Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. sajtóosztálya a NAPI Gazdaság érdeklődésére megerősítette, hogy a BorsodChem (BC) nem tartozik a tartósan állami tulajdonban lévő részvények közé, így az ÁPV „törekszik a tulajdonában lévő BorsodChem-részvénycsomag értékesítésére, kivárva a minden szempontból - különös figyelemmel a tőzsde állapotára - értékesítésre legalkalmasabb pillanatot. Az értékesítés formáját tekintve az ÁPV versenyeztetési szabályzata által lehetővé tett, korában is alkalmazott értékesítési technikák jöhetnek szóba." Az ÁPV válaszának legérdekesebb eleme vitathatatlanul az, hogy a vagyonkezelőnek van BorsodChem-részvénye. A kazincbarcikai társaság legutóbbi, május közepén publikált gyorsjelentésében ugyanis 0 százalékos állami tulajdonrész szerepel, és a piaci szereplők jól emlékeznek arra, hogy az utolsó BC-részvényeket az ÁPV éppen tőzsdei aukció útján értékesítette 2000 januárjában (NAPI Gazdaság, 2000. január 21., 11. oldal). Ehhez képest a piacon már két hete elterjedt, hogy az ÁPV Rt. a Concorde Értékpapír Rt. szervezésében újabb tőzsdei aukcióra készül, amelynek keretében csaknem 493 ezer részvényt kínálna fel. Az aukciót a múlt hét elején az ÁPV igazgatósága - a NAPI Gazdaság értesülései szerint - a bizonytalan nemzetközi tőzsdei klíma miatt mondta le, és ezzel a Concorde is egyetértett. Július 24-én, egy nappal a tervezett időpont előtt a BUX 453 pontot esett, és még a 6600 pontot sem érte el, bár tény, hogy a BC - egyedüliként az A kategória részvényei között - stabilan tartotta 5100 forintos árszintjét. Információink szerint legközelebb alighanem augusztus végén, szeptember elején kerülhet sor az aukcióra, amelynek nagy előnye, hogy nem igényel különösebb előkészületeket, és az ÁPV számára kifejezetten olcsó értékesítési technika. Az igazi kérdés nem is az, hogyan adja el a papírokat az ÁPV, hanem hogy miként jutott hozzájuk. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. illetékese kérdésünkre megerősítette, hogy a kazincbarcikai társaság teljes alaptőkéjének 4,04 százalékát, a 12,8 százalékos közkézhányad egyharmadát jelentő pakett a banktól részvénycserével került a vagyonkezelőhöz. Az MFB viszont - ez persze már csak lapunk feltételezése - 2000 novemberében, a BorsodChem-háború egyik legforróbb (közgyűlési) ütközete előtt vásárolhatta a pakettet a piacon. Azokban a napokban, amikor a BorsodChem vezetése minden eszközzel próbálta megakadályozni a Milford és a CE Oil & Gas hatalomátvételét, s ennek érdekében a BC-vezér a kancelláriaminiszternél is interveniált. Az MFB-nél nem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy milyen áron került a bank portfóliójába a BC 4 százaléka, de ha valóban 2000 novemberében történt a vásárlás, akkor az ár aligha lehetett kevesebb 8000 forintnál. (A szeptemberben 6500 forint alá eső árfolyam a novemberi közgyűlés előtt váratlanul ugrott meg 8000 fölé, az akkori közvélekedés szerint a CE Oil mohó vásárlásai miatt...) Nyitva marad a kérdés: egy fejlesztési célú pénzintézet miért spekulált BorsodChemmel, és miért remélte, hogy 4 százalékkal fel tudja tartóztatni a BC-ben addigra már bőven kirajzolódó hatalomváltást?

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!