A Goldman Sachs elemzői szerint jó év várhat idén a részvénypiacokra, azonban  az európai részvények különösen jól teljesíthetnek - számolt be a befektetési bank elemzéséről Business Insider. Bár a vuhani koronavírusjárvány kedvezőtlen hatásaival vélhetően nem számoltak, a befektetési bank szakemberei szerint egy csomó ok van arra miért is kellene az nagyobb európai vállalatok részvényei előnyben részesíteni az amerikaiakkal szemben.

Az elmúlt évtizedben az amerikai jelentősen túlteljesítette a világ többi részvénypiacát, s ennek sok oka volt - írta ügyfeleinek Peter Oppenheimer, a Goldman vezető globális részvénystratégája. Az egyik ezek közül a részvénypiac árazásának jelentős emelkedése, amelyet elsősorban a jegybanki lazítások fűtöttek. A vállalati profitokra az a jellemző, hogy ha a részvények árazása az egyik évben megemelkedik, akkor a következő évben a vállalatok nyeresége is meredek emelkedést mutat, idén azonban más a helyzet a várakozásaink szerint - írta.

Kapcsolódó

Alig emelkedtek a profitok

Az amerikai részvénypiacon a vállalatok egy részvényre jutó nyeresége a 2008-as válság előtti csúcshoz képest 90 százalékkal emelkedett, ugyanaz a szám Ázsiában 17 százalék, Japánban 12 százalék, Európában alig 4 százalék - mutatott rá Oppenheimer. Az európai tőzsdei cégek profitgyengeségének oka egyébként abban keresendő szerinte, hogy a kontinens részvénypiacain eléggé felülreprezentáltak az úgynevezett érték-részvények a növekedésorientált vállalatokhoz képest. A szakértő szerint ha az európai részvénypiacokat reprezentáló részvényindexekben a szektorok súlya az S&P 500-as indexéhez hasonló lenne, akkor a részvényenkénti nyereségnövekedés mértéke itt is elérte volna az elmúlt 10 évben az 50 százalékot.

Az amerikai cégeknél egyébként a részvényenkénti nyereség növekedéséhez a saját-részvény vásárlások is jelentős mértékben hozzájárultak. A következő években az árazási olló a két piac között várhatóan szűkülni fog, mivel már nem lesznek nyilvánvaló okok az amerikai piac felülteljesítésére. Ráadásul a befektetők idén várhatóan egyre erősebben kezdenek majd koncentrálni az amerikai elnökválasztás jelentette kockázatokra, miközben Európában és Ázsiában kevesebb lehet a kockázat.

Az amerikai és az európai részvények esetében is elmondható, hogy a készpénzhozam (ezt az osztalékhozamból, illetve a részvény-visszavásárlások arányából számolják) jóval a kockázatmentes kötvények hozama felett van. Ráadásul Európában az eltérés, mint bármikor a pénzügyi válság óta eltelt időben - hívta fel a figyelmet a Goldman.

A Bank of America legutóbbi alapkezelői felmérése mindenesetre azt mutatja, hogy a befektetők nagyon bíznak az európai részvények felzárkózásában. A portfóliókban az európai részvényeket felülsúlyozó alapkezelők aránya  nettó 24 százalékra emelkedett a felmérés szerint, ez 3 százalékpontos emelkedést jelent decemberhez képest, s 2018 májusa óta a legmagasabb érték.

Kitört az index

A technikai elemzés eszközei eközben viszont nem nagyon utalnak arra, hogy tényleg véget ért volna az európai részvények lemaradásának korszaka az amerikaiakhoz képest. A 600 legnagyobb európai tőzsdei cég részvényeiből összerakott Eurostoxx 600-as részvényindex tavaly december elején kitört, s sikeres átlépte az a 400 pont közelében húzódó ellenállást, amelyet a válság előtt elért 2007-es csúcsa jelentett, s most már 420 pont felett jár. Erről az ellenállási szintről már legalább ötször lefordult az index az elmúlt 10 év során, s ezzel a hosszútávú grafikonon egy emelkedő háromszöget rajzolt a kitörés előtt. Ebből célár is számolható az index mostani mozgására, ami óvatosabb esetben 470, optimistább verzió esetén 500 pontra mutat.

A problémát most az jelenti, hogy az index S&P 500.as indexhez mért relatív teljesítménye brutális lemaradásban van. Míg az Eurostoxx600 dollárban számított értéke osztva az S&P 500-as index értékével még 0,35 körül tartózkodott a válság előtt, addig ez a hányados mostanra 0,14-re csökkent. Az Eurostoxx értékét euróban hagyva 0,26 és 0,127 a két arány. Az európai index masszív relatív leértékelődését jól mutatja a relatív erő grafikon.

Kép:

A csökkenő trend egyértelműen látszik. Mivel a relatív erő mutatóból rajzolt grafikonra ugyanazok a törvényszerűségek érvényesek, mint egy egyszerű árfolyamgrafikonra, ezért nagyjából meg is lehet saccolni, hogy mikor beszélhetünk pozitív trendfordulóról ebben a viszonylatban. A dollárban számolt charton a kritikus érték 0,17 és 0,18 között helyezkedik el, azaz ennek áttörése után várhatjuk azt, hogy az európai részvények hosszabb távon is felülteljesítővé válnak az amerikaiakkal szemben.

Kép:

Ez persze nem jelent ellentmondást a Goldman várakozásaihoz képest. Az európai részvénypiacok ugyanis ez alapján simán felülteljesíthetik 20-25 százalékkal az amerikai tőzsdéket a nélkül, hogy a hosszabb távon fennálló alulteljesítő trendben pozitív változás állna be.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!