Hosszú évtizedek óta az egyik legismertebb és legsikeresebb szezonális jelenség az amerikai és a nemzetközi tőzsdéken egyaránt, az úgynevezett Halloween-indikátor. A hangzatos névre keresztelt formáció lényege, hogy a tőzsdék az október végétől május elejéig tartó időszakban az úgynevezett „téli hónapokban” jobb teljesítményt nyújtanak, mint az év másik felében. Nem véletlen, hogy a Wall Street-en megszületett a bölcsesség, amely szerint „Sell in May and go away” azaz adj el májusban és vissza se gyere őszig, amikor majd érdemes lesz ismét bevásárolni.
A jelenségről az elmúlt évtizedekben számos tanulmány született. Ezek közül volt, amelyiknek statisztikai adatokkal az amerikai tőzsdéken sikerült bizonyítania, hogy a szezonalitás valóban létezik, mások ezt a vizsgálatot a nemzetközi tőzsdékre is kiterjesztették. Mindezt úgy, hogy az adott tőzsdéken elért hozamot korrigálták az adott országban érvényes kockázatmentes kamatlábbal.
Az az eredmény adódott, hogy valóban megfigyelhető lényeges hozambeli különbség a téli és a nyári hónapok között a részvénypiacokon. Nem csak az Egyesült Államokban, hanem a világ többi táján is.
Persze az ilyen szezonalitáson, és hosszútávú statisztikákon alapuló stratégiákkal mindig van egy probléma. Attól, hogy valami a múltban az esetek többségében működött, egyáltalán nem jelent garanciát arra, hogy abban az adott évben is működni fog, s nem pedig egy az átlagtól eltérő eredményt produkál. 2019 után 2021-ig pont ez volt a helyzet.
A koronavírus járvány, az amerikai kamatemelések és az Ukrajna elleni orosz támadás teljesen összezavarta a szezonális mintázatot. Mint korábban megírtuk, aki csak a jobb hónapokban fektetett be az S&P 500-as indexen alig 20 százalék hozamot tudott elérni szemben a vedd meg és tarts stratégia eltart ennek 42 százalékával. Így volt ez tavaly őszig, amikor megint csak fordult a kocka.
A tavaly elindult medvepiac októberben érte el mélypontját és onnantól kezdve nyár közepéig kisebb nagyobb megszakításokkal folyamatosan emelkedtek az árfolyamok az amerikai tőzsdéken. Ennek köszönhetően a téli hónapokban 7,7 tized százalékos hozamot produkált az S&P 500 index. A nyár közepén elindult korrekció azonban megtette a hatását és tegnap az irányadó mutató már 0,1 tized százalékos veszteséget mutatott április zárárához képest.
Mark Hulbert, a Hulbert Financial Digest szakértője a Marketwatchon felhívta a figyelmet, hogy egy új tudományos munka megfejteni látszik milyen hiányossága van a Halloween indikátornak. A Journal of Financial Economics című szakfolyóiratban megjelent tanulmány „Eszközárak, félidős választások és politikai bizonytalanság” címet viselte, szerzői Kam Fong Chan, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa és Terry Marsh, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem munkatársa készítette. Ebben a kutatásban a szerzők egy másik szezonális jelenséget, az úgynevezett elnöki ciklusokat kombinálták az indikátorral.
Az elnöki ciklusok szintén ismert szezonális jelenség, lényege az hogy az amerikai tőzsdék teljesítménye bizonyos összefüggést mutat az elnöki ciklusok hosszával. Hosszútávon az volt megfigyelhető, hogy a négyéves ciklus első éveiben rendszerint gyengébben míg az utolsó években jobban szerepelnek a részvénypiacok. Ennek okát szakértő korábban abban látták hogy az új elnökök általában a ciklus elején hozzák meg kedvezőtlen, a gazdaságra restriktív hatással lévő intézkedéseiket. A ciklus második felében inkább költekeznek, hogy ezzel segítség majd újra választásukat. Az elmélet szerint a ciklusok harmadik évében a legjobbak a tőzsdék.
Az új tanulmány arra mutatott rá, hogy a téli és a nyári hónapok tőzsdei teljesítménye közti különbség hosszútávon azért mutatható ki statisztikailag, mert viszonylag nagy rendszerességgel minden olyan évben, amikor félidei választások vannak az Egyesült Államokban, szignifikáns az eltérés. Ilyen választások utoljára az Egyesült Államokban tavaly ősszel voltak.
A tanulmányban a Dow Jones Industrial Average index hozamait vizsgálták egészen 1896-ig visszamenőleg.
Az jött ki, hogy a félidei választások éveiben a nyári hónapokban 10,4 százalék volt az index hozama átlagosan, míg a téli hónapokban csak 0,8 százalék. A másik három évben viszont a két hozam között statisztikailag nem volt jelentős a különbség, a jobbik félév 3,6, a rosszabbik átlagosan 2,6 százalékot produkált.
Ez azt is jelenti, hogyha a félidei választások éveit kihagyták volna a korábbi tanulmányokból, akkor senkinek eszébe sem jutott volna azon lamentálni, létezik-e a Halloween jelenség a tőzsdéken, illetve hogy ennek mi lehet az oka.
A tanulmány szerzői egyébként úgy találták hogy a szezonális jelenségnek oka az időközi választásokat megelőző hatalmas bizonytalanság. Amikor ez a bizonytalanság eloszlik a kockázatok csökkennek és a részvénypiac jobban tud teljesíteni.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!