Elon Musk szeret nagy célokat kitűzni maga elé: ha nem így lenne, nem lett volna belőle sikeres vállalkozó, sőt, a világ leggazdagabb embere. Figyelme időközben egyre több vállalkozás felé irányult, így meg is kellett azt osztania, és ezzel együtt a pénzt is, bármilyen sok is az. A Tesla mellett létrehozta a SpaceX űrcéget, mellette más kisebb társaságokat, ezek azonban fokozatosan növelték értéküket, ahogy fejlődtek.

Drága móka volt a Twitter

Ami sokba került, az Twitter, amit már X-nek neveznek: rengeteg pénzt költött, hogy megvegye az egész társaságot, és úgy tűnik, ezt inkább kedvtelésből tette, minthogy pénzt keressen vele. A pénz előkerítése nem ment könnyen, miután a világ leggazdagabb embere nem gigantikus értékű bankszámlákon ül, hanem vagyonát jórészt részvénytársasigainak értéke adja. Ennek megfelelően a Twitter felvásárláshoz nagy mennyiségű Tesla részvényt kellett eladnia.

Kapcsolódó

Ezzel önmagában nem is lenne semmi baj, de ilyenkor csökken a részesedése a Teslában, és ezzel együtt szavazati joga is. Jelenleg 13 százalékát birtokolja a Tesla részvényeinek, viszont most kitalálta, hogy szeretné, ha szavazati joga 25 százalék lenne ahhoz, hogy újabb komoly fejlesztésekbe vágjon bele a Reuters szerint. Úgy gondolja, hogy 25 százalékos szavazati jognál még mindig bőven le tudják őt szavazni, de nem tudják figyelmen kívül hagyni, míg 13 százalékos szavazati jognál lesöpörhetik minden ötletét az asztalról.

Venni nem tud, szeretné ingyen

A 25 százalékos szavazati jog eléréséhez legegyszerűbb lenne, ha vásárolna 12 százaléknyi Tesla részvényt, ám ez a jelenlegi árfolyaman 80-85 milliárd dollárt jelentene, miközben szabad készpénze ehhez képest elenyésző, ráadásul ez teljes 205-210 milliárd dolláros vagyonának nagyjából 40 százaléka, miközben a jelenlegi vagyon legnagyobb szelete a jelenlegi 13 százaléknyi Tesla részvény.

Elon Musk ezért azt szeretné, hogy amint ez néhány más társaságnál megvalósul, többféle részvénysorozat lehessen a társaságon belül, köztük olyan, amely nagyobb szavazati jogot biztosít. Példának a Meta, azaz Facebook szerkezetét hozza fel, ahol Mark Zuckerberg ilyen részvénystruktúrával biztosította nagy szavazati hányadát. 

Késő bánat

Van azonban egy lényeges eltérés: a törvényi szabályozás azt teszi lehetővé, hogy egy társaság ilyen vegyes részvénystruktúrával menjen tőzsdére, hisz akkor a részvényjegyzők, az új részvényesek tisztában vannak azzal, hogy az általuk jegyezhető részvények arányosan kisebb beleszólási jogot biztosítanak a vállalat ügyeibe. Kisrészvényeseknél, vagy átlagos alapoknál ennek nincs is túl sok jelentősége, így nem zavarja őket a jegyzéskor: mindazonáltal a tény ismeretében tudnak dönteni.

Elon Musk azt szeretné, ha menet közben is át lehetne alakítani a struktúrát, ez azonban már tőzsdén lévő cégnél nem lehetséges, teljesen jogosan. Ez ugyanis a meglévő részvényesek jogait csorbítaná, hisz az ő szavazati joguk csökkenne. Musknak azonban korábban kellett volna erre gondolnia, még a tőzsdei bevezetés előtt, persze akkor nem tudhatta, hogy ilyen hatalmasra nő a cég, és ekkora ember lesz.

Váratlan ötletek

Az igényét azzal támasztja alá, hogy bizonyos újítási ötleteit esetleg nem a Teslában valósítja meg, miután ott bármikor lesöpörhetik az asztalról azokat 13 százalékával, esetleg felhasználják, és a sikerekből már nem tud ugyanúgy részesülni. Ezért azon gondolkozik, hogy az elképzeléseket a Teslán kívül valósítja meg (mesterséges intelligenciával illetve önvezető szoftverekkel kapcsolatos tervek).

Elon Musnak időnként vannak váratlan gondolatai: korábban a Teslát akarta kivásárolni a tőzsdéről más befektetők segítségével, de ez teljesen irreális ötlet volt, és mint utólag kiderült, így nem is gondolhatta komolyan, az árfolyamot azonban erősen manipulálta vele, amiért az amerikai tőzsdefelügyelet komolyan meg is büntette. A Twitter felvásárlása ugyanilyen hirtelen, de nem igazán logikus gondolat volt, hisz gigantikus összeget kellett rá fordítani, és ehhez sok Tesla részvényt kellett eladni. Egyszerre azonban nem lehet mindent akarni, még a világ leggazdagabb embere számára sem. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!