Nagyot fordult a világ néhány hét leforgása alatt a nagy befektetési bankoknál a mesterséges intelligencia megítélésében. Nyár közepén még sorra jelentették meg elemzéseiket, amelyek szerint a  mesterséges intelligencia körül tapasztalható nagy befektetői lelkesedés túlzónak tekinthető. A Goldman Sachs elemzői pedig arra mutattak rá, hogy az általuk felkeresett cégek elmondása alapján a technológia nem jelent majd akkora javulást a termelékenységben, mint amire sokan számítanak.

A sorra érkező negatív kommentek is szerepet játszottak -természetesen a romló amerikai makró adatokkal együtt -az amerikai  részvénypiacon július elején megindult masszív korrekcióban, amely során a technológiai részvényekkel túlsúlyozott Nasdaq Composit index augusztus elejéig mintegy 13 százalékot esett. Erről bővebben itt írtunk.

A piac azóta talpra állt, igaz az index még mindig 4 százalékkal elmarad júliusi csúcsától. Eközben mintha a befektetési bankok is kezdenének ismét fantáziát látni a mesterséges intelligenciában. Peter Oppenheimer, a Goldman globális részvénystratégája néhány napja már egy hosszabb elemzésben taglalta, hogy historikus összehasonlításban messze jár még a részvénypiac és azon belül is a technológiai részvények attól, hogy árazásuk megközelítse az elmúlt évtizedek részvénypiaci buborékjainak csúcsán kialakult értékeltségeket.

Még nem drágák

A 2000-ben csúcsára futó első tech-lufiban a piacvezető technológiai részvények átlagos árfolyam/ nyereség hányadosa a következő 2 évben várt nyereségekkel számolva elérte az 52-t. A 90-esévek elején a japán részvénypiaci lufiban ez a mutató 67-re ugrott, de még az amerikai részvénypiacon a 70-es évek elején a „Verhetetlen 50-ek” korszakában is 34 felett járt. Ehhez képest most a „Csodálatos hetek”, azaz a piacvezető, legnagyobb kapitalizációjú amerikai technológiai cégek részvényeinél ez a mutató nem éri el a 24-et sem.

A Nasdaq Composite Index alakulása
A Nasdaq Composite Index alakulása
Kép: Economx, stooq.com

Ugyanakkor ezek a részvények már a teljes piaci kapitalizáció 31,3 százalékát adják, ez a korábbi buborékokhoz képest is rekordnak tekinthető. Ez azonban a Goldman stratégája szerint nem véletlen, hanem az erős fundamentumoknak köszönhető, s nem pedig az irracionális spekulációnak. A technológiai szektor adta 2010 óta a globális részvénypiaci hozamok 32 százalékát, az amerikainak pedig 40 százalékát. A globális technológiai szektor egy részvényre jutó jövedelme a nagy pénzügyi válság előtti csúcshoz képest mintegy 400 százalékkal emelkedett, míg az összes többi szektor együttesen alig 25 százalékkal nőtt ez idő alatt.

 A csodálatos hetek jó része sikeres a  szoftverek és a  felhőalapú számítástechnika által nyújtott lehetőségek kiaknázásában, s a rendkívüli keresletnövekedés magas jövedelmezőséget generált számukra. De a 2022 óta tartó újabb teljesítménynövekedésük sokat köszönhet a mesterséges intelligenciával kapcsolatos reményeknek és törekvéseknek.

A korábbi technológiai forradalmakét követi a minta

Oppenheimer szerint ezt a mintát egyébként már láttuk korábban is. A radikálisan új technológiák általában jelentős tőkét és versenytársakat vonzanak. Bár nem mindig végződnek látványos buborékkal (és összeomlással), általában végül az egész iparágra kiterjedő éles árcsökkenés következik be, amikor a hozamok mérséklődnek. Még azokban az esetekben is, amikor egy buborék kipukkad, és sok vállalat végül összeomlik, ez nem jelenti azt, hogy maga a technológia megbukik. A növekvő verseny azonban központi szerepet játszik abban, hogy a piaci várakozásokhoz képest csökken a hozam a ciklus csúcsán.

Végül az eredeti technológia piaca hajlamos néhány nagy nyertesre konszolidálódni, és a növekedési lehetőség áttevődik a másodlagos innovációk vagy az eredeti technológiát követő termékekre és szolgáltatásokra. Szerinte az MI-korszakban eddig domináns vállalatok csoportja azért szokatlan, mert már a legutóbbi technológiai hullámban is az élen jártak – különösen a szoftverek és a felhőszolgáltatások terén. Méretük és puszta jövedelmezőségük egyedülálló helyzetbe hozta őket, mivel képesek elviselni az MI-beruházások magas költségeit.

Nem biztos, hogy a mostani kedvencek lesznek a nyertesek

Amire azonban szerinte oda kell figyelni az az, hogy az új technológiákat úttörőként alkalmazó vállalatok nem feltétlenül lesznek azok, amelyek a legnagyobb piaci értéket tudják belőle teremteni. Ezért a befektetőknek azt ajánlja, hogy diverzifikáljanak és keressék olyan vállalatok részvényeit, amelyek a jövőben várhatóan profitálnak majd a technológia fejlődéséből. A mostani domináns vállalatok ugyanis nem biztos, hogy a jövőben is azok maradnak. (Példaként említi, hogy mindössze 51 olyan vállalat van, amely 1955 óta minden évben szerepelt a Fortune 500-as listán).

Van egy csomó megfelelő tőkeerővel rendelkező vállalat a technológiai szektoron kívül is, amelyek valószínűleg hasznosítani tudják a mesterséges intelligencia fejlődését. Az egészségügyi és  biotechnológiai vállalatok valószínűleg profitálhatnak belőle, akárcsak a bankok és a pénzügyi vállalatok. Valószínűleg új fogyasztói termékek és szolgáltatások is megjelennek majd e technológiák segítségével. Így érdemes lehet ezen szektorokban körülnézni.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!