Magyarország bruttó hazai terméke az idei negyedévében 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal. Az elemzői várakozásokat – 5,9-6 százalék volt a konszenzus – felülmúló GDP-adat sem mentette meg a forintárfolyamot, amely hétfő óta gyors gyengülésben van.
A Stooq.com adatai szerint a forint árfolyama az euróval szemben közvetlenül a GDP-növekedés közlése után továbbgyengült, a 404,5 közeli sávból 10 órára már 408,2 környékére esett vissza. Mindez annak fényében látványos igazán, hogy pénteken este a kurzus még 398-399 környékén volt azután is, hogy a Standard & Poor's már előrevetítette, hogy leminősíthetik a magyar adósosztályzatot.
A paradox helyzet valójában teljesen törvényszerű és a megoldást nem az olyan fotelszakértői magyarázatokban kell keresni, hogy „spekulálnak a forint ellen”, vagy hogy „jó hírre mindig eladnak a piacok”. A látszólagos ellentét feloldása, hogy míg a most közölt GDP-adat retrospektív, addig a piacok mindig az éppen aktuális gazdasági teljesítményt, az azzal kapcsolatos híreket és a jövőbeli kilátásokat árazzák. Most pedig a magyar gazdaság kilátásai az év hátralevő részében egyre sötétebbek.
A magyar gazdaság a legsérülékenyebb a régióban
„A ma közölt GDP-adat a második negyedévre vonatkozott, ami az áprilistól júniusig tartó időszakot jelenti. Augusztus közepén már nem sokat számít, hogy a növekedés felülmúlta az elemzői várakozásokat a nyár elején. Mostanra egyértelműen erősebbek azok a negatív hatások, melyek meghatározzák a gazdasági környezetet” – nyilatkozta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Napi.hu-nak azzal kapcsolatban, hogy a mostani jobb gazdasági hírek dacára a forint tovább gyengült. Úgy véli, hogy augusztusban sokak számára világossá, hogy mennyivel rosszabbak a kilátások, mint a korábbi időszakban.
A szakértő szerint a második negyedévben még kitartottak a választások előtti jövedelemjavító intézkedések hatásai, azonban a kormány már megkezdte a költségvetési kiigazító intézkedéseket, így bejelentették a rezsicsökkentés csökkentését, valamint korlátozták az üzemanyagár-sapkát is. „Azt is fontos kiemelni, hogy az idei második negyedéves GDP-adat bázisa a 2021-es április-június közötti időszak volt, amikor még a koronavírus-járvány miatti lezárások éreztették hatásai” – tette hozzá Török Zoltán.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az euró-forint árfolyamában a 390-400 körüli szint egy kegyelmi időszak volt: a nyári időszakban nem érkeztek hírek, amely befolyásolhatták volna az árfolyamot. Török Zoltán úgy látja, hogy a 400-410 közötti sávban maradhat a következő időszakban az euró-forint kurzusa, de ennél gyengébb árfolyam is valószínű.
„Magyarország a régió legsérülékenyebb országa, de Európában is a legérzékenyebbek között van, így az EU-s energiaárak további emelkedése jelentősen kihathat a forint árfolyamára” – magyarázta a szakértő, aki szerint komoly befolyásoló tényező az is, hogy az uniós források kapcsán milyen hírek jelennek meg.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!