Tavaly szeptemberben jelent meg a gyógyíthatatlan, gyorsan fertőző afrikai sertéspestis (ASP) Kínában, amely egymagában adja a világ sertéshús-termelésének mintegy felét. Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) legfrissebb jelentése szerint a járvány terjedése annyira intenzív, hogy az ázsiai országban a becslések szerint akár 200 millió állat kényszervágása is indokolt lehet. Kína nemcsak a sertéshús előállításában első a világon, de itt a legnagyobb a fogyasztás is, így az elmúlt hónapokban megnőtt az export is az európai piacokon, hogy kielégítsék az ottani igényeket.

Magyarországon ez a megnövekedett kereslet a sertéstenyésztőknek jó időszakot jelent. A hazai vágóhidak, a húskészítmények gyártói viszont egyelőre nyögik a megemelkedett árakat - magyarázta a Napi.hu-nak Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke.

Viszont Magyarországon a Kínába irányuló export csak közvetve hat ki az árakra: bár a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) adatai szerint még nem mutatták ki az ASP-t házisertésben, de az ázsiai országban így sem kérnek a magyar disznókból.

Jelenleg a korábban Magyarországra tartó húsimportot elszívja Kína az európai piacokról, így csökkent a hazánkba más EU-országokból érkező importhús okozta nyomás mértéke - tette hozzá a szakértő.

A silány húsok elfekvője voltunk

A probléma az, hogy a magyar élősertés-import csökkent ugyan tavaly, de a húsimport nagyot nőtt: 152 ezer tonnáról 171 ezer tonnára. A Hússzövetség tavalyi évről szóló összefoglalója szerint értékben az élősertés és sertéshús külkeregyenlege 50 millió euró deficitről 80 millió euróra nőtt. "Az elmúlt években Magyarország az európai vágóhidak egy része számára egy levezetési piac volt, ahova gyakran likvidációs áron szállítottak. Most ez az importnyomás érezhetően csökkent, ami a hazai szereplőknek kedvez" - mondta el a kialakult helyzetről Éder Tamás.

Folyamatban vannak egyeztetések az ágazati szereplők, és az értékesítők között, hogy a költségnövekedést ne egyedül a vágóhidak és a feldolgozók szenvedjék el. Ez viszont a húst vásárló fogyasztóknál minden bizonnyal jelentkezni fog.

A felvásárlói áraknál egyelőre az látszik, hogy az Európai Bizottság adatai - és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése - szerint az unióban az élősertés vágóhídi belépési ára 1,66 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2019 áprilisában, 16 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi átlagárhoz viszonyítva. Az idén a 4.és a 20. hét között a hazai vágósertés áremelkedésének mértéke pedig meghaladta a 30 százalékot is.

Tetézi csak a forintárfolyam

Ez abból is fakad,hogy a németországi felvásárlási árhoz igazodik a magyar, továbbá a forint gyengülése is felhajtja az árakat. Miközben márciusban a forint-euró árfolyam "csak" a 313-315-ös sávban mozgott, addig május végére már a 325-328 forint között jár. Így az euró alapú denomináció még fájóbb drágulást jelent a piaci szereplőknek - sőt a fogyasztóknak is. Külön rossz hír, hogy a technikai elemzések és szakértők szerint is tartósan gyengülő pályán van a forint.

Azonban a sertéshúshiány a nemzetközi és a hazai piacon is kihat a helyettesítő termékek árára, így a baromfihúsokéra is - fogalmazott lapunknak Éder Tamás. Pedig a szektor a két-három évvel ezelőtti madárinfluenza-járványból 2018-ban végre kilábalt, az állományok rendeződtek.

Már látszódnak a jelek

Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 261,6 forint/kilogramm volt 2019 áprilisában, 3 százalékkal emelkedett az előző év átlagárához viszonyítva. Az év eleji 254,6 forintos szinthez képest is ugyanekkora drágulás látszik.

A friss vagy hűtött csirkemell filé ára elérte az év 20. hetében az 1427 forintos árat az AKI PÁIR rendszere szerint a Napi.hu vizsgálata szerint, a csirkecomb átlagára is 627,57 forintra emelkedett, ami a két hónappal korábbi (vagyis márciusi) szinthez képest mindkét terméknél 4,5 százalék körüli drágulást jelent. Vélhetően a trend lassan felgyorsuló áremelkedés lesz, amely leköveti a folyamatot, ahogy a sertéshús költségei egyre magasabbra mennek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!