Az európai bankrészvények árfolyama átlagosan az elmúlt egy év során több mint 25 százalékkal emelkedett. Ennek a jó piaci hangulat mellett a fő oka, hogy végre olyan környezetben működhetnek, amire kitalálták őket, a kamatok végre az értelmezhetően pozitív tartományba lendültek a közel egy évtizednyi zéró közeli szintekről.
Lenne bennük fantázia
A Goldman Sachs Research szerint a részvény-visszavásárlások és az osztalékok megugrása nyomán lehet még fantázia a szektorban. Sharon Bell, a befektetési bank vezető európai stratégája szerint a piac jelenleg bünteti ezeket a papírokat, nem hiszik ugyanis, hogy az idei nagy nyereségeket hosszútávon is fenn tudják tartani.
Pedig lenne bennük fantázia. Az európai bankok a 2008-as pénzügyi válságot követően nagy összegű tőkét vontak be, s ez jelentősen csökkentette működési kockázatukat. Eközben komoly hatékonyságjavulást kellett végrehajtaniuk ahhoz, hogy a 2010-es évek rendkívül alacsony kamatokkal jellemzett környezetében is működőképesek maradjanak. Költségeiket kordában tartották, a saját tőkére vetített megtérülésük – ami a bankok jövedelmezőségének egyik legfontosabb mutatója – nagyjából megduplázódott az elmúlt évtizedben – mutatnak rá friss anyagukban a Goldman elemzői.
Az elmúlt egy év emelkedése ellenére historikus összehasonlításban még mindig olcsók. Átlagos árfolyam/nyereség (P/E) hányadosuk még mindig alig 6,5, ezzel az egyik legalulértékeltebb szektorrá váltak a piacon. Az európai részvények átlaga 15 körül van, de nem csak a piac egészéhez képest, hanem saját 20 éves átlagukhoz képest is nagyon alacsony ez a szint.
Az alacsony árazás oka, a már fent említett anomália. A befektetők tartanak ugyanis attól, hogy az idei nyereségek hosszútávon nem fenntarthatók. Az EKB és a Bank of England is elkezdte csökkenteni kamatait, s a piac attól tart, hogy ez majd negatívan hat vissza a banki nyereségekre. A Goldman elemzői szerint azonban ezek a félelmek túlzóak, nem látják reális esélyét annak, hogy az ultra alacsony kamatszintek visszatérnének.
A kamatlábak ugyan csökkennek, de nem fognak a járvány előtti szintre esni. Ez rendkívül fontos a bankok jövedelmezősége szempontjából
– mondta Bell.
És bár a GDP bővülése az egész eurózónában várhatóan lassú lesz, Bell és kollégái nem számítanak mély recesszióra. A Goldman európai gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzései egyébként magasabbak a konszenzusnál. Ugyanakkor az európai vállalatok és háztartások mérlege és megtakarításai viszonylag egészségesek. Mindez együttesen kevésbé valószínűvé teszi, hogy az európai a banki hiteleknél egy nemteljesítési hullám alakulna ki. AZ EKB dilemmájáról a további kamatcsökkentésekkel és az európai gazdasággal kapcsolatban itt írtunk korábban.
Ráadásul az európai bankok a részvény-visszavásárlások és az osztalékok révén pénzt adnak vissza a részvényeseknek. Megtehetik, hiszen elegendő tőkét halmoztak fel és erős nyereségtermelő képességgel rendelkeznek. Vannak arra utaló jelek is, hogy az európai bankok vezetősége is nyitottabb lett a részvény-visszavásárlásokkal kapcsolatban.
Az európai bankok másik kockázata, hogy befektetési kilátásaik szorosan kötődnek a székhelyük szerinti nemzetek kormányaihoz. Ha egy kormány kötvényhozamai a német kötvényekhez képest emelkednek, ez a megingás általában az adott országok bankjait is érinti.
Bell megjegyzi, hogy ezeknek a részvényeknek egy másik tényező is kedvez. Az európai hitelezők gyakran rendelkeznek olyan pénzügyi szolgáltatási üzletágakkal, mint a vagyonkezelés, a befektetési banki tevékenység és a pénzügyi technológia beágyazva. Ezeknek az üzletágaknak a bevételei kevésbé korrelálhatnak a kamatlábakkal, és az olyan üzletágak, mint a vagyonkezelés, profitálhatnak az idősödő lakosság növekvő megtakarításaiból.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Ecomonitor
Gazdaságról egyszerűen, pénzügyeinkről érthetően! - Kedves Olvasónk! Ön Fellegi Tamás, az Economx.hu újságírója, kiemelt elemzőjének rovatát, az Ecomonitort olvassa. Nem is járhatna jobb helyen, hiszen a rovatban megjelenő elemzések többek között olyan érdekes témákra világítanak rá, mint a fiskális és monetáris politika kapcsolata – hogyan függ egyik a másiktól, miért lényegesek a különféle egyensúlyok (költségvetés, kereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg).
Az Ecomonitor megvizsgálja továbbá az államadósság jelentését és jelentőségét, finanszírozását, azt, hogy hol és miért merülhetnek fel problémák ezen a téren. Áttekint mindent, ami az inflációval és az arra ható monetáris politikával kapcsolatos, a hazai folyamatokon túlmenően a régió országai, az EU-tagállamok illetve a legnagyobb gazdaságok is szóba kerülnek. Munkatársunk nyomon követi a forint árfolyamának érdemibb változásait, a stabilabb időszakokat elemzi, a befolyásoló okokat feltárja. Egyidejűleg követi a főbb devizák mozgását.
Bemutatja a kedvező befektetési lehetőségeket, azok nominális és reálhozamát, áttekinti a különböző befektetések kockázatait (kötvények, részvények, kriptodevizák). Beszámol az érdekesebb nemzetközi gazdasági eseményekről, így egy-egy ország kiemelkedő növekedéséről, felzárkózásáról, sikeréről vagy épp az ellenkezője: a súlyos gazdasági nehézségekről.
Fellegi Tamás írásaiban fontosnak tartja a részvénypiacon belül a hazai tőzsde szerepét, a BÉT-en forgó főbb, közkedvelt részvények mellett a kevéssé ismert papírokat, valamint az Xtend kategóriát is górcső alá veszi majd.
Ecomonitor, az Ön iránytűje a gazdaság térképén!
Jó olvasást kívánunk.