Fordulatot hajtott végre a pániktermék (technikai elemzés)

Az elmúlt hetekben a sok technikai figyelmeztető jel mellett baljós formációt rajzolt ki az egyik legnépszerűbb medve-alap árfolyama, az S&P 500-as index árfolyamcsökkenéséből profitáló SH ETF-é. Ez a tőzsdén jegyzett alap úgy alakítja portfólióját, hogy befektetési jegyeinek eszközértéke napról napra lekövesse az S&P 500-as index értékében bekövetkezett változásokat, mégpedig ellentétes előjellel. Ha az index egy százalékot esik, az alap eszközértéke egy százalékkal emelkedik, és fordítva. Az alap - hasonló elven működő társaival együtt - népszerű portfólió menedzserek körében, ugyanis akár egy minőségi részvényekből álló portfólióban is használható fedezeti eszközként a piac esése ellen, ráadásul a termék jellegéből adódóan nem fut ki, mint az eladási opciók, s plusz fedezetet sem kell veszteséges pozíció esetén biztosítani hozzá, mint számos határidős termék esetében.

Az SH árfolyama (s e mellett a kétszeres érzékenységgel rendelkező, turbóváltozat SDS-é, valamint a Dow Industrials áresésére játszó DOG és DXD árfolyama is) olyat produkált, amilyet a bikapiac 2009 márciusi indulása óta egyszer sem. Új, magasabb csúcsra futott, miután egy trendfordító fordított fej-vállak formációt rajzolt. A fordulatra ráadásul meglehetősen nagy forgalom mellett került sor, jól mutatván, hogy a piaci szereplők az esés során kétségbe esve keresték a lehetőségét a további áresés elleni védelemhez.

Az SH árfolyama 2008 októberében érte el csúcsát, 105 dolláron, a pánikban a tőzsdei árfolyam el is szakadt felfelé a termék valós eszközértékétől, s ez az egyensúly csak később állt helyre. A termék 2009. májusában adott ki vételi jelzést, amikor lefelé a 70 dolláros szint alá esett, s ezzel érvényesített egy duplacsúcs formációt, amelynek célára 40 dollár alá mutatott. A 40 dolláros szintet lefelé idén tavasszal lépte át pillanatokra az árfolyam, ezzel a támasszal azonban tartósan már nem bírt (egyelőre).

A fordított fej vállak formáció jellemzője, hogy közvetlenül a nyakvonal áttörése után az árfolyam visszaugrik a kitörési szint közelébe (visszahúzás), majd néhány hét, esetleg hosszabb idő elteltével esetleg újra visszaereszkedik oda (visszateszt). Ez általában kis kockázatú beszállási pontot jelent a vételi oldalon. A visszahúzást a 43,7 dolláros szinten végrehjtotta az árfolyam a múlt héten, azonban a türelmesebb vásárlók megvárhatják, visszateszteli az árfolyam a 42,5 dollár közelében található nyakvonalat. Ez az S&P 500-as index értékeiben nagyjából az 1230-1250 pont körüli zónát jelentené, a mostani szintnél közel 10 százalékkal magasabban. A termék számára optimista, a piac számára pesszimista forgatókönyvet akkor lehetne elvetni, ha az árfolyam markánsan 40 dollár alatti zárásokat produkálna, tehát a piaci összeomlásra játszó befektetőknek e szint alatt érdemes elhelyezni stop megbízásaikat.

Az árfolyamban az első erős ellenállás 48,5 dollár körül található, nem meglepő módon ez az 1100 pont körüli S&P 500-as indexértékeket jelenti, amely a nyári eladási hullám eddigi mélypontja volt. A termék árfolyamában egyébként az 50 napos mozgóátlag épp a napokban készül keresztezni alulról a 200 naposat, az "aranykereszt" jelentőségéről bővebben itt olvashat.

Ha a trendfordulós jelzés valósnak bizonyul, akkor nehéz megmondani meddig emelkedhetne az árfolyam (közvetlenül a fordított fej-vállak formációból számolt célár már teljesült). A technikai elemzés alapelve szerint ugyanis egy trend mindaddig érvényben van, amíg ellenkezőjéről bizonyíték nem érkezik. Bizonyíték pedig egy alacsonyabb csúcs és mélypont együttese lenne.