Az idei évben a forint egyre gyengébben teljesített, de a 400-as „limit” eddig stabil ellenállás volt, az euróárfolyam azt nem lépte át. Ennek jelentőségét nem lehetett eléggé hangsúlyozni, hisz nem csak technikai, de erősen lélektani szint is, melynek újbóli tartós átlépésekor végleg megrendülhet a bizalom a forint stabilitásában.

Euró/forint, 1 év
Euró/forint, 1 év
Kép: stooq.com

A múlt héten végül sor került a szint átlépésére, és már csak az volt a kérdés, hogy átmeneti állapotról, a grafikonon felszúrásról van szó, vagy pedig tartósan a gyenge oldalon reked az árfolyam. Szerencsére úgy tűnik a szerdai mozgások alapján, hogy az első forgatókönyv valósul meg: az euró árfolyama visszatért 400 forint alá, nem is kis mértékben.

Költségvetési hatás

A kedvező fordulat több tényező következménye lehet. A fundamentumokat tekintve annyi változás történt, hogy szeptemberben az állami költségvetés többletet mutatott, még ha ez jórészt EU-források lehívásából adódott is. Ez növeli a valószínűségét, hogy tartható lesz a módosított, 4,5 százalékos hiányterv, emellett Varga Mihály pénzügyminiszter is megerősítette, hogy tartani tervezik a hiányszintet, és azt is bejelentette, hogy novemberben benyújtják a jövő évi költségvetést, amit december közepéig terveznek elfogadni.

Geopolitika

Az esetleges geopolitikai hatások nem lehettek érdemiek a forint esetében, de ha volt is gyengítő hatásuk, akkor az alábbhagyott, akárcsak az olaj esetében, ahol az igen heves áremelkedést visszaesés követte. Ugyan az Irán elleni izraeli megtorló csapás még várat magára, az iráni olaj szerepe a szankciók miatt eleve nem jelentős a világ teljes kínálatában, így döntő változás, olajhiány csak akkor lépne fel vélhetően, ha a Hormuzi-szorosban valamilyen okból elakadna a hajózás és így az olajszállítás, ennek azonban nem ad nagy esélyt a piac.

Jegybanki jelzés

Mindezek mellett nem zárhatjuk ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is hatást gyakorolt az árfolyamra. A Bloomberg információi szerint Virág Barnabás egy keddi befektetői háttérbeszélgetésen elmondta, hogy 

a geopolitikai feszültségek fokozódása, illetve a jövő hónapban esedékes amerikai elnökválasztás miatt szűkült a hazai jegybank mozgástere.

Ez arra utal, hogy a következő, október 22-i kamatdöntő ülésen nem fog kamatot vágni az MNB.

Ez a jegybank elkötelezettségére utal az árfolyam és általában a piac stabilitása tekintetében, mindemellett nem zárhatjuk ki, hogy közvetlenül is beavatkoztak a piacon, de erről nem közölnek információt. A 400-as szint védelme logikus, hisz a forintba vetett bizalom csak akkor tud újra hosszabb távon is kiépülni, ha ez a határ tartósan átléphetetlennek bizonyul. Rövid fölészúrások előfordulhatnak, ahogy ez most is történt, már csak azért is, hogy nehezebb legyen esetlege jegybanki beavatkozásra játszó spekulatív pozíciókat nyitni.

Helyreállhat-e a bizalom?

Ha a forint iránti bizalom helyreállna, vagyis a piaci résztvevők úgy értékelnék, hogy a 2018 óta tartó gyengülő trend végleg a múlté, akkor az árfolyam akár erősödhetne is valamelyest, hisz ha nincs menekülés a forintból, akkor a többletes folyó fizetési mérleg forint iránti keresletet gerjesztő hatása lehet az elsődleges tényező a piacon. 

A bizalomhoz persze hosszabb távú stabilitás kell, a 400-as szint tartósan nem válhat átjáróházzá, sőt, előbb utóbb el is kell, hogy távolodjon tőle a forint az erős irányba. 

A legnagyobb lökést ebben az adhatná, ha a kormány és az Európai Unió közötti kapcsolat olyan mértékben javulna, hogy lehetővé váljon a befagyott források felszabadítása, ennek esélyét azonban rendkívül nehéz megbecsülni. Ugyancsak sokat segíthetne ha a jövőre a költségvetés hiánya már közeledne a hosszabb távon elfogadhatónak tartott 3 százalékos szinthez, vagyis látszana, hogy nem csak az infláció, de a költségvetési hiány mértéke és fenntarthatóan a célértékre kerülhet a következő években.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!