Rekordmélységekbe eső forintárfolyamról és a nyár óta szintén gyengülő lengyel zlotyról terjedelmes cikkben emlékezik meg a Financial Times. A brit pénzügyi napilap szerint a jelenség oka elsősorban a feldolgozóipar lassulásának tudható be, de más tényezők is szerepet játszanak benne, s a helyzet nem várható, hogy javulni fog.
A két deviza gyengülése jól illusztrálja azt, hogy ha Németország szipog, akkor a környező kisebb országok is megfáznak. A lengyel zlotyt azonban a svájci frankban denominált lakáshitelek problémája is húzza lefelé.
A lap emlékeztet arra, hogy a pénzügyi válságot megelőző időszakban hogyan futott fel a devizahitelezés Közép- és Kelet-Európában annak köszönhetően, hogy a helyi devizák további erősödésében hittek az emberek és az alacsony svájcifrank-kamatoknak. Amikor aztán a frank árfolyama elszállt, a forint és a zloty mélyrepülésbe kezdett a hitelek költségei jelentősen megugrottak a háztartások számára.
A lap ezután felidézi azt, hogyan alakították át a devizahiteleket forintalapúvá Magyarországon, a rövidített leírás azonban sajnos egy kicsit összemossa az előtörlesztés sztoriját a devizahitelek kötelező forintosításának történetével, pedig jó pár év választja el egymástól a két intézkedést.
A lengyeleket még húzza a devizahitel
A mostani helyzet szempontjából egyébként nem is ez, hanem a lengyel devizahitelek helyzete az érdekes. A lengyel bankok egy jelentős része ugyanis még mindig jó nagy svájci frank hitelben ül, s könnyen lehet, hogy ezen hamarosan nagy veszteségeket kell elkönyvelniük.
Az Európai Bíróság október 3-án hoz majd döntést annak a mintegy 130 milliárd zlotyt kitevő svájci frank hitelnek az ügyében, amelyet a fogyasztók szerint őket megtévesztve folyósítottak számukra a lengyel bankok. Extrém esetben ezeknek a hiteleknek az újraértékelése 60-80 milliárd zloty veszteséget okozhatna a lengyel bankoknak - becsülték az ING szakértői. Ez jelentősen gyengíthetné tovább a zloty árfolyamát, azonban azt, hogy erre mikor kerül sor, nehéz megmondani, mert a még várható jogi eljárások éveket is igénybe vehetnek - mondta Petr Krpata, az ING londoni devizaelemzője a lapnak. Míg Magyarország a központi intézkedést választotta a probléma rendezésére, addig Lengyelországban a hitelfelvevőknek egyedileg kell majd bankjukat perelni, akkor is, ha nekik ad igazat az Európai Bíróság.
Márpedig a Bíróság jelezte, hogy valószínűleg ilyen döntésre jut, s ezt azt jelentheti, hogy a lengyel bankoknak zlotyra kell konvertálniuk a frankhiteleket, mégpedig a felvételkori árfolyamon. 2008-ban egy svájci frank 1,96 zlotyt ért, most 4 felett jár a kurzus. A zloty egyébként július óta 3 százalékkal gyengült az euróhoz képest, az ítéletet eredetileg szeptemberre ígérte a luxemburgi bíróság.
Azonban nem csak ez húzza a zlotyt. Az Egyesült Államok és Kína között dúló kereskedelmi háború hatásait egyre inkább érezni lehet az európai feldolgozóipari aktivitásban, még úgy is, hogy az Európai Központi Bank (ECB) tovább lazított monetáris politikáján. Ennek hatására a befektetők elkezdték eladni a kisebb, nyitott gazdasággal rendelkező országok devizáit, amelyek általában elég érzékenyek a befektetői kockázatvállalásban beálló változásokra.
Sötétek a kilátások
A régió devizáinak gyengélkedése kitarthat, ha a gyengébb európai és globális kereslet nyomás alatt tartja a beldöldi keresletet is - mondta a lapnak Nik Sgouropoulos, a Barclays londoni devizastratégája. Deavid Petitcolin, a Deutsche Bank feltörekvő piaci devizákra szakosodott szakértője szerint a forint, a cseh korona és a zloty átlagosan 5 százalékkal gyengülhet még rövid távon az izraeli sékellel szemben, ami szintén régiós devizának számít.
A kilátások mindenesetre elég sötétek a forint számára, amely idén már 4 százalékot gyengült az euróval szemben, s amely ismét rekordmélységbe esett az euróval szemben a gyenge európai feldolgozóipari adatok nyomán - hívja fel a figyelmet a pénzügyi lap összefoglalója. Korábban a Magyar Nemzeti Bank, ha lassult az európai gazdaság jellemzően kamatot emelt, hogy megelőzze a forint árfolyamának gyengülését, mivel a gazdaság erősen függött a külföldi devizákban felvett hitelektől. A csúcson, 2009-ben az ország külső devizában fennálló adósságállománya elérte a GDP 90 százalékát is - írja az FT.
Az MNB-t nem zavarja
Most azonban nem valószínű egy kamatemelés az MNB részéről, hiszen a devizahitel/GDP arány mostanra drámaian lecsökkent, 30 százalékra. Inkább úgy tűnik, a döntéshozók ki vannak békülve a forint további gyengülésével, mindaddig, amíg az infláció a jegybank 3 százalékos céljával összhangban alakul - mondta Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. Ahelyett, hogy a pénzügyi stabilitást veszélyeztetné, a gyengébb forint ösztönzi az exportot, a lakossági fogyasztást és a gazdasági aktivitást - tette hozzá, mondván, szerinte az árfolyam a mostani szintek közelében maradhat, hacsak a globális gazdaság növekedése nem gyengül tovább. A következő két évben további 1,5 százalékos forintgyengülésre számít.
A magyar jegybank mindenesetre eléggé enyhén nyilatkozott kamatdöntő ülését követő közleményében, miután az irányadó rátát 0,9 százalékon hagyta. Gárgyán Eszter, a Citigroup közgazdásza szerint a jegybanknak meg kell fontolnia további nem konvencionális eszközök bevetését is, ha a növekedés gyenge maradna, azonban a további lazítás előtt álló akadályok elég nagyok. Az MNB-t azonban nem aggasztja az, hogy az euró árfolyama történelmi csúcson jár a forinttal szemben - tette hozzá.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!