Miközben gyakran elhangzik, hogy a magyar gazdaság teljesen kiheverte a pandémia okozta válságot, sőt, lassan a háborús válságon is túljut, a forint árfolyama nem ennek megfelelően alakul. Kétségtelen, hogy a tavalyi félelmetes zuhanás után a jegybank intézkedései, majd a helyreálló külgazdasági egyensúly stabilizálták az árfolyamot, azonban a jelenlegi érték csak a tavalyi szintekhez képest erős, a korábbi évekhez képest viszont gyengébb.
Megtalálta a helyét
Nemrég még úgy tűnt, hogy folytatódhat a forint euróhoz képesti erősödő trendje, mivel megpróbálkozott az kulcsfontosságú, eurónkénti 370-es szint áttörésével az erős irányba, de ez csak 368-ig sikerült, majd visszatért 370 fölé, és 375 környékén stabilizálódott. Ez persze nem zárja ki, hogy újra megkísérli a szintlépést a hazai fizetőeszköz, viszont miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most már normalizálja az épp a zuhanó forint miatt a tavalyi évben különleges intézkedéseket bevezető monetáris politikát, utalhat arra, hogy a jelenlegi árfolyam egyensúlyinak tekinthető.
Csak a tavalyi évhez képest szép
Ez mindenképpen kedvező a tavalyi helyzethez képest, sőt, elvileg idén a forint a világ egyik legtöbbet erősödő valutája, valójában azonban csak a tavalyi zuhanás (akkor a világ egyik legrosszabban teljesítő valutája volt) jelentős részét küzdötte le. A 2021 folyamán jellemző 345-370 közti árfolyamsávhoz képest azonban gyengébb a jelenlegi érték, nem is beszélve a járvány előtti 330-340-es értékről.
Hatások
Kérdés, hogy a járvány előtti értékhez képest kicsit több mint 10 százalékkal gyengébb értéknek mekkora jelentősége van. Az exportnak önmagában jót tesz, de a magyar exportnak nincs szüksége erre a hajtóerőre, enélkül is erős, köszönhetően a jelentős exportra termelő beruházásoknak és a belföldi kereslet infláció miatti visszaesésének. Az importot ugyanakkor drágítja, és ez már tényezője lehetett az európai átlagnál háromszor magasabb infláció kialakulásának.
Természetesem külföldi utazásnál, vásárlásnál is érződik a hatás, és ilyenkor sokan irigyeljük az eurózóna polgárait, akiknek nincsnek ilyen gondjaik. Ami azonban lényegesebb hatás: a magyar fizetések értéke is értelemszerűen kisebb ennyivel az eurózóna, illetve a stabil valutájú térségbeli országokhoz képest, mint egyébként lehetne.
Bérfelzárkózás
A KSH friss adatai alapján a márciusi nettó átlagbér nagyjából 1060 euró, ami kétségkívül az eddigi legmagasabb érték, és nagyjából megegyezik a szlovák szinttel. Azonban a járvány előtti árfolyamon ez most 1170 euró körül lenne, elérve a horvát, a lett és litván és a lengyel szintet, de ami a lényegesebb, hogy nagyobb lenne a felzárkózás a nyugat-európai bérekhez. A magyar munkavállalók által a brexit óta leginkább preferált Németország nettó kereseti átlaga 2650 euró, így értékünk ennek most 40 százaléka, járvány előtti árfolyamon közel 44 százaléka lenne.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Válságálló-e Magyarország?
Virág Barnabás ad választ a kérdésre, továbbá Végh Richárd a BÉT vezérigazgatója is beszélget május 26-án a Müpában. Az MNB alelnöke és Budapesti Értéktőzsde vezetője a Napi.hu konferenciájának fő előadói.