Évek óta első ízben történik meg az, hogy a negatív hozamot biztosító kötvények száma globálisan csökkenni kezdett. A trend Európában a legerősebb, ahol az elmúlt években mindennapossá váltak a negatív hozamok mellett forgó államkötvények. Bár a folyamat azt mutatja, hogy a piac megindult a normalizálódás felé, s jó azoknak, akik biztos hozamra vágynak alacsony kockázatú befektetéssel, azonban a jelenlegi kötvénytulajdonosok számára veszteséget jelent, hiszen a hozamok emelkedése a kötvények árfolyamának esését is jelenti egyben - írja összefoglaló elemzésében a BusinessWeek.

Ez egyben annak is az előszele, hogy a hitelfelvétel költségei megdrágulhatnak a jövőben a kormányok számára ugyanúgy, mint a lakás vásárolni kívánó hétköznapi embereknek. Különösen kellemetlen lehet a meglepetés a bóvli-kötvényeket kibocsátó vállalatoknak és egyes feltörekvő piaci államoknak, amelyek az elmúlt években hihetetlenül alacsony kamatok mellett voltak képesek finanszírozni kiadásaikat.

Kezd helyreállni a rend

Ha tartós lesz a folyamat, akkor véget érhet a korszak, amelyben a tőkepiacok logikája teljesen a feje tetejére állt, s a befektetők ismét pénzt kérhetnek azért, hogy pénzüket kölcsönadják.A negatív hozamokat kínáló kötvények mennyisége 2014-ben kezdett el növekedni, az igazán nagy megugrást 2016-ban lehetett tapasztalni - emlékeztet az összefoglaló. A biztonságos befektetések egyik legfontosabb iránymutató száma, a 10 éves német államkötvények hozama 2019 májusa óta van a zéró tartományban, azonban a mínusz 0,9 százalékos mélypont óta mostanra már mínusz 0,14 százalékra emelkedett.

A 30 éves német államkötvény hozama a tavaly év legnagyobb részét a negatív tartományban töltötte, most már pozitív hozam mellett forognak, 0,42 százalékot biztosítanak vásárlóiknak éves szinten. Eközben globálisan a negatív hozam mellett piacon lévő kötvények állománya a decemberi 18 billió dollárról mostanra 12 billió dollárra csökkent.

A negatív hozam melletti kötvényvásárlás praktikusan azt jelenti, hogy a befektető a futamidő végén kevesebb pénzt kap vissza, mint amennyit kamatfizetések és a kötvény lejáratakor járó pénz összege. Ezt a veszteséget az elemzés szerint a befektetők a biztonságért cserébe hajlandók bevállalni, de az igazság az, hogy sok intézmény csak azért vett ilyen papírokat, mert a különböző szabályozói előírások miatt erre rá volt kényszerülve, vagy ennél csak rosszabb alternatívái voltak. A negatív hozamú kötvények globális állományának 60 százalékáért egyébként az Európai Unió tagállamai, intézményei és cégei voltak a felelősek.

A kontinensen a negatív hozamok több tényező együttállásának volt köszönhető, ilyen volt fél évtizeden keresztül az alacsony gazdasági növekedés és a soha nem látott mértékben laza monetáris politika kombinációja. Az Európai Központi Bank ebben az időszakban a padlóba döngölte a hozamokat, s tonnaszámra vásárolta a kötvényeket. Mostanra már az európai jegybank mérlegét nyomja a tagállamok által kibocsátott összes államkötvény mintegy harmada. A politika sikeresnek volt tekinthető abból a szempontból, hogy sikerült a tagállamok hitelezési költségeit alacsony szinten tartani, akiknek amúgy komoly gondot jelentett a globális pénzügyi válságból történő talpra állás, illetve legújabban a Covid-19 okozta károk feldolgozása.

Ha feléled a gazdaság, a kamatok is nőnek

Most azonban már vannak életjelei az európai gazdaságnak. Az ECB előrejelzése szerint idén a 27 tagállam gazdasági növekedése meghaladja majd a 4 százalékot a tavalyi 6 százalékos visszaesést követően. Ez pedig, ahogy a Goldman Sachs elemzői fogalmaztak a legnagyobb hozzájárulást jelenti a globális gazdasági növekedéshez a következő hónapokban.

Azonban a gyorsuló gazdaság a tankönyvek szerint együtt jár a hozamok emelkedésével és a csökkenő kötvényárfolyamokkal. A befektetők arra fogadnak, hogy a jegybankárok engedni fogják a kamatok emelkedését, hogy ezzel meggátolják a növekedéssel előbb-utóbb beinduló infláció elszabadulását, s ez a mostani kötvénytulajdonosok számára végzetes lehet. A kötvényvásárlók is magasabb hozamokat akarnak, attól tartanak ugyanis, hogy a pénzromlás jelentősen csökkenti reálhozamaikat. Azaz: hiába kapnak a jövőben több pénzt, az kevesebbet ér majd mint a ma kötvényvásárlásra fordított összeg.

A piaci folyamatok arra utalnak, hogy a befektetők egyre inkább a német államkötvények hozamának emelkedésére számítanak. A kétéves német kötvény aukcióján a múlt héten 2019 júliusa óta nem látott alacsony szintre zuhant a kereslet, a 10 évesén pedig éves mélypontra zuhant.

Bajban lehet a periféria

Liam O'Donell, az Aberdeen Standard Investments szakértője az általa kezelt portfóliókban az európai hozamok emelkedésére számít. Szerinte a követező negyedévek szép növekedési számokat hozhatnak. Miközben az infláció globálisan beindulni látszik, a környezet elég mérgezőnek tűnik a negatív hozamú európai kötvények számára - mondta.

Ez különösen igaz az olyan gyengébb gazdaságokra, mint az olasz vagy a görög, itt a befektetők rendszerint az államadósság magas szintje és annak fenntarthatósága miatt szoktak aggódni. A LongTail Alpha nevű amerikai alap például, amely elég szépen kerestet tavaly a részvénypiac összeomlásán most arra játszik, hogy az európai periférián felrobbanhatnak a hozamok. Ez meglehetősen komplikálja az ECB helyzetét, amely az emelkedő infláció miatt ugyan emelné a kamatokat, azonban egy hirtelen megugrás a hozamokban pont a leggyengébb országokat hozná kényelmetlen helyzetbe.

Bob Micele, a J.P Morgan Asset Management befektetési igazgatója szerint most különösen kockázatosnak tűnik nagyon hosszú lejáratú kötvényeket tartani. Erre jó példa az Ausztria által tavaly kibocsátott 100 éves kötvény. Ezen tavaly nagyot lehetett keresni, amikor a biztonságos menedékek felé történő menekülés közben felhajtották árukat, azonban idén már csak esni tudtak. Jelenleg azok a befektetők, akik a kibocsátáskor vettek belőle 30 százalékos bukóban ülnek.

Az, hogy mennyire szállhatnak még idén el a hozamok, kérdés. Az elmúlt évtizedekben általában elég sokat vesztettek azok a spekulánsok, akik a német kötvények hozamának emelkedésére játszottak, s jelenleg is elég sok olyan befektető van, aki szívesen beugrana a német államkötvényekbe, ha azonban egy kis pozitív hozamot tudna elérni, különösen igaz ez a hatalmas nyugdíjpénztárakra. A német kormány tradicionális elkötelezettsége a kiegyensúlyozott költségvetési politika iránt hagyományosan alacsonyan tartja eközben a kötvények kínálatát. Ráadásul hosszabb távon a befektetők úgy vélik, hogy a mostani, járvány utáni megugrását követően nem oldódnak meg azok a problémák, amelyek miatt az európai gazdaság csak alacsonyan volt képes növekedni. S ha ez így marad, akkor az átmeneti megugrás miatt visszaállnak a dolgok a régi kerékvágásba, ami alacsony kamatokat és ismét magas kötvényárakat eredményezhet.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!