Újabb történelmi mélypontot ütött a forint árfolyama csütörtök délelőtt az euróval és más vezető devizákkal szemben, a közös európai devizáért volt, hogy 434 forintnál is többet kellett fizetni. Az okok ismertek, a magyar gazdaság erős függése az orosz gáztól, a hatalmasra duzzadó gázszámla és a Brüsszellel folytatott viták miatt visszatartott európai uniós támogatások egyaránt szerepet játszanak a magyar deviza vesszőfutásában – írja összefoglaló elemzésében a Reuters.

Ráadásul még sokkal rosszabb is lehet, mielőtt javulni kezdene a helyzet. A megkérdezett elemzők úgy látják, a befektetők ugyanis még mindig csak emésztik a Magyar Nemzeti Bank váratlan döntését, amely szerint befejezte kamatemelési ciklusát, annak ellenére hogy az infláció immár meghaladta a 20 százalékot is.

Eddig nem jött be az MNB húzása

A jegybank szeptember végén 125 bázisponttal 13 százalékra emelte szeptember végén az alapkamatot  a Magyar Nemzeti Bank. Ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy a jövőben a kamatemelés helyett inkább a monetáris kondíciók egyéb szigorításával szeretné felszárítani a likviditást a forint piacról. Jó néhány szakértő meglepőnek nevezte annak idején a döntést és elég szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban hogy az intézkedések elegendőek a forint gyengülésének a megállítására. Az élet azóta sajnos őket igazolta, hiszen azóta újabb 5 százalékot veszített értékéből a magyar deviza.

Az emelkedő infláció és a növekvő kereskedelmi hiány emellett nem valószínű hogy gyengülne a forintra nehezedő nyomás egy olyan globális környezetben, amely alapvetően kockázatkerülő  - idézik az összefoglaló a Citigroup elemzőjét, Gárgyán Esztert, aki szerint a kamatemelési ciklus 13 százalékon való befejezése további kihívásokat jelent.

Október elsejétől jegybank a likviditásszűkítés részeként megemelte a kereskedelmi bankoktól elvárt kötelező betéti rátát, s  útjára bocsátott egy új betéti eszközt és diszkont kötvényeket aukcionált. Miután egy héttel ezelőtt mintegy 2 ezermilliárd (billió) forint likviditást szívott ki a piacról betéti tenderén, tegnap további 506 milliárd forintnyi értékben fogadott el ajánlatukat. A hosszú betéti tenderrel az MNB folytatta a likviditás érdemi lekötését, és ezzel a monetáris szigorítást - áll a jegybank tegnapi közleményében.

Sokkal magasabb kamat kellene

A JP Morgan elemzői ugyanakkor kételkednek abban, hogy ez segíteni a forint árfolyamán további kamatemelések nélkül. Az MNB ismét egyszerre két célt kíván elérni bűvészkedésével. Egyrészt szűkíteni akarja a monetáris környezetet, hogy valamilyen stabilitást hozzon a devizapiacon, másrészt el szeretnénk kerülni a további jelentős kamatemeléseket, mivel annak negatív hatásai lennének a növekedésre.

Úgy látjuk, hogy a jegybanki alapkamatot legalább 16-17 százalékra kéne emelni ahhoz hogy stabilizálódjon a forint árfolyama az alapján, ha összehasonlítjuk a mostani helyzetet más olyan országokéval, amelyek folyó fizetési mérlegének finanszírozási igénye magas - írták.


Az összefoglaló emlékeztet, a magyar deviza idén már 14 százalékot esett az euróval szemben és 36 százalékkal gyengült a dollárhoz képest. Ezzel jelentősen alul teljesítette a lengyel zlotyt és a cseh koronát annak ellenére, hogy utóbbi kettő kamatai sokkal alacsonyabbak.

Gárgyán szerint az európai gázárak csökkenése és a hazai kereslet gyors visszaesése is segíthet megelőzni azt, hogy a magyar kereskedelmi mérleg a következő hónapokban tovább romoljon. Azonban ahhoz, hogy a szerkezeti változások kedvező hatásai, illetve az Európai Unióval történő esetleges megállapodás kedvező hatásai érvényesüljenek, némi időre lesz szükség.

A választásokat megelőzően a magyar kormány jelentősen növelte a költségvetés kiadási oldalát. Azonban azóta azonban a tavaszi választási győzelem óta az Orbán Viktor vezette kabinet jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy elérhető legyenek a 2022-re kitűzött 4,9 százalékos hiánycél. Varga Mihály pénzügyminiszter kedden úgy nyilatkozott, további lépéseket tesznek ha szükséges. Ezenkívül a Parlament elfogadott egy meglehetősen szigorú korrupcióellenes törvénycsomagot, hogy eleget tegyen az Európai Unió által támasztott elvárásoknak, azonban az innen származó pénzek az év vége előtt nem valószínű hogy meg érkeznének.

Eközben a forint árfolyama változatlanul ki van téve a globális hangulatban történő negatív változásoknak. Gyengülése gyorsan beépül a belföldi árakba és ez tovább nehezíti a jegybank helyzetét az infláció elleni küzdelemben. Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a magyar piacnak nagyon erős pozitív üzenetre lenne szüksége az Európai Unióval kötendő megállapodásról, hogy véget érjen a rossz hangulat.

Mi tud tenni a kormány?

Varga Mihály pénzügyminiszter kedden úgy nyilatkozott a portfolio.hu tudósítása szerint, hogy az amerikai dollár ereje szétzúz mindent, s Magyarország is ennek a következményeit szenvedi el.

A kormány a forint érdekében annyit tud tenni hogy a fiskális politika rendezett és stabil marad, de alapvetően a monetáris politikának kell megtennie a szükséges lépéseket - tette hozzá.

Egy a 2008-ashoz hasonló eséssel itt lehet az 500 forint

A mostani forintgyengülés egyébként természetesen nem egyedülálló a magyar deviza történetében. Az egyik legnagyobb forintgyengülési hullám 2008 nyara és 2009 márciusa között következett be. Az akkori válság idején a júniusi, 227 forinton elért mélypontot követően három negyedév leforgása alatt következő év március elejéig 317 forintig emelkedett az euró árfolyama. Ez közel 40 százalékos forint leértékelődést jelentett, gyakorlatilag egy hullámban.

Ha a most február elején, a háború kirobbanása előtt 352 forinton elért lokális minimumot vesszük, akkor egy ilyen mértékű forintgyengülés 490 forint fölé repítené az euró árfolyamát és ezzel belátható közelségbe kerülne az 500 forintos lélektani határ is. A mostani helyzetben az a rosszabb, hogy a forint már eleve egy hosszabb távú gyengülő rendben vágott neki mélyrepülésének.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!