2013 óta felfoghatatlanul hatalmas, 5 000 milliárd dolláros mérleget épített fel, amely meghaladja Ázsia második számú gazdaságának éves teljesítményét. Az államkötvények, részvények és egyéb eszközök példátlan felhalmozása akkor kezdődött, amikor Tokió legnagyobb kihívása a defláció volt. Ma az inflációs kockázatok a globális nyersanyagárak emelkedése közepette teremtettek feszült helyzetet Kuroda Haruhiko jegybank elnök számára – kezdi cikkét az amerikai Forbes, amely szerint Kurodáról emiatt sokan azt gondolják, a központi banki szakmában a legnehezebb munkát végzi.

De a lap szerint lehet, hogy Kuroda helyzete irigylésre méltó: megteheti, hogy nem lép semmit az infláció ellen, mert Japánban amúgy is erősek a deflációs hatások. Ennek oka, hogy ha Kuroda még többet tesz abból, amit a BOJ már több mint 20 éve tesz, azaz tovább nyitja a monetáris csapokat, akkor a jen idei 11 százalékos esését még jobban felgyorsíthatja, ami megijesztené a piacokat, amelyek a jent értékálló tartalékvalutaként vásárolják. A likviditás visszafogása az államkötvények megremegését eredményezné, míg a japán tőzsde összeomolhatna.

A nulla kamatlábakkal, a mennyiségi lazítással és a negatív hozamú újításokkal a BOJ vitathatatlanul a legjobb – vagy minden bizonnyal a legkülönlegesebb – monetáris csapdáját építette fel.

„Viszont ha az eladósodott Japán évente néhány milliárd dollárt akarna megtakarítani, akkor egy időre egyszerűen bezárhatná a BOJ-t, és átadhatná a monetáris funkciókat egy számítógépes programnak. Az eredmény ugyanaz lenne. A viccet félretéve, a BOJ belátható időn belül robotpilótára kapcsol” – írja elemzésében a Forbes.

A probléma gyökerei ott vannak, hogy az előző miniszterelnök, Abe Sinzo az innováció fokozását, a munkaerőpiac lazítását, a termelékenység növelését, a nők szerepének erősítését, a startup-boom katalizálását és a multinacionális vállalatok Japánba telepítését ígérte 2014-ben. Abe Kurodát bízta meg azzal, hogy készítse elő a színpadot a beígért kínálati oldali forradalomhoz, ami viszont soha nem jött el.

Kurodának és a Bank of Japannek hatalmas eszközvásárlásokkal kellett megmentenie a helyzetet. Most, hogy Japán a BOJ tisztviselőinek várakozásainál gyorsabb inflációt tapasztal, a jegybankelnök úgy látja, hogy a monetáris eszköztár üres, és a politikai eszköztára kifogyott a lehetőségekből.

A BOJ eszközeinek "szűkítése" ismét szóba sem jöhet. A tényleges szigorítás eközben olyan valószínűnek tűnik, mintha az évek óta folyamatosan csökkenő népesség hirtelen növekedni kezdene. Így Kishida 205 napos kormányára marad a felelősség, hogy kordában tartsák az inflációt.

Kisida szépen beszélt az "új kapitalizmus" bevezetéséről, amelynek célja az innováció újraélesztése és a vagyon újraelosztása a középosztály felé. Eddig azonban nem hozott nagy előrelépéseket. Ennek gyorsan meg kell változnia, ha a kormány azt reméli, hogy a vállalatokat béremelésre ösztönzi, és beindítja a fogyasztás és a növekedés kívánt körforgását.

A lényeg az, hogy a BoJ 5 000 milliárd dolláros ösztönzője visszafelé sült el: 2000-ben a japán jegybank lett az első nagy monetáris hatóság, amely nullára csökkentette a kamatlábakat. Egy évvel később, 2001-ben elsőként próbálta ki a QE-t (quantitative easing, lényegében a jegybanki eszközvásárlás). A dolgok 2013-ban kapcsoltak túlhajtásba, amikor Kuroda a tőzsdén kereskedett alapokon keresztül sarokba szorította a kötvénypiacokat és a részvényeket, így a BOJ lett a japán állami és magánpiacok legnagyobb tulajdonosa.

Ez a masszív vállalati jólét azonban felnagyította Japán "zombi" problémáját. Azzal, hogy elárasztotta a piacokat és segített a vállalatoknak rekordnyereséget termelni, a BOJ elfojtott minden késztetést az átszervezésre, az újrakalibrálásra, az újragondolásra vagy a nagy kockázatok vállalására, ami segíthetett volna Japánnak visszaszerezni a globális vezető szerepet a technológia, a gépek és a közlekedés területén, ami az elmúlt évtizedekben emelte az életszínvonalat.

A sors iróniája, hogy a dolgok újraélesztésének kísérlete során a BOJ túlzott nagyvonalúsága a gazdaság nagy részét zombivá tette. Vagyis senki nem csinál semmit, mert ott a pénz, és gondolkodás nélkül lehet érvényesülni a piacokon.

Kisida számára kihívást jelent a növekedés biztosítása a jelenlegi negyedévben. Ezen a héten Tokió 48 milliárd dolláros sürgősségi csomagot mutatott be, hogy enyhítse a részben az ukrajnai orosz invázió miatt növekvő globális infláció okozta csapást. De nagyobb szükség van a versenyképesség növelését javító lépésekre. Ezekre azért van szükség, hogy megváltoztassák egy olyan rendszer dinamikáját, amelyet régóta a gazdasági tápláléklánc csúcsán álló hatalmas exportcégek uralnak.

Kapcsolódó

Bármilyen furcsán hangzik is, Japán sokkal jobban állna, ha a BOJ nem töltött volna évtizedeket az alulteljesítő ágazatok, eszközök és vállalatok támogatásával. De a harmadik legnagyobb gazdaság ösztönző struktúráját egy 5 000 milliárd dolláros ingyenpénz-csomag tette tönkre, amely továbbra is korlátlan mennyiségű készpénzt termel ki.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!