A külföldi befektetők sorozatban ötödik hónapban egymás után vonják ki tőkéjüket a feltörekvő piacokról. Ilyen hosszú negatív sorozatra még nem volt példa, s az emelkedő kamatok és a recesszió miatti félelem egyre nehezebb helyzetbe hozza ezeket a gazdaságokat – írja összefoglalójában a Financial Times.

Júliusban összesen 10,5 milliárd dollár (4 115,9 milliárd forint) értékben távozott tőke a feltörekvő piaci részvényekből és kötvényekből az Institute of International Finance adatai szerint, ezzel a tőkekivonás mértéke öt hónap alatt már elérte a 38 milliárd dollárt (14 895 milliárd forint). Ilyenre még nem volt példa azóta, hogy 2005-ben elkezdték gyűjteni az erre vonatkozó  adatokat.

Kapcsolódó

Hiányzik a külföldi pénz

A tőkekiáramlás jelentősen megnehezíti a feltörekvő országok pénzügyi helyzetét. Ennek már bőven vannak jelei, az elmúlt három hónapban Srí Lanka csődöt jelentett, Banglades és Pakisztán pedig az IMF segítségét kérte nehéz helyzete miatt. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa: a befektetők attól tartanak, hogy számos más ország lesz kénytelen követni példájukat.

Magyarországhoz hasonlóan nagyon sok alacsony és közepes jövedelmű ország szenved devizájának értékvesztésétől és az emelkedő kamatoktól, s a helyzetet tovább nehezítik  az amerikai kamatemelések és a recessziós félelmek. Az amerikai gazdaság a múlt heti adatok alapján már második negyedéve zsugorodik.

Nem csak a helyi devizákban kibocsátott, de a dollárban és más erősebb devizákban denominált feltörekvő piaci államkötvényekből is menekült a tőke a JPMorgan adatai szerint. Mostanra már legalább 20 olyan frontier és a náluk egy kategóriával biztonságosabbnak és fejlettebbnek sorolt feltörekvő ország van, amelynek dollárkötvényei 10 százalékponttal magasabb hozamot kínálnak, mint az amerikai államkötvények. Ez a szint pedig általában komoly feszültséget jelet az adott ország pénzügyi helyzetében és jelentős csődkockázatot is egyben.

Nemrég még kedvencek voltak

A helyzet meglehetősen ironikus, hiszen 2021 végén és 2022 elején még az volt a nagy befektetési sztori a piacon, hogy a feltörekvő országok gazdaságai a fejlettebb országonként erősebben tudnak majd talpra állni a Covid-19 okozta sokkból. Április végén egyébként még bőven volt olyan feltörekvő ország, ami jól teljesített. Ezek jellemzően olyan országok voltak, amelyek jelentős nyersanyagexportőrök, például Brazília és Kolumbia, akik nagyot profitáltak az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán megugró nyersanyagárakból.

Ennek ellenére a globális recessziótól, az agresszív amerikai kamatemelésektől és a kínai gazdaság lassulásától való félelem miatt a befektetők inkább eladták a feltörekvő piaci eszközeiket.

Az IIF elemzői szerint a mostani tőke-exodus szokatlan, ugyanis nagyon széles körű. Korábban általában ha egy-egy régióból távozott a pénz, jellemzően egy másikba érkezett, így kiegyenlített volt a tőkeáramlás. Most azonban a hangulat általánosan nagyon rossz, ráadásul a lap által megkérdezett elemzők szerint a probléma az, hogy nem látszik mitől fordulna egy csapásra jobbra helyzet. A Fed a jelek szerint csak az infláció letörésével törődik, a Kínai gazdaság lassulását pedig egyelőre nem tudják meggátolni. Utóbbitól nagyon sok feltörekvő ország függ.

Egyelőre kicsik vannak bajban

Srí Lanka csődje után mindenesetre a piac elkezdte találgatni, ki lesz a következő. A ghánai dollárkötvények amerikai kötvényekhez mért hozamkülönbsége például duplázódott az idén, a megemelkedett költségek miatt pedig elkezdett rohamosan fogyni az ország devizatartaléka. A tavaly év végi 9,7 milliárdról az első fél év végére 7,7 milliárd dollárra. Kevin Daly, az Abrdn befektetési igazgatója szerint ez már lassan az a szint, ahol a piac elkezd majd komolyan aggódni.

A legnagyobb gazdasággal rendelkező feltörekvő országok ugyanakkor még köszönik, úgy-ahogy jól vannak. Brazília, Mexikó, India és Dél-Afrika kamatköltségei is nőttek idén, azonban a legtöbbjükben már elég korán megkezdődtek a kamatemelések ahhoz, hogy az infláció elleni harcot megkezdettnek lehessen tekinteni. Az egyetlen kivétel ez alól Törökország, ahol a kormányzat ugyan egy csomó intézkedést tett a líra mélyrepülésének megállítására, azonban kamatemelést makacsul nem engedett. A költségvetésből támogatott védelem az árfolyamesés ellen akkor lehet hatásos, ha az ország vaskos folyó fizetési többlettel rendelkezik, márpedig az Törökországról aligha mondható el, így egy komolyabb összeomlás sem zárható ki esetében – mondta Adam Wolfe, az AbsolutStrategy Research szakértője.

De persze nem csak a feltörekvő országok, hanem a fejlett gazdaságok is hasonló gondokkal néznek szembe, az emelkedő kamatköltségek mindenütt azt eredményezik, hogy a belföldi keresletet vissza kell fogni, ami növeli a recesszió esélyét.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!