Több mint két hete tart a forint vesszőfutása, az euró-forint keresztárfolyam szeptember 23-án, 393-ról indulva kezdett meredek emelkedésbe. A tetőt egyelőre 402,2 jelentette, kedden valamelyest konszolidálódott a helyzet, de a vártnál jobb költségvetési adat sem volt elég arra, hogy visszaerősödjön a deviza a lélektani 400-as szint alá. Kedd délután viszont volt üzletkötés a 400 forint alatt.
Az euró-forint árfolyammozgása az elmúlt 10 napon.
Az Economx szakértőket kérdezett a rövidtávú várakozásokról, az alábbiakra voltunk kíváncsiak:
  1. a 400-as lélektani szint átlépése miatt változott-e az évvégi euró/forint várakozásuk?
  2. mi erősíthetné a magyar devizát?
  3. lehet-e előnye a lassú forintgyengülésnek, segítheti például az ambiciózus GDP növekedési terveket (3-6 százalék a kormányzati szándék 2025-re)? 
  4. mennyi lehet a spekulatív ügyletek aránya az euró-forint piacán?

Varga Zoltán, Equilor Befektetési Zrt., senior elemző

Egyelőre nem módosítunk a 395-ös év végi euró-forint várakozáson, de amennyiben a geopolitikai feszültségek nem oldódnak a következő időszakban, van rá esély, hogy a 397-402-es tartományban lesz az év végén az euró-forint árfolyama.
Amennyiben 400 közelében, illetve felette marad az euró-forint árfolyama a következő két hétben, az MNB részéről az október 22-i kamatdöntő ülésen jöhet olyan jelzés, hogy a jelenlegi folyamatok miatt akár hosszabb ideig is szünetet tarthatnak a kamatvágási ciklusban, ez segíthetné a forint korrekcióját a kamatkülönbözet tartós növekedése miatt. Ugyanis 5 nappal korábban az Európai Központi Bank nagy eséllyel újabb 25 bázispontos kamatvágást fog végrehajtani, és a Fed részéről is várható még az idei évben 50 bázispontos csökkentés. Emellett a geopolitikai feszültségek oldódása is segítene természetesen, de erre rövid távon nem mutatkozik túl nagy esély.
A lassú, kismértékű forintgyengülésnek van előnye, de ez éves szinten csak 2-3 százalékos mozgást jelent. Az elmúlt hetekben tapasztalható, hirtelen árfolyam-ingadozás bizonytalanabb gazdasági környezetet, felfelé mutató inflációs kockázatokat jelenthet. Utóbbi szigorúbb monetáris politikát eredményezhet, így amit nyerne a hazai gazdaság a gyengébb devizaárfolyamon, elveszítheti a magasabb kamatok miatt. A mostani forintgyengülés mögött elsősorban a geopolitikai feszültségek állnak, hasonló mozgást láthatunk az euró-zloty esetében is. Ugyanakkor az euró-forint jegyzése jóval magasabb bázisról indult, így könnyen szökött másfél éves csúcsra a jegyzés. A 3-6 százalékos növekedési terv felső széle igen ambiciózus, mi 3,6 százalékos növekedéssel számolunk jövőre, de már ehhez is szükséges a külpiacok helyreállása.
Az MNB utoljára szeptember 23-án tette közzé a kimutatást, a külföldi szereplők nagyjából nettó semleges pozícióban voltak, de elképzelhető, hogy azóta romlott a helyzet, és a forint ellen vettek fel pozíciókat.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója

Ami a forinttal történik nem egyedi, csak a hazai deviza nagyobb mértékben reagál a nemzetközi fejleményekre. Ez a pénzügyi zsargonban az úgynevezett magas bétájú deviza ismertetőjegye, és a forint már régóta ilyen, ugyanis a fundamentumai gyengébbek a többi régiós országhoz képest.

A forintgyengülés legutóbbi hulláma érdekes módon a Fed legutóbbi vártnál nagyobb kamatvágása után nem sokkal kezdődött, amit követően az emelkedő amerikai hosszú lejáratú kötvényhozamok mellé vártnál rosszabb konjunktúraadatok jöttek az eurózónából, és különösen a fő kereskedelmi partnerünktől, Németországból. Amellett, hogy a Fed kamatdöntésének napja, szeptember 18. óta a forint a második legrosszabbul teljesítő deviza - az orosz rubel után -, a régiós, illetve a többi feltörekvő piaci deviza is leértékelődött, egy-két ázsiai és latin-amerikai kivételtől eltekintve.

A Fed döntés óta megjelent amerikai makrogazdasági adatok jellemzően a vártnál jobbak lettek, erősítve a dollárt, ami általában nem jó környezet a feltörekvő országoknak. A hazai makroadatok pedig vagy gyengék lettek, vagy a további jegybanki lazítást vetítették előre, elhomályosítva az egy-egy jó gazdasági adatról, vagy emelkedő jegybanki devizatartalékról szóló híreket. 

A Kínától várt gazdasági ösztönzés, valamint az olaj- és energiaárak erőteljes emelkedése kedvez a feltörekvő piaci nyersanyag-exportőröknek és a latin-amerikai devizáknak. Összességében azonban a kínai ösztönzés mértéke és összetétele még mindig bizonytalan, a fejlődő piaci devizák volatilitása és a geopolitikai feszültségek pedig egyre nőnek, ami kedvezőtlenül érinti a forint árfolyamát.

Az euró-forint árfolyamában látott kitörés a korábban többször is tesztelt 400-as szint fölé technikai elemzési szempontból megnyitotta a teret felfelé, a következő ellenállás 408, majd 418 környékén lehet. Év végi célárfolyamunk nincsen, de ennek következtében az év végéig várható kereskedési sáv tetejét felfelé kellett toljuk.

Ahhoz, hogy a forint visszatérjen a korábbi kereskedési sáv (375-400) erősebb felébe, a jelenleginél jóval szigorúbb hazai monetáris politikára és kedvezőbb külső környezetre lenne szükség, a geopolitikai feszültségek megszűnése mellett. 

A 2025-ös GDP növekedés tekintetében eddig sem voltunk olyan optimisták, mint a piac (Bloomberg átlag: 3,3 százalék, Amundi Institute: 2,1 százalék október 4-én), és nem gondolnánk, hogy a forint gyengülése érdemben segítene. Nem a magyar export versenyképességével van a baj, hanem a külső piacok keresletével. Sajnos ebben a legutóbbi beszerzési menedzserindexek sem adnak okot bizakodásra a közeljövőre vonatkozóan.

Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője

Nem változott az év végi várakozásunk, már eddig is arra számítottunk, hogy az árfolyam idén a 390-400-as sávban lesz, 395-ös egyensúlyi szint mellett, ami jövőre 400-410-re tolódik, 405-ös egyensúlyi szint mellett. Lehetnek olyan hazai előrejelzők a piacon, akik a jelenlegi szinteket látva megváltoztathatják a véleményüket, mivel eddig optimistábbak voltak. Ahhoz, hogy visszatérjen az árfolyam a korábban látott sávba, a mostaninál magasabb kamatfelárakra lenne szükség.

Azt nehéz pontosan meghatározni, hogy lehet-e előnye egy lassú forintgyengülésnek, mivel sok mindentől függ. Nem mindegy, hogy a leértékelődés mögött mi áll, hogy ez a leértékelődés kívánatos vagy valamilyen külső/belső sokk miatti magasabb kockázati prémium lenyomata, mivel ezek mind más-más visszacsatolást jelentenek a gazdasági növekedés szerkezetére.   

OTP Bank Elemzési Központ

 Az év végi árfolyam-várakozásunk változatlanul 400-as euró – forint. Az árfolyam gyengülésében két fontosabb tényező játszik szerepet: egyrészt az éleződő közel-keleti konfliktus erősítette a kockázatkerülést a befektetők körében. Másrészt az amerikai gazdaság állapotáról érkező pozitív adatok csökkentették az amerikai kamatcsökkentési várakozásokat.

A forint erősödéséhez vagy ezekben a tényezőkben lenne szükség pozitív fordulatra, vagy a jegybanknak kell majd reagálnia a kockázati felárak emelkedésére egy visszafogottabb ütemű kamatcsökkentésekkel. Mi éppen emiatt az év végéig már csak egy további 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítunk.

Megítélésünk szerint az árfolyam gyengülése nem segíti a gazdasági növekedést, sőt az emelkedő inflációs várakozásokon keresztül inkább negatívan hathat. Ráadásul azt az elmúlt években többször is láthattuk, hogy a gyengülő árfolyam hatására a lakosság is a deviza megtakarítások felé fordult, ha pedig ez megismétlődik, akkor a jegybank erőteljesebb kamatemelésre kényszerülhet.

Ha ez igaz, akkor 430 forintba kerülhet az euró

A Bank of America elemzői szerint jó kilátásaik vannak a feltörekvő piaci devizáknak az év végéig. A forint viszont elméleti modelljük szerint súlyosan felül értékelt és 7 százalékkal gyengébb árfolyam lenne indokolt. Ez 430 forint körüli euróárfolyamot jelentene.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!