Hírnevéhez méltóan a szigorúbb jegybanki politikát kilátásba helyező nyilatkozatot tett tegnap Jens Weidmann, az ECB alelnöke Bécsben. A Bundesbank elnöke, aki a piac szerint Mario Draghi jelenlegi ECB elnök legvalószínűbb utódja kijelentette, nem irreálisak azok a piaci várakozások, amelyek szerint az európai jegybank valamikor a jövő év közepén elkezdheti emelni a kamatokat a jelenlegi rekord alacsony szintről.

A jelenleg is futó kvantitatív lazítási programmal kapcsolatban elmondta, minél előbb meg kell kezdeni a monetáris politika normalizálását, mivel a jelenlegi európai fellendülés nem tarthat örökké, és ahhoz hogy probléma esetén az ECB ismét lépni tudjon, előbb szigorítani kell. A normális monetáris politikához való visszatérés első lépése Weidmann szerint a kvantitatív lazítási program, azaz az ECB eszközvásárlásainak befejezése lesz. A piaci szereplők várakozásai szerint ez az időpont szeptember vége lesz. Addig az ECB várhatóan folytatja az eszközvásárlásokat, havi 30 milliárd euró értékben, ez egyébként már csak feleakkora összeg, mint tavaly.

Kapcsolódó

Nem eszik olyan forrón

A Weidmann szavaiból kiolvasható szigorúságot ugyanakkor enyhítette valamelyest Erkki Liikanen, a finn jegybank kormányzójának CNBC-nek adott interjúja. Liikanen szintén az ECB kormányzótanácsának tagja, ő úgy vélte, tévesnek bizonyulhatnak a QE szeptember végi kivezetésére vonatkozó várakozások. Hangsúlyozta, hogy az ECB továbbra is rugalmasan kezeli a kérdést és a makrogazdasági adatok fényében hozza majd meg a döntést a kvantitatív lazítási program sorsáról.

Az ECB 2015-ben útjára indított lazítási programját nem véletlenül övezi kiemelt figyelem a piaci szereplők részéről. Az jelentősen hozzájárult ugyanis a periféria államok kötvényhozamainak leszorításához, s az által is generált likviditásbőség, illetve alacsony hozamszint komoly támogatást nyújt ahhoz is, hogy például a magyar kamatszint is történelmi mélyponton tartózkodjon.

A Fed már jóval korábban befejezte saját kvantitatív lazítási programját, sőt, az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet tavaly októberben már megkezdte saját mérlegfőösszegének leépítését. Az, hogy ez eddig a tőzsdéken nem eredményezett komolyabb eladási nyomást annak köszönhető, hogy az ECB és a Bank of Japan még egyelőre lazít, s az ő vásárlásaik ellensúlyozni tudják a a Fed csökkentése okozta negatív hatásokat.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!