Melyik állampapírt éri meg most megvásárolni?

Az emberek életében a pénz fontos szerepet tölt be, a pénzügyi döntések mögött pedig gyakran nemcsak racionális, hanem lélektani tényezők állnak.

A Financiológus rovat olvasói levelekre épül, és szándéka szerint olyan embereknek segít, akik széles értelemben véve valamilyen pénzügyi problémával néznek szembe. Ezúttal egy örökléssel kapcsolatos kérdésre válaszolunk.

Olvasóink írták:

Tisztelt Financiológus!

Az inflációs nyomás hatására 2028/K típusú Prémium Magyar Állampapírt vásároltam 2022 június és július hónapban 6,6 százalékos induló kamattal. A kamatfizetés 2023.06.20-án esedékes. Kérdésem, hogy érdemes-e visszaváltani a 2028/K papírt és új 2029/J jelölésű 11,75 százalékos induló kamatozásút venni?

Előre is köszönöm választ: Gábor

Tisztelt Financiológus!

Melyik állampapírt ajánlja most megvásárolni? Vannak már rövidebb állampapírok 14-15 százalékos kamattal, azt érdemes inkább, vagy az új inflációt követőt, esetleg a Bónusz Magyar Állampapírt? 

Üdvözlettel: Mihály

A Financiológus válasza:

Kedves Gábor és Mihály!

Befektetési tanácsot nem adhatok, csak leírom, amit látok ebben a helyzetben. Teljesen pontos választ a kérdéseikre nem könnyű megadni, hiszen a jövőbe én sem látok. A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) és a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) egyaránt változó kamatozásúak, és a jövőbeni kamatuk a PMÁP esetében az inflációtól függ majd, a BMÁP esetében pedig a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozamától. Hogy pontosan mennyi lesz a 2022-es, 2023-as stb. átlagos infláció, azt még nem lehet megmondani, erre csak becslések vannak, a diszkontkincstárjegyek hozamát szintén nem lehet előre pontosan tudni, de valamilyen hozzávetőleges értékekkel nyilván lehet kalkulálni a piaci hozamok alapján. 

PMÁP-ból kétfélét értékesít az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), a rövidebb futamidejűek az infláció fölött 0,75 százalékos kamatprémiumot fizetnek, a hosszabbak 1,5 százalékosat. A nyáron kibocsátott 2028/K és a most kibocsátott 2029/J kamata alapvetően meg fog egyezni idővel, annyi csak a különbség, hogy a 2028/K júniustól, a 2029/J pedig már márciustól az új kamatot fizeti. Ha nő az infláció, akkor a 2029/J hamarabb kezd magasabb kamatot fizetni, ha viszont csökken, akkor hamarabb is csökken majd a kamata, én ebben érdemi különbséget nem látok a kétféle papír között. 

Az egyetlen különbség az, hogy a következő kamatperiódus kezdetéig a 2029/J lényegesen kedvezőbb kamatot ígér, éves szinten 11,75 százalékosat, miközben a 2028/K csak 6,6 százalékosat. A kérdés itt az, hogy megéri-e visszaváltani a papírt és megvásárolni az újat. Ha a Magyar Államkincstárnál vezeti az értékpapírszámláját, akkor 1 százalékos visszaváltási díjjal kell kalkulálni, vagyis alapvetően akkor jár jól az átváltással, ha a márciusi első kamatfordulóig ezt a költséget ki tudja termelni a most kibocsátott új kötvény kamata.

Ha most megvásárolja a 2029/J papírt, akkor 4,9 százalék körüli kamatot kaphat a márciusi kamatfordulóig, míg a 2028/K addig csupán 2,8 százalék körüli kamatot érne el. A két kamatszint közötti különbség meghaladja azt az 1 százalékot, amit a visszaváltáson veszít, vagyis lesz némi - 1 százalék körüli - nyeresége ezzel az ügylettel ahhoz képest, ha megmarad a 2028/K kötvényeknél. Minél előbb érdemes meglépni ezt az átváltást, hiszen napi kamattal számolnak, és ahogy telik az idő, egyre kisebb a kamatkülönbség, egy idő után az is megtörténhet, hogy már nem fedezi majd a visszaváltás 1 százalékos költségét. Ha nem a kincstárnál van a számlája, hanem valamelyik brókercégnél vagy banknál, akkor az ottani visszaváltási és vételi költségek szabják meg, megéri-e váltani. Ha ezekre magasabb díjat számol fel a befektetési szolgáltató, akkor elképzelhető, hogy ráfizetéses lenne egy ilyen csere.

A lakossági befektetők számára minden magyar állampapír elérhető, az intézményi kötvények és diszkontkincstárjegyek éppúgy, mint a lakossági papírok.

Az intézményi papíroknál azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy mikor bocsátották ki a kötvényt. Ha ugyanis 2019. júniusa előtt, akkor kamatadót vonnak a hozamából, ez praktikusan azt jelenti, hogy 15 százalékkal alacsonyabb a hozama annál, amit meghirdetnek, kivéve persze, ha tartós befektetési számlára vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára vásárol a befektető szja-kedvezménnyel. 

Fontos figyelembe venni a befektetésnél az időtávot. Ha például valaki kifejezetten rövidebb időtávban gondolkozik, a 2023/C államkötvény jó választás lehet. A hozama után nem kell kamatadót fizetni, ezt a kötvényt jelenleg 14 százalék fölötti hozammal értékesíti a kincstár, és jövő augusztusban jár le, nagyjából 10 hónap múlva. Az idénre 13-14 százalékos átlagos inflációt vár jelenleg a jegybank, ez alapján a 2029/J kötvény a következő egy évben a mostani 11,75 százalékos és a márciustól várható 15 százalék körüli hozamával kalkulálva ezt nem biztos, hogy eléri majd ilyen rövid távon. 

A hosszabb állampapírok közül nem kamatadós a 2026/E és a 2026/F hozama, ezeket 13 százalék körüli hozammal lehet most megvásárolni. Azt kell mérlegelni ezeknél, hogy 4 év alatt vajon ennél magasabb lesz-e az átlagos infláció, vagy sem. Az előrejelzések most azt mondják, hogy nem, de ezt nem lehet azért készpénznek venni. Ha igazuk lesz, akkor 3,5-4 éves időtávon ez a két kötvény jobban teljesíthet, mint az inflációt követő papír.

Annak viszont nem ajánlatos ilyen kötvényt vásárolni, aki rosszul viseli az ingadozó árfolyamokat. Ellentétben ugyanis a lakossági papírokkal, ezeknek a kötvényeknek a mindenkori árfolyamát a piac határozza meg, nem nő napról napra az értékük az értékpapírszámlán, mint egy PMÁP vagy BMÁP esetében, hanem folyamatosan változik, csökkenhet is. Ez a hozam csak akkor biztos, ha a befektető a lejáratig megtartja a kötvényeket, ha nem így tesz, akkor veszíthet is a papírokon. A fix hozamokat minden évben felveheti, de az árfolyam eshet, és összességében véve negatív hozamot is realizálhat, ha nem tartja meg az állampapírokat a lejáratukig. Vonzó lehet most tízéves távra egy 2032/A kötvény is, amely 10 százalék fölötti fizet majd minden évben, vagy az ennél is hosszabb papírok, de ugyanígy ingadozó árfolyammal kell számolnia a befektetőnek ez idő alatt. 

A BMÁP 1 százalékponttal fizet magasabb kamatot a 3 hónapos diszkontkincstárjegyeknél. A lakossági befektetők kedvelik, de nem annyira, mint a PMÁP-ot. Ez a hároméves kötvény most 11,32 százalékos kamatot fizet, de a legutóbbi aukció alapján, ahol 13,1 százalékos átlaghozam alakult ki, ez a kamat várhatóan emelkedni fog. Sőt az év végére akár a BMÁP lehet a legmagasabb kamatot fizető lakossági állampapír, idővel azonban, ha a kamatok emelkedése megáll, lekörözhetik más papírok. Jelenleg inverz a hozamgörbe, ami azt jelenti, hogy a rövid állampapírok hozama magasabb a hosszúakénál. Normál piaci körülmények között azonban a hosszú kamatok magasabbak a rövideknél, vagyis a 3 hónapos kamatszinthez igazodó kötvények jellemzően nem fizetnek többet, mint a hosszú állampapírok.

Ami jó hír, ha valaki az államkincstárnál vezeti az értékpapírszámláját, a BMÁP-ból is ki tud szállni egy százalékos visszaváltási díj mellett, tehát ha romlik a hozama más kötvényekhez képest, át tudja váltani viszonylag alacsony költség mellett.