Több mint két hete tart a forint vesszőfutása, az euró-forint keresztárfolyam szeptember 23-án, 393-ról indulva kezdett meredek emelkedésbe. A tetőt egyelőre 402,2 jelentette, kedden valamelyest konszolidálódott a helyzet, de a vártnál jobb költségvetési adat sem volt elég arra, hogy visszaerősödjön a deviza a lélektani 400-as szint alá. Kedd délután viszont volt üzletkötés a 400 forint alatt.
Az euró-forint árfolyammozgása az elmúlt 10 napon.
Az Economx szakértőket kérdezett a rövidtávú várakozásokról, az alábbiakra voltunk kíváncsiak:
  1. a 400-as lélektani szint átlépése miatt változott-e az évvégi euró/forint várakozásuk?
  2. mi erősíthetné a magyar devizát?
  3. lehet-e előnye a lassú forintgyengülésnek, segítheti például az ambiciózus GDP növekedési terveket (3-6 százalék a kormányzati szándék 2025-re)? 
  4. mennyi lehet a spekulatív ügyletek aránya az euró-forint piacán?

Varga Zoltán, Equilor Befektetési Zrt., senior elemző

Egyelőre nem módosítunk a 395-ös év végi euró-forint várakozáson, de amennyiben a geopolitikai feszültségek nem oldódnak a következő időszakban, van rá esély, hogy a 397-402-es tartományban lesz az év végén az euró-forint árfolyama.
Amennyiben 400 közelében, illetve felette marad az euró-forint árfolyama a következő két hétben, az MNB részéről az október 22-i kamatdöntő ülésen jöhet olyan jelzés, hogy a jelenlegi folyamatok miatt akár hosszabb ideig is szünetet tarthatnak a kamatvágási ciklusban, ez segíthetné a forint korrekcióját a kamatkülönbözet tartós növekedése miatt. Ugyanis 5 nappal korábban az Európai Központi Bank nagy eséllyel újabb 25 bázispontos kamatvágást fog végrehajtani, és a Fed részéről is várható még az idei évben 50 bázispontos csökkentés. Emellett a geopolitikai feszültségek oldódása is segítene természetesen, de erre rövid távon nem mutatkozik túl nagy esély.
A lassú, kismértékű forintgyengülésnek van előnye, de ez éves szinten csak 2-3 százalékos mozgást jelent. Az elmúlt hetekben tapasztalható, hirtelen árfolyam-ingadozás bizonytalanabb gazdasági környezetet, felfelé mutató inflációs kockázatokat jelenthet. Utóbbi szigorúbb monetáris politikát eredményezhet, így amit nyerne a hazai gazdaság a gyengébb devizaárfolyamon, elveszítheti a magasabb kamatok miatt. A mostani forintgyengülés mögött elsősorban a geopolitikai feszültségek állnak, hasonló mozgást láthatunk az euró-zloty esetében is. Ugyanakkor az euró-forint jegyzése jóval magasabb bázisról indult, így könnyen szökött másfél éves csúcsra a jegyzés. A 3-6 százalékos növekedési terv felső széle igen ambiciózus, mi 3,6 százalékos növekedéssel számolunk jövőre, de már ehhez is szükséges a külpiacok helyreállása.
Az MNB utoljára szeptember 23-án tette közzé a kimutatást, a külföldi szereplők nagyjából nettó semleges pozícióban voltak, de elképzelhető, hogy azóta romlott a helyzet, és a forint ellen vettek fel pozíciókat.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója

Ami a forinttal történik nem egyedi, csak a hazai deviza nagyobb mértékben reagál a nemzetközi fejleményekre. Ez a pénzügyi zsargonban az úgynevezett magas bétájú deviza ismertetőjegye, és a forint már régóta ilyen, ugyanis a fundamentumai gyengébbek a többi régiós országhoz képest.

A forintgyengülés legutóbbi hulláma érdekes módon a Fed legutóbbi vártnál nagyobb kamatvágása után nem sokkal kezdődött, amit követően az emelkedő amerikai hosszú lejáratú kötvényhozamok mellé vártnál rosszabb konjunktúraadatok jöttek az eurózónából, és különösen a fő kereskedelmi partnerünktől, Németországból. Amellett, hogy a Fed kamatdöntésének napja, szeptember 18. óta a forint a második legrosszabbul teljesítő deviza - az orosz rubel után -, a régiós, illetve a többi feltörekvő piaci deviza is leértékelődött, egy-két ázsiai és latin-amerikai kivételtől eltekintve.

Kapcsolódó

A Fed döntés óta megjelent amerikai makrogazdasági adatok jellemzően a vártnál jobbak lettek, erősítve a dollárt, ami általában nem jó környezet a feltörekvő országoknak. A hazai makroadatok pedig vagy gyengék lettek, vagy a további jegybanki lazítást vetítették előre, elhomályosítva az egy-egy jó gazdasági adatról, vagy emelkedő jegybanki devizatartalékról szóló híreket. 

A Kínától várt gazdasági ösztönzés, valamint az olaj- és energiaárak erőteljes emelkedése kedvez a feltörekvő piaci nyersanyag-exportőröknek és a latin-amerikai devizáknak. Összességében azonban a kínai ösztönzés mértéke és összetétele még mindig bizonytalan, a fejlődő piaci devizák volatilitása és a geopolitikai feszültségek pedig egyre nőnek, ami kedvezőtlenül érinti a forint árfolyamát.

Az euró-forint árfolyamában látott kitörés a korábban többször is tesztelt 400-as szint fölé technikai elemzési szempontból megnyitotta a teret felfelé, a következő ellenállás 408, majd 418 környékén lehet. Év végi célárfolyamunk nincsen, de ennek következtében az év végéig várható kereskedési sáv tetejét felfelé kellett toljuk.

Ahhoz, hogy a forint visszatérjen a korábbi kereskedési sáv (375-400) erősebb felébe, a jelenleginél jóval szigorúbb hazai monetáris politikára és kedvezőbb külső környezetre lenne szükség, a geopolitikai feszültségek megszűnése mellett. 

A 2025-ös GDP növekedés tekintetében eddig sem voltunk olyan optimisták, mint a piac (Bloomberg átlag: 3,3 százalék, Amundi Institute: 2,1 százalék október 4-én), és nem gondolnánk, hogy a forint gyengülése érdemben segítene. Nem a magyar export versenyképességével van a baj, hanem a külső piacok keresletével. Sajnos ebben a legutóbbi beszerzési menedzserindexek sem adnak okot bizakodásra a közeljövőre vonatkozóan.

Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője

Nem változott az év végi várakozásunk, már eddig is arra számítottunk, hogy az árfolyam idén a 390-400-as sávban lesz, 395-ös egyensúlyi szint mellett, ami jövőre 400-410-re tolódik, 405-ös egyensúlyi szint mellett. Lehetnek olyan hazai előrejelzők a piacon, akik a jelenlegi szinteket látva megváltoztathatják a véleményüket, mivel eddig optimistábbak voltak. Ahhoz, hogy visszatérjen az árfolyam a korábban látott sávba, a mostaninál magasabb kamatfelárakra lenne szükség.

Azt nehéz pontosan meghatározni, hogy lehet-e előnye egy lassú forintgyengülésnek, mivel sok mindentől függ. Nem mindegy, hogy a leértékelődés mögött mi áll, hogy ez a leértékelődés kívánatos vagy valamilyen külső/belső sokk miatti magasabb kockázati prémium lenyomata, mivel ezek mind más-más visszacsatolást jelentenek a gazdasági növekedés szerkezetére.   

OTP Bank Elemzési Központ

 Az év végi árfolyam-várakozásunk változatlanul 400-as euró – forint. Az árfolyam gyengülésében két fontosabb tényező játszik szerepet: egyrészt az éleződő közel-keleti konfliktus erősítette a kockázatkerülést a befektetők körében. Másrészt az amerikai gazdaság állapotáról érkező pozitív adatok csökkentették az amerikai kamatcsökkentési várakozásokat.

A forint erősödéséhez vagy ezekben a tényezőkben lenne szükség pozitív fordulatra, vagy a jegybanknak kell majd reagálnia a kockázati felárak emelkedésére egy visszafogottabb ütemű kamatcsökkentésekkel. Mi éppen emiatt az év végéig már csak egy további 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítunk.

Megítélésünk szerint az árfolyam gyengülése nem segíti a gazdasági növekedést, sőt az emelkedő inflációs várakozásokon keresztül inkább negatívan hathat. Ráadásul azt az elmúlt években többször is láthattuk, hogy a gyengülő árfolyam hatására a lakosság is a deviza megtakarítások felé fordult, ha pedig ez megismétlődik, akkor a jegybank erőteljesebb kamatemelésre kényszerülhet.

Bukovszki András, a CIB Bank elemzője

A korábbi, 394 alatti év végi előrejelzésünket 398-ra módosítottuk. Valójában már szeptemberben látszott, hogy

ha kilép az euró-forint árfolyam a sokáig stabilnak számító 390-400 közötti sávból akkor azt felfele teszi meg.

Ugyanis az agresszív kamatvágás a Fed-től remek piaci hangulatot, és kifejezetten gyenge dollárt biztosított, azonban a hazai fizetőeszköz ebből nem tudott profitálni és képtelen volt 393 alá bemenni az euróval szemben. 

A gyújtószikra felfelé a közel-keleti eszkaláció volt, de mivel egy relatíve gyenge pozícióból indított az árfolyam ezért hamar áttörte az eddig stabilnak tűnő falat. Ugyanakkor úgy véljük, a gazdaságpolitika irányítói számára az ennél nagyobb árfolyam-leértékelődés már nem lenne komfortos (ez is évi közel 4 százalékos veszteség).

A kormány szempontjából a gyenge árfolyam az adósságráta csökkentési törekvését veszélyeztetné (30 százalék közelében a devizaadósság aránya), az MNB-nek pedig az importált infláción keresztül nehezítené a helyzetét a pénzügyi stabilitás elérésben.

Rövid távon a globális befektetői hangulat javulása tudna segíteni, de ha tovább romlanak a hazai árfolyam kilátásai, akkor az MNB is léphet, akár verbálisan, akár a kamatcsökkentési ciklus felfüggesztésével/leállításával. 

Az árfolyam leértékelésének a maga kockázatai mellett rövid távon vannak előnyei is, amik átmenetileg segíthetik a növekedést, de ezek önmagukban nem lesznek elegendőek nagy gazdasági fordulat elérésére:

  • a gyengébb forint segíti az exportőrök versenyképeségét (nagyobb kereslet a hazai termékekre),
  • akár az uniós források, akár a beérkező működőtőke befektetések forintban kifejezett értéke magasabb lenne,
  • bérversenyképességünk is javul. Az euróban tervező nagy multinacionális cégek esetében a forintban mért kétszámjegyű gyors bérdinamikát tompítja az árfolyam leértékelődése.

Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője 

A 400-as szint valóban fontos, lélektanilag is jelentős lehet, ugyanakkor 2022-ben sem mindig tudott markáns támaszt, vagy éppen ellenállást jelenteni. Túlzott jelentőséget így nem biztos, hogy kell neki tulajdonítani, inkább a percepció lehet fontos. A lakosság 400 feletti euróárfolyamnál valóban jobban érdeklődhet az euró-forint témák iránt, így egy túlzott és gyors gyengülés sem lenne kívánatos a szintek felett a döntéshozók számára. Túl nagy mozgásokra így az év végéig már nem készülnénk, persze a nemzetközi piaci folyamatok és események még okozhatnak érdekességeket.

A gazdaság látványos javulása növekvő fogyasztással és beruházási szinttel sokat segíthetne a forint árfolyamán, de lehet hogy erre 2025-ig kell majd várni. Az előrejelzések szintjén a kilátások nem olyan rosszak, miközben a nemzetközi jegybankok kamatcsökkentései is segíthetnek a mozgástér növelésében, ami a forintnak is „ceteris paribus” kedvező lehetne. Az inflációs folyamatok látszólag kontroll alatt vannak, ez pedig a forint kapcsán is inkább pozitívum.

A gyengülő forintnak az export kapcsán kétségkívül vannak pozitívumai, de a pontos nettó hatás mértéke az utóbbi időszakban többször is vita tárgyát képezte. Általánosan talán elmondható, hogy ameddig az inflációs folyamatokba ez nem gyűrűzik be érdemben, addig lehet némi pozitív hozadéka, de az utóbbi időszak ismeretei alapján az inflációs kockázatokat nem lehet kellően alulértékelni, így vékony lehet az a tartomány, amíg valóban a pozitívumok dominálnak a negatívumokkal szemben.

Ha ez igaz, akkor 430 forintba kerülhet az euró

A Bank of America elemzői szerint jó kilátásaik vannak a feltörekvő piaci devizáknak az év végéig. A forint viszont elméleti modelljük szerint súlyosan felül értékelt és 7 százalékkal gyengébb árfolyam lenne indokolt. Ez 430 forint körüli euróárfolyamot jelentene.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!