Lehet, hogy a kamatok hamarosan elérik csúcsukat Európában, ám azoknak a fogyasztóknak, vállalatoknak és kormányoknak, akik a rendkívül alacsony kamatok korszakában több billió (ezermilliárd) eurónyi hitelt vettek fel, még a nagyon fájdalmas időszak hátravan. Az évtized végéig a hitelfelvevőknek kontinens-szerte hatalmas adóssághegyek visszafizetésével kell szembenézniük – írja összefoglaló elemzésében a Bloomberg.

A kamatemelések sok más helyen, így az Egyesült Államokban is fájdalmasak voltak. Azonban Európában, ahol az eurókamatok nyolc éven át nulla alatt mozogtak, ez különösen nagy megrázkódtatást jelent. Sok hitelfelvevő eddig halogatta olcsóbb hitelei refinanszírozását abban a reményben, hogy a kamatok ismét lefelé mozdulnak. Azonban a gazdaságok a vártnál nagyrészt jobban teljesítettek, így ez egyre valószínűtlenebbnek tűnik.

A befektetők úgy látják, hogy az elkövetkező éveket a nemfizető hitelek arányának növekedése, illetve a jelentős kiadáscsökkentések jellemzik majd, mivel a vállalati, háztartási és állami bevételek egyre nagyobb része megy el adósságfinanszírozásra.

A közelgő drasztikus változást jelzi egy mutató, amely mélyen a veszélyzónában jár. Ez pedig a különbség a kormányok és a vállalatok világszerte jelentkező tényleges kamatkiadásai, illetve a között, amit akkor kellene fizetniük, ha a mai kamatok mellett kéne refinanszírozniuk adósságaikat. A globális pénzügyi válság körüli néhány hónapot leszámítva a mutató mindig nulla alatt volt. Most rekord magasan, 1,5 százalékpont körül mozog.

Ha valaki arra készült, hogy a 2010-es évek a csökkenő kamatokkal örökké fognak tartani, akkor számára ez egy nagyon nehéz környezet. Az európai hitelezési problémák sokkal rosszabbak lehetnek, mint az Egyesült Államokban. Sokkal több lehetőség volt a túlzott tőkeáttétel kialakulására

– mondta Mark Bathgate tanácsadó, aki korábban a Goldman Sachsnak és a a BlueBay Asset Managementnek is dolgozott.

Milton Friedman már a hatvanas években felhívta a figyelmet a jelenségre, amely szerint a monetáris politika intézkedései késleltetve hatnak a gazdaságra. Míg az eszközök, például az államkötvények ára gyakran a központi banki döntést megelőzve vagy közvetlenül azt követően mozog, addig a kamatlábváltozásoknak időbe telik, amíg a hosszabb távú szerződésekbe, és így az árképzésbe, a munkaerőpiacokba és végül az inflációba is beépülnek.

A következő években lesz nagy igény az újabb hitelekre

A vállalatok számára, amelyek közül sokan a világjárvány idején nagy összegű hitelt vettek fel, a nagy refinanszírozási igény csak 2025-ben kezdődik és 2026-ban éri el a csúcspontját. A Bloomberg által összeállított adatok szerint a magasabb kockázati besorolású európai vállalatoknak több, mint 430 milliárd dollárnyi adósságuk jár le az évtized második felében.

Úgy tűnik, hogy a legkockázatosabb vállalatok nemteljesítési aránya várhatóan meg sem közelíti a globális pénzügyi válság idején tapasztalt 13,4 százalékot. A Moody's Investors Service előrejelzése szerint a bóvli besorolású vállalatok globális nemteljesítési rátája az idei év végére meghaladja a történelmi átlagot, majd 2024 márciusában 4,7 százalékon tetőzik. Európában az előrejelzések szerint ez az arány a jövő év közepén 3,8 százalékon éri el csúcsát.

A legtöbb cég esetében a magasabb kamatlábak inkább a beruházások visszaeséséhez vezetnek, ami viszont a gazdasági növekedést fogja terhelni. Az európai, közel-keleti és afrikai vállalatok 2009 óta a leggyorsabb ütemben vásároltak vissza kötvényeket az év első öt hónapjában, hogy csökkentsék a tőkeáttételüket és a kamatfizetésekre fordított összegeket. Mások arra törekedtek, hogy meghosszabbítsák meglévő adósságaik futamidejét. Bár ezt gyakran összekötik a kamatok emelésével, mégis olcsóbb megoldás, mint az új hitelezők bevonása egy új kötvénykibocsátással.

Megkezdődött a költségcsökkentés

A Bank of England kutatói úgy becsülik, hogy a jelentős arányban eladósodott vállalatok az Egyesült Királyság vállalati adósságállományának mintegy 60 százalékát teszik ki, ugyanakkor az összes vállalati készpénzállomány csak mintegy 5 százalékával rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy ezek a cégek nagyobb valószínűséggel csökkentik a beruházásokat vagy a munkahelyeket, hogy talpon maradjanak.

Jochen Schönfelder, a kölni Boston Consulting Group vezető partnere szerint a vállalatoknak akár egy évvel az adósság lejárta előtt is el kell kezdeniük a refinanszírozáshoz szükséges források gyűjtését, ha új hitelezőket kell találniuk. Szerinte a német cégek például már masszívan csökkentik költségeiket.

Sokan arra számítanak, hogy Németország néhány legfontosabb ágazatában, például az építőiparban és az autóipari beszállítóknál rosszabb lesz a helyzet. A nagy kérdés az, hogy ez átgyűrűzik-e a gépipari beszállítókra is, és az is, hogy ez hogyan érinti majd a lakossági fogyasztást

– mondta Schönfelder.

A fogyasztók számára a többletteher leginkább a jelzáloghitelek emelkedő költségein keresztül lesz érezhető. Sok országban a kamatlábak emelkedése még nem jelentkezett a havi törlesztőrészletekben. A Bank of England adatai szerint június végén az Egyesült Királyságban a fennálló lakáshitelek effektív kamatlába 3 százalék alatt volt, míg a Moneyfacts adatai szerint az átlagos új, kétéves futamidejű, fix kamatozású termékek esetében ez a teher már 6,7  százalékra ugrott.

Bajban a költségvetés

A magasabb kamatterhek már most elkezdett terhelni egy csomó költségvetést is. Globálisan a Fitch Ratings által minősített szuverén államoknak 2023-ban mintegy 2,3 billió dollárnyi kamattal kell szembenézniük, ami 2020 óta közel 50 százalékos növekedést jelent a fejlett országoknál. Az olyan országok esetében, mint az Egyesült Királyság, ahol az államadósság egynegyede az inflációhoz kötött, a teher még nagyobb. Júliusban például akkora volta brit állam kamatkiadása, mint egyik korábbi júliusban sem történelme során.

Sok tanácsadó korábban azt javasolta, hogy a hitelfelvevők várjanak ki, amíg ismét csökkeni kezdenek a kamatok. Azonban egyre inkább úgy néz ki, hogy erre sokáig kell majd várni. Az év elején a bankcsődök sorozata miatt sokan azt jósolták, hogy egy mélyebb hitelválság és a recesszió 2023 végére újabb kamatcsökkentési hullámhoz vezethet. A gazdaságok azonban a vártnál ellenállóbbnak bizonyultak, így valószínűsíthető, hogy a kamatszintek nem csökkenek majd jelentősen.

Míg Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a Bloombergnek adott pénteki interjújában kerülte, hogy egyértelmű jelzést adjon a monetáris politika várható irányáról, addig Jerome Powell Fed-elnök jelezte, hogy az amerikai hitelfelvételi költségek magasak maradnak, sőt tovább emelkedhetnek.

Az, hogy mennyi ideig maradunk ebben a magasabb költségű, restriktív monetáris politikai környezetben, sokkal fontosabb a hitelfelvevők számára, mint az, hogy a kamatlábak végül hol tetőznek – mondta Amanda Lynam, a BlackRock Inc. makrogazdasági elemzőrészlegének vezetője.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!