Hamarosan eljön az igazság pillanata

A vállalati nyereségek, nem pedig a jegybankok laza monetáris politikája okozza a hatalmas áremelkedést a világ részvénypiacain. Ezért nem indokolt a befektetőknek a Fed szerda estére várt bejelentése miatt aggódniuk - véli Jeffrey Kleintop, a Charles Schwab globális befektetési stratégája a Marketwatch tudósítása szerint.

A figyelmeztetést nem sokkal azelőtt érkezett, hogy szerda este véget ér a Fed Nyíltpiaci Bizottságának kétnapos ülése. A várakozások szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet legfontosabb testülete bejelentheti, hogy megkezdi példátlanul nagy, 4500 milliárd dollárt elérő mérlegének leépítését.

Emlékezetes, hogy a hatalmas mérlegfőösszeg kialakulása annak volt köszönhető, hogy a pénzügyi válság hatásainak mérséklésére a Fed hatalmas mennyiségű kötvényt és egyéb eszközt vásárolt kvantitatív lazítási programja keretében. Ennek célja az volt, hogy élénkítse az amerikai gazdaságot, lejjebb nyomja a kötvényárfolyamokat, ösztönözze a beruházásokat és növelje a befektetők kockázatosabb eszközök vásárlása iránti hajlandóságát.

Aggódnak a piaci reakciók miatt

A Fed az eszközvásárlási programját már 2014-ben leállította (az ECB esetében például még idén decemberig biztosan fut egy hasonló program), azonban azóta is újra befekteti a portfóliójában lévő és lejáró kötvényekből befolyó összeget, s emiatt nem csökken mérlegfőösszege. Most, hogy a Fed már négy kamatemelésen túl van, a befektetők attól tartanak, a mérleg leépítése nyomás alá helyezheti a részvényárfolyamokat.

Az előzetes becslések szerint a Fed havi 10 milliárd dollárral kezdi, s minden negyedévben 10 milliárd dollárral növeli az ütemet, egészen az 50 milliárd dolláros szintig. Néhány elemző attól tart, hogy még egy kisebb összegű csökkentést is nehezen lesz képes megemészteni a piac. A Fed 2008 novemberében kezdte meg az első vásárlásokat, azóta az S&P 500-as részvényindex 240 százalékkal emelkedett.

Nincs kapcsolat?

Kleintop elismeri, hogy a Fed kvantitatív lazítási programja hozzájárult a részvényárak emelkedéséhez, azonban szerinte a Fed lépései és a részvénypiac teljesítménye közötti kapcsolat már évekkel ezelőtt megszakadt. A vásárlások 2014-ben véget értek, a részvényárak ennek ellenére azóta is emelkednek - mutatott rá a szakértő. Ez szerinte arra utal, hogy inkább a vállalati nyereségek növekedése, s nem pedig a kvantitatív lazítás eredményezte a tőzsde emelkedést.

Sőt, véleménye szerint nem csak az amerikai, de az európai és a japán tőzsdéket is a vállalati nyereségek emelkedése hajtotta felfelé. Mióta a válság véget ért, a vállalati nyereségek növekedése függetlenné vált a jegybaki akcióktól, ezért nem kell tartania a mérlegleépítés negatív hatásaitól. Az elmúlt évek mozgásai felhívták a figyelmet az igazságra, nincs közvetlen kapcsolat a részvényárfolyamok és a jegybanki lépések között - állítja az elemző.

Az ECB-t se hagyjuk figyelmen kívül

Ugyanakkor érdemes számításba venni azt az elemzést is, amelyet az Oxford Economics közgazdásza tett közzé a napokban az ECB várható lépéseire reagálva. Ebből az derült ki, hogy a jegybanki vásárlásoknak két, jól elkülöníthető hatása van. Egyrészt egy közvetlen piaci, ami a jegybank piacon való megjelenéséből fakad, a másik állományi.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy az újra befektetett összegeknek is van kompressziós hatása a hozamokra és a devizaárfolyamra. Míg az előbbi esetben ha csökken a vásárlások üteme, akkor annak piaci hatásai néhány hónap alatt elenyésznek, addig a mérlegfőösszeg leépítésének hatásai kumulálódnak. Még akkor is, ha ez nem jelentős. Ebből pedig az következhet, hogy a mostani Fed döntés hatásai tartósabbak lehetnek, mint a vásárlások leállításának 2004-ben.