A sorozatos gyengülés és az újabb euró/forint mélypont alapvető oka, hogy az amerikai kötvényhozamok emelkedésével a feltörekvő országok kamatelőnye eltűnt és a befektetők inkább a dollárt vásárolják szívesen - ahogy azt korábban is megírtuk. Mindezt megfejelte a török krízis, majd kedden az,hogy a piac hirtelen ráfókuszált az olasz kormányválságra és némileg a spanyolországi politikai problémákra is, ahol a miniszterelnök ellen bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek. Emiatt az euró is elkezdett gyengülni.

Úgy tűnik tehát, hogy a piaci hangulat érzékeny és egy-egy elhúzódó politikai perpatvar is árfolyamkilengéseket okozhat. De miként hat mindez a forintra, s meddig nézheti tétlenül a gyengülést az MNB?

Nem azt teszik a Szabadság téren, amit eddig megszoktunk

Nem valószínű, hogy az MNB nagyon akar, s hogy egyáltalán muszáj lenne neki reagálni erre a helyzetre - értékelt lapunknak Zsiday Viktor befektetési szakember.

Szerinte ennek oka, hogy egy új monetáris keretrendszer épült ki Magyarországon. Miközben a kétezres évektől a devizaadósság-robbanást követően - amelyben az állam, a vállalatok és a lakosság is erősen érintett volt - az volt a vezérelv, hogy a devizát stabilan tartsuk, a kamat meg oda megy, "ahová a világ viszi" - ha jó a hangulat a piacokon, akkor le lehet vinni, ha rossz, akkor meg fölfelé - a helyzet mára az ellenkezőjére fordult.

A mostani új rendszer már arra alapoz, hogy az államadósság jelentős része "átalakult" - a lakossági állampapírok expanziója az, MNB-swap-programok, a növekedési hitelprogramok (nhp) és egyebek révén. Ezeket az eszközöket a rövid kamathoz kötötték, illetve a lakosság és a vállalatok is egyre inkább a magyar forintkamatoktól függő hiteleket vettek föl, ezért mostanra már nem a devizát akarja stabilizálni a jegybank, hanem a kamatszintet akarja hosszú ideig, a lehető legalacsonyabban tartani - amennyire azt a piac megengedi. "Cserébe" nem a kamat mozog összevissza, mint korábban, hanem a forint mozgását alakítja az aktuális piaci hangulat. Utóbbi most éppen rossz és a forint begyengül - magyarázza a befektetési szakember.

Nem érdekli őket. Sőt!

A magyar kormányzat gazdaságpolitikája lényegében egy ázsiai típusú, "kistigrises" modellre épül: vagyis legyen alacsony a kamatszint és legyen olcsó a devizánk, hogy bivalyerős lehessen az export. Ebbe a struktúrába pedig szintén jól beleillik, hogy hagyják gyengülni a forintot - világított rá Zsiday.

Az, hogy az importált termékek ára följebb megy, vagy hogy a magyaroknak drágább lesz külföldön turistáskodni, a gazdaságpolitika szempontjából lényegtelen. Ráadásul évi 10-12 százalékkal nőnek Magyarországon a bérek, így a lakossági fogyasztás az importált infláció ellenére is masszív marad. (Harapófogóba kerülhetnek viszont a nyugdíjasok, esetükben csak inflációval megegyező mértékű az emelés évek óta - a szerk.)

Ha az euró/forint elmenne a 330-as, de inkább 340-as szintig, esetleg nagyon rövid idő alatt nagyon nagy gyengülés mutatna, az már kiválthatná a jegybanki beavatkozást, de olyan nagyon agresszívan akkor sem lépnének Zsiday szerint, hiszen az összes hitelfelvevőnek az alacsony rövid kamat az érdeke.

Márpedig a feltörekvő piaci eszközök, devizák számára nincs túl sok jó kilátás a következőkben: a tőkepiacokon egyre érik a korrekció, s ha lesznek olyan sokkhatások, mint a mostani olasz, akkor nagyon rosszak a kilátások. Törökországban például nagy az esély rá, hogy mély recesszió érkezzen a következő 1-2 évben.

Az EU egy lassú állat, ami egyszer csak lecsaphat?

A magyar kormány konfliktusa az EU-val (amely most a Stop Soros-törvény benyújtásánál, illetve a CDU állítólagos ultimátumánál tart) nagy kockázat a forint szempontjából. Bármikor bekövetkezhet egy olyan geopolitikai-gazdasági helyzet, hogy az unió megelégeli Magyarország különutasságát - figyelmeztet Zsiday Viktor. Senki nem tudja, hogy ez mikor materializálódna, de ha adott esetben például megindítanák a hetedik cikkely szerinti eljárást, az esetben egy nagyon gyors egyszeri forintgyengülés üthet be. Ennek az esélye a következő két-három évben elég magas.

Egy hasonlattal: az EU olyan, mint egy dinoszaurusz, amelynek a farkát lassanként leeszegeti egy kisegér. Mire a dinó agyáig elér az ingerület, az sok idő - senki nem tudja mennyi -, de ha egyszer emiatt fölemeli a farkát, akkor a kisegér elpusztul - fogalmazott a szakember.

Mi várható rövid távon?

Jelenleg a magyar eszközök nincsenek fókuszban a devizapiacokon, Magyarország nem jelent "eseményt". Ráadásul a forint a régiónkon belül az elmúlt három hónapban az egyik legjobban teljesítő deviza volt. A populista jellegű intézkedések nem ütik meg a piaci ingerküszöböt - magyarázta Csajbók Róbert, az ING Bank devizakereskedője.

Az EU-ból való kilépés beárazása ugyanakkor még nem történt meg, ehhez valami sokkal erősebb jelzésnek kellene érkeznie az unióból. Jelenleg ugyanakkor az USA és az ECB politikája - például Olaszország kapcsán - erősebb drivere a forint mozgásának, mint bármilyen politikai történés.

A szakember szerint tehát jelenleg a piac nem "ránk lő", ezért "nem csoda, hogy az MNB nem akar olyan szélbe beleállni, ami nem felőlünk fúj". Ezért inkább kivárnak, ami okos ötletnek is nevezhető. Egy 327-330 euró/forintos szint viszont már kritikus lehet. Ezt tompítanák elsőként verbális üzenetekkel, de Csajbók sem gondolja úgy, hogy a jegybank elkezdene harcolni bármilyen eszközökkel.

Most már annyira elromlott a hangulat (a kétéves olasz kötvények hozama kedden 1 százalék alatt volt, kedden pedig már majdnem 2,5 százalékon van), olyan szinten "szétcsúszott" a piac, hogy hiába jönnek ki rossz hírek, arra már nem tud "erőset" reagálni. Ezeken a magasabb szinteken beállhat egy sávos kereskedésre a kurzus: körülbelül 318-321-es szinten stabilizálódhat az euró/forint. De az ING szakembere egyelőre nem számít arra, hogy 320-tól elrugaszkodva erősen robogjon a forint. A június 24-i török választás kritikus pont lehet, egyelőre úgy tűnik, hogy Erdogan elfogadta a nemzetközi piaci trendeket, továbbá azt is, hogy monetáris ügyekben nem érdemes nyilatkoznia.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!