Csütörtökön az American Airlines részvények 60 százalékos emelkedésével folytatódott az a harc, amely a pénzügyi sajtó szerint néhány napja a redditet olvasó és használó, onnan ötleteket merítő, szabadidős kisbefektetők tömege és a túlértékelt részvényekre vadászó hedge fundok között dúl. A kisbefektetők sorra pécézik ki maguknak az olyan egyébként nem túl értékes, vagy akár csőd felé tartó cégek részvényeit, amelyeket egyes hedge fundok nagy tételben shortolnak, felhajtják árfolyamukat olyan magasságba, ahol a részvényeket shortolóknak már esetleg kényszer-zárni kell pozícióikat, s ez további áremelkedést generál az adott részvény piacán.
A folyamat lényege, hogy amikor valaki short pozíciót nyit, akár intézmény, akár magánbefektető, rá van kényszerítve arra, hogy naponta értékelje a befektetését. Ha a részvény árfolyama emelkedik, akkor veszteség keletkezik a pozícióján, s ezt a veszteséget valahonnan fedezni kell. Igaz ez a vételi pozíció esetén is, de egy részvény vételi pozíción a veszteség nem tud nagyobb lenni, mint az eredetileg megnyitott pozíció értéke. Felfelé azonban nincs határa az árfolyamoknak, így a short pozíción elvileg elszenvedhető veszteségnek sem. Ha sikerül eléggé felpumpálni egy agyonshortolt részvény árfolyamát, akkor az előbb utóbb pozíció-zárásra kényszeríti a short pozíció tulajdonosát.
Kapcsolódó
Játékból piaci összeomlás
A piaci kommentátorok az események kapcsán mindenesetre már szabályozói beavatkozást követeltek és szigorú vizsgálatot. A hét elején egy, a GameStop nevű cég részvényét shortoló hedge fundot 2,7 milliárd dollárral kellett kimenteni, s a Reuters szerint elemzők már attól tartanak, hogy a folyamat ha tovább tart, rendszerszintű kockázatot is jelenthet. A reddit népszerű aloldalán, a WallStreetsBets-en eközben a felhasználók már olyan információt tettek közzé, amely szerint a kisbefektetők által leginkább kedvelt részvénykereskedő alkalmazás, a Robinhood már nem engedi újabb vételi pozíció felvételét az érintett részvényekben - írja összefoglalójában a Reuters.
A nagy short kiszorítósdiban a csoportosan vándorló magánbefektetők már a héten megtalálták a Blackberry, az AMC Corp ás sok más cég részvényeit is, ezek a részvények egyébként hatalmas forgalmat bonyolítottak. Eközben a vételi láz már elkezdett átragadni a külföldi részvényekre is, a Nokia Amerikában jegyzett részvényei például minden hír nélkül 40 százalékkal drágultak a CNBC szerint. A csatorna egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy az online brókercégek közül több is a hatalmas forgalom miatt többször is szolgáltatásuk szüneteltetésére kényszerültek, ilyen volt a Robinhood, a Vanguard és a Charles Schwab is.
A Reuters arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyilvános, az Ortex nevű elemzőcég által összegyűjtött adatok szerint a shortosok a Wall Street-en idén eddig 71 milliárd dollárnyi veszteséget hozhattak össze.
Dobbantanak a szamarak
Azt, hogy a kisbefektetők, akiket a professzionális befektetési szakma sokszor "dumb money"-ként, azaz "szamár pénzként" emleget mennyire komoly tényezővé nőtték ki magukat, jól mutatja, hogy a UBS adatai szerint tavaly az összes tőzsdei részvénymegbízás 20 százaléka tőlük származott. Az elmúlt napok eseményei már a nagypolitika ingerküszöbét is elérték, közleményük szerint a fejleményeket az új amerikai elnök, Joe Biden gazdasági tanácsadó csapata, élén Janet Yellen volt Fed elnök pénzügyminiszterrel szorosan nyomon követi a fejleményeket.
A shortosok által felhajtott részvényárfolyam sem jelent igazán újdonságot a tőzsdék történetében. Például 2008 őszén a Volkswagen részvényekre félresikerült shortot nyitó befektetők 1000 euró fölé hajtották fel az akkoriban jellemzően 200 euró körül forgó részvény árfolyamát, amikor kiderült, hogy a Porsche jelentősen növelte részesedését a cégben és emiatt zárni kellett pozícióikat. Ennek köszönhetően egyébként a Volkswagen néhány óráig a világ legértékesebb vállalata is volt. A shortzárások lezárultával az árfolyam egyébként szépen visszament a korábbi szintjére.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!