Csütörtökön reggel 8:30-kor teszi közzé a KSH a júliusi inflációs adatot. A várakozások szerint megtört a csökkenő trend és a júniusi 3,7 százalékot 4-4,1 százalék követte.
A fordulat egyik oka a kötelező akciózás kivezetése, amely az élelmiszer-inflációt dobhatta meg hó/hó alapon: a kiskereskedelemben július 1-től nem kötelező akciós áron értékesíteni egyes termékeket.
A benzin átlagára júliusban 2,1 százalékkal volt magasabb, mint júniusban - a Holtankoljak adatai szerint.
Rossz hír, hogy júliusban a szolgáltatóipar szereplői is bátrabban emelhettek áraikon, elég volt ránézniük a kereseti adatokra: májusban a bruttó átlagbér 14,8 százalékkal volt magasabb Magyarországon, mint egy éve, a vállalati szektorban pedig 13,5 százalékkal. Ezek az adatok egyértelműen kockázatot jelentenek a szolgáltatások inflációjára – emelték ki az ING Bank közgazdászai.
A júniusi kiskereskedelmi adat viszont arra utal, hogy a fogyasztás továbbra sem erős Magyarországon, emiatt pedig nem könnyű áremeléseket végrehajtani. Ismert, havi szintem 0,1 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom, éves alapon pedig csak 2,6 százalékkal nőtt, szóval várat magára a fordulat, pedig a gazdaságpolitika irányítói abban bíztak, hogy az inflációs sokk lecsengése után a magasabb reálbérek majd felpörgetik a belső keresletet. Van ahol a fordulat már megérkezett, Romániában 9,4 százalék volt júniusban a kiskereskedelmi forgalom éves növekedési üteme.
Egyébként egyre valószínűbb, hogy júniusban láthattuk idén a legalacsonyabb inflációs adatot, a piaci várakozások szerint év végére például 5 százalék feletti (év/év) adatok érkeznek majd. Ennek egyik oka a bázishatás: 2023-ban ugyanis az év második felében már kevésbé sokkoló adatok érkeztek, de egészen októberig kellett várni, hogy a fogyasztói árindex végre 10 százalék alá bukjon.
Ha mégsem éri el az 5 százalékot 2024 utolsó hónapjaiban az infláció, az sem feltétlenül pozitívum: annak lehet a jele, hogy a magyar gazdaság az év második felében sem vesz lendületet - a második negyedévben csupán 1,5 százalékkal nőtt a GDP 2023 második negyedévéhez képest, óriási csalódást okozva.
Az árindex alakulását árgus szemekkel követi a Magyar Nemzeti Bank. Utólag látszik, júliusban jól időzítve csökkentette a kamatot a jegybank, azt a külső piaci környezet is lehetővé tette. Most viszont legközelebb szeptemberben nyílhat meg a tér további kamatvágásra, az év hátralévő részében (tekintve a várhatóan emelkedőre váltó inflációs pályát) szűkös a mozgástér.
A vártnál gyengébb GDP adat persze a mielőbbi monetáris lazítás mellett szól, de a jelenlegi globális környezetben a forint sérülékenyebb, szerdán 397-398 közt ingadozik az euró-forint keresztárfolyam.
A legvalószínűbb az, hogy az MNB szeptemberben még akkor is meglép egy kamatcsökkentést, ha azzal átmenetileg a 400 forintos lélektani határ átlépését is kockáztatja. Az viszont támogathatja a forintot az év második felében, ha a jegybank már csak 1 vagy maximum 2 alkalommal csökkent a kamatokon.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!