Nagyon komoly kihívásokkal kell szembenéznie az európai pénzügyi rendszernek az Európai Központi Bank friss pénzügyi stabilitási jelentése szerint. Nagy az esélye annak, hogy az európai gazdaság recesszióba süllyed, miközben az infláció emelkedik és növekszik a tőke költsége, miközben a piacokon a likviditás meredeken csökken. Ez könnyen komoly piaci zavarokhoz vezethet - áll a jelentésben.

Luis de Guindos, az EKB alelnöke azt kérte a bankoktól, képezzenek több tartalékot a rossz hitelekre. Arra biztatta a nemzetközi tőkepiacok működése felett őrködő felügyeleteket, bírják rá a befektetési alapokat a jelenleginél több likvid eszköz felhalmozására. „Szerintem az európai jegybank akkor járna el prudens módon, ha jövőre megkezdené 5 billió (ezermilliárd) euróra duzzadt mérlegének leépítését” – mondta a Financial Times tudósítása szerint.

Toxikus koktél

A bank évente kétszer elkészített jelentése szerint a magas infláció, a recesszió növekedő valószínűsége és az emelkedő finanszírozási költségek egyre nagyobb kihívást jelentenek az eladósodott háztartások számára. De nemcsak a háztartások, hanem a vállalatok és a központi költségvetések helyzete is romlott. Ennek következtében megnőhet a csődök száma ami hozzájárulhat a pénzpiacon a bizonytalanság növekedéséhez. Ráadásul mindezek a kockázati tényezők egyszerre erősödhetnek és egymást erősíthetik.

Természetesen a piaci feszültségek erősödéséhez az EKB maga is aktívan hozzájárult, amikor idén masszívan elkezdte emelni a kamatokat és megindította a kommunikációt arról, hogyan szeretné csökkenteni mérlegfőösszegét. Guindos szerint ennek részlegesen és passzívan kell megtörténnie, ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy a jegybank csak lecserélne néhány birtokában lévő lejáró kötvényt, aktív eladóként azonban nem jelenne meg a piacon.

Az a nagy pánik, ami a brit kötvénypiacon kialakult, illetve az európai energetikai piacon tapasztalt heves ár mozgások is megmutatták, mennyire érzékeny az európai pénzügyi rendszer a piaci árak hirtelen változásaira, és ezek hatásai milyen gyorsan továbbterjednek.

Az alapok és a bankok is tartalékoljanak a legrosszabbra

Felhívta a figyelmet arra is, bár az európai befektetési alapok az év eleje óta növelték portfóliónkban a likvid eszközök állományát, azonban ezek szintje még mindig viszonylag alacsony. Emiatt magas a kockázata hogy egy esetleges piaci korrekció idején ezek az alapok növeljék a volatilitást, ahelyett hogy enyhítenék azt.

Az EKB alelnöke felhívta a figyelmet, a hitelintézetek jelenleg profitálnak abból, hogy a magasabb kamatok miatt megnőttek marzsaik. Azonban a gyengébb gazdaság és a növekvő hitelkockázatok komoly kihívások elé állíthatják a bankok nyereségtermelő képességét középtávon.

Néhány cégnek az olyan szektorokból mint az építőipari, vagy a közszolgáltatói, komoly nehézségekkel kell szembenéznie a magas energiaárak és az eladósodottság miatt. Eközben megemelkedett költségeiket nem tudják teljes mértékben a fogyasztókra hárítani.

A magasabb kamatok komolyan befolyásolhatják a háztartások hiteltörlesztési képességeit, különösen azokban az országokban, ahol magasabb a változó kamatozású jelzáloghitelek aránya. Éppen miatt az alelnök arra hívta fel a bankokat, hogy növeljék tartalékképzésüket.

Lehet támogatni, de csak célzottan

Guindos kitért a magasabb energiaárak miatt állami támogatásokra is. Ezeknek szerinte hangsúlyozottan időszakosnak és célzottnak kellene lenniük, és nem lehetnek olyan általános jellegűek, mint amire a Covid járvány idején volt példa. Az eurózóna tagállamai már így is elkötelezték magukat amellett, hogy a GDP 1,4 százalékának megfelelő összeggel támogassák a magas energiaárak miatt nehéz helyzetbe került gazdasági szereplőket.

Ha túl sok országban túl hosszú ideig marad magas a költségvetés hiánya, az nem csak az arra való képességet ássa alá, hogy a jövőbeli válságokra reagálni tudjanak az érintett államok. Az államadósságok pályáit is sokkal kedvezőtlenebb pályára állítja, különösen a magas eladósodottságú országokban.

A jelentés mellékleteként publikált, az eurózóna háztartásainak egyenlőtlenségével és pénzügyi stabilitásával foglalkozó elemzés szerint a háztartások körében a nem teljesítő hitelek aránya a 2022 év végi szintről jövő év folyamán akár 80 bázisponttal is emelkedhet.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!