Masszív korrekció bontakozott ki a Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt hetekben. A BUX-index november első felében elért 40 500 pont közeli csúcsához képest már közel 7 százalékot veszített értékéből. A Richter néhány nap alatt az Esmya-val kapcsolatos hírekre reagálva közel 10 százalékot zuhant, a Mol a felaprózás utáni eufóriát követően szintén jó 10 százalékkal zuhant a gyorsjelentését követően.

Az OTP veszteségei is meghaladják a 10 százalékot. Összességében az, hogy a BUX-index nem esett ennél is nagyobbat csak a Magyar Telekomnak köszönhető, a távközlési részvény amennyire kimaradt a felfelé menetből, most az áresésnél is viszonylag immúnis maradt z elromló hangulatra.

Kapcsolódó

Bár a csúcson vásárló befektetők számára nyilván kellemetlen egy ilyen áreséses időszak, azonban a hosszabb távon befektetők nyilván megtanulták már, hogy a bikapiaccal együtt járnak időnként a korrekciós fázisok is, amikor átmenetileg szünetet tart az árfolyamok emelkedése. A 2015 óta tartó hegymenet során 150 százalékkal emelkedett a BUX-index értéke, s eközben legalább három olyan korrekció volt eddig, ahol az átmenti áresés mértéke elérte a 8-9 százalékot is.

Kérdés, hogy most is egy ilyen átmeneti korrekciót látunk-e, vagy pedig a hosszú hegymenet végeleges megfordulásával kell számolni, s ideje kiszállni a piacról.

Még nincs baj

A rövid válasz az, hogy egyelőre nem, a technikai elemzés szempontjából fontos szintek még nem sérültek sem a vezető részvények, sem maga az index grafikonján, az eddigi áresés - egyelőre - még értelmezhető korrekcióként.

Nézzük, hogy miért:

A technikai elemzés szabályai szerint, az árfolyamok trendben mozognak. A trendszerű mozgást valamelyik irányban pedig feltételezni kell mindaddig, amíg annak ellenkezőjéről nem érkezik egyértelmű bizonyíték. Egy emelkedő trendet emelkedő csúcsok és mélypontok sorozata jellemez egy grafikonon, egy csökkenő trendet pedig csökkenő csúcsok és mélypontoké.

Egy árfolyamgrafikonon ezek a csúcsok és mélypontok sokszor jól láthatóan elkülönülnek egymástól, vannak azonban olyan esetek, amikor a helyzet nem ennyire egyértelmű. Emiatt a modern technikai elemzés kitalálói, Robert D. Edwards, John Magee (Technical Analysis of Stock Trends, 1948, Part 2. Ch. 28) bevezették az úgynevezett bázispontok fogalmát, amelyek egyértelműen elkülönítik ezeket a pontokat. Ha egy emelkedő trendben egy ilyen bázispont sérül, azaz a korrekció során lefelé áttöri az árfolyam, akkor az az emelkedő trend véget jelzi, s onnantól kezdve csökkenő trend várható.

A BUX emelkedő trendje
Kép: www.markers.hu

A BUX-index grafikonján két ilyen bázispont figyelhető meg jelenleg, amelyek lefelé történő áttörése a 2015 eleje óta tartó emelkedő trend végét jelentené. Az első a szeptember 28-án beállított napon belüli minimum, 36 950 pont magasságában. Innen ugyanis akkor olyan emelkedés indult, amely

  • mértéke elérte a 10 százalékot
  • több, mint 3 százalékkal korábbi csúcsára vitte ki az indexet.

Ekkor kell kiszállni

Ha a mostani esés során ezt a szintet 3 százalékkal áttörné lefelé az index, akkor azzal új, mélyebb mélypontot jelentene az index grafikonján, amely az egyik legerősebb jelzés az emelkedő trend végére. Ez annyit jelent, hogy ha a mostani korrekció során 35 841 pont alá zuhanna, akkor az erős jelzés lenne arra vonatkozóan, hogy véget ért a közel három éve tartó masszív emelkedő trend a Budapesti Értéktőzsdén.

Egy hosszabb távon gondolkodó befektetőnek, aki komolyan veszi a technikai elemzés adta jelzéseket, ebben az esetben már illik kiszállnia a magyar részvényekből. Bár ez a szint jóval alacsonyabban van, mint a 40 500 ponton beállított csúcs, azonban ha a beszállásnál is komolyan vette az illető befektető a technikai elemzést, akkor legkésőbb tavaly januárban, 24 500 pontos indexértéknél megvette a magyar piacot, s így közel két év alatt 40 százalékos profitot tehet zsebre.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!