Az Európai Unióban, ezen belül térségünkben, a volt kommunista rendszerű országokban sem sok önálló valuta maradt, az euró népszerűségét jelzi, hogy 27-ből már 20 ország használja. A forint mellett így térségünkben a lengyel zloty, a cseh korona, a román lej és a bolgár leva maradtak, utóbbit német márkához, majd az euróhoz kötötték, így árfolyama 25 éve változatlan, és pár éven belül a tervek szerint be is lépnek az euróövezetbe.
Három deviza
Marad így három deviza, amely mozgása támpontot adhat, hogy merre mozdulhat a forint, ha feltételezzük, hogy országaink gazdasága hosszabb távon nagyjából együtt halad az immár 33 éve tartó felzárkózásban. Közülük az egyik, a cseh korona megdöbbentő teljesítményt nyújtott a jelenlegi válságidőszakban is, és egészében a rendszerváltás óta is, így különlegességnek tekinthető.
A csodavaluta
Amint a grafikon is mutatja, a cseh fizetőeszköz most is mindenkori legerősebb pontjához közelít, amit még a 2008-as válság előtt állított be, egy euróhoz képest 23 koronás szinten. A 90-es években ugyanakkor 35-38 volt ez az érték, így összesen nagyjából 40 százalékot erősödött a korona (avagy gyengült hozzá képest az euró), míg az összes többi rendszerváltó országban gyengült eleinte a fizetőeszköz, több esetben teljesen el is inflálódott, sok nullát kellett levágni, hogy (zloty, lej, leva) amikor stabilizálódtak.
Felmerül a kérdés, hogy a cseh fizetőeszköz, amely 1993-ban vált külön a nem sokáig létező szlovák koronától, hogy volt erre képes. A legfőbb tényező talán az, hogy a Szlovákiától elszakadt Csehország földrajzi helyzete különleges: mélyen benyúlik Németország és Ausztria közé, a fejlett gazdaságú területek körbeveszik, ráadásul az ország nem nagy, ott vannak a komolyabb exportpiacok, és a német befektetéseknek is a legoptimálisabb helyszín.
Ami egy érdekesség: a múlt évtized közepén, amikor mindenki a deflációtól félt, a cseh korona erősödését árfolyamsapkával akadályozták meg, akárcsak a svájci frank esetében, ezáltal a cseh jegybank hatalmas devizatartalékot halmozott fel. Most a járvány majd az orosz-ukrán háború időszakában ez nagyon jól jött, hisz felhasználható a korona erősítésére, ami jótékony az infláció csökkentése szempontjából.
Zloty és lej
A cseh korona így egy különleges eset, nézzük a forinttal sokkal inkább összevethető fennmaradó két fizetőeszközt, a zlotyt és a lejt. Látszik, hogy az elmúlt években mindkettő gyengült, de az utóbbi időben stabilizálódtak. A zloty esetében sok éven át 4,30 volt átlagosan az eurónkénti árfolyam, most 4,70 körüli, ami közel 10 százalékos gyengülést.
A román lej 4,45 volt a stabil időszakban az euróhoz képest, majd 2016-17-től gyengült, bő 10 százalékot. Úgy tűnik, az eurónkénti 5-ös szint egy határ lett, néha rátapadt, majd visszafordult: úgy viselkedik, mint amikor egy nagy szereplő, leginkább a jegybank, beavatkozik és stabilizálja az árfolyamot.
Hová térhet vissza a forint?
A két összehansonlítási alapot képező valuta így átlagosan 10 százalékot gyengült, ha abból indulunk ki, hogy az adott országok fejlődése hosszabb távon nem tér el egymástól, így devizáik is nagyjából hasonlóan mozognak, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a forintnak is csak 10 százalékkal kellene gyengébbnek lenni, mint a stabil időszakban.
A forint esetében a stabil időszak 2017-ig tartott, ekkor átlagosan 310-315 volt az eurónkénti árfolyam. Ehhez képest 10 százalékos gyengülés nagyjából 345 körüli értéket adna, amely a jelenlegi 374 körüli értéktől nincs nagyon messze. Ha a tavaly indult forinterősödési trend kitart addig, amíg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorú monetáris politikával segíti ezt a folyamatot, akkor nem kizárt, hogy ezt a szintet sikerül is elérni.
Erősödés után stabilizáció
Ha időközben az infláció egyszámjegyűre csökken és a fizetési mérleg kiegyensúlyozottá válik, akkor az erősödést követően ismét stabilizálódhatna a forintárfolyam egy nem túl széles sávban, hacsak nem jelenik meg ezzel ellentétes gazdaságpolitikai szándék. A cseh korona útja viszont egyedi: annak erősödése gigantikus devizatartalék mellett zajlik, így hasonlót a régióban nem várhatunk.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!