Ben Bernanke, a Fed egykori elnöke szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet hibázott, amikor várt az infláció okozta probléma kezelésével, amely így rosszabbá vált, mint a 80-as évek óta bármikor. A Fedet a 2008-as pénzügyi válság idején irányító szakember, - akinek a nevéhez fűződik a soha nem látott mértékű mennyiségi lazítás megindítása a jegybank részéről - elismerte ugyanakkor a CNBC-nek adott interjújában, hogy nagyon komplikált kérdés eldönteni, pontosan mikor kell lépnie a monetáris politikának az infláció időbeni kezelése érdekében.

Beindult a pénzpumpa

Szerinte a nagy kérdés, hogy miért vártak ilyen sokat, és úgy látja, most már a Fed is hibának véli utólag, hogy nem léptek korábban. Emlékezetes, hogy Jerome Powell irányítása alatt a Fed a 2008-as válsághoz hasonló kihívással szembesült, amikor 2020 márciusában a koronavírus-járvány világméretűvé vált és emiatt gyakorlatilag leállt a világ gazdasága és a tőzsdei árfolyamok meredek mélyrepülésbe kezdtek. A Fed ekkor a 2008-ban alkalmazott nagyságú monetáris lazításba kezdett, hatalmas összegeket pumpáltak a piacra, mérlegfőösszegét rövid idő alatt mintegy kétszeresére növelve. Sőt, a laza monetáris körülményeket még akkor is fenntartották, amikor a gazdaság már kezdett talpra állni a járvány jelentette sokkból.

Kapcsolódó

Az amerikai jegybank most már emeli a kamatokat és júniusban megkezdi mérlegfőösszegének csökkentését is, azonban az infláció eközben teljesen elszabadult a legutóbbi adat szerint áprilisban az Egyesült Államokban is 8,3 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak év/év alapon.

Az egyik oka a kivárásnak az lehetett, hogy nem akarták sokkolni a piacot - mondta Bernanke, aki emlékeztetett arra, hogy Jerome Powell tagja volt a Fed Nyíltpiaci Bizottságának 2013-ban, a Szűkítési Hiszti (Taper Tantrum) idején.

Emlékezetes, hogy akkor a monetáris kondíciók szigorításának csak a megemlítése is masszív eladási hullámot indított el globálisan a kockázatosabb eszközök piacán. Ezt valószínűleg el akarta kerülni, s olyan mértékben fel szerette volna készíteni a befektetőket as szigorításra, amennyire csak lehetett. Ez a fokozatosság lehetett az oka annak, hogy a Fed miért nem reagált gyorsabban az inflációs nyomás jelentette kihívásra 2021 nyarán - tette hozzá a volt elnök.

Van egy komoly előny

A Fed 2020 nyarán változtatott monetáris politikai keretrendszerén hogy jelezze, hajlandó hagyni az inflációt a korábbinál egy kicsit jobban megemelkedjen annak érdekében, biztosítható legyen a munkaerőpiac teljes talpra állása. Amikor az infláció tavaly tavasszal magasabbra ugrott, mint a Fed által célként kitűzött 2 százalék a Fed döntéshozói azt mondták, az áremelkedés átmeneti jellegű és olyan, a járvány miatti egyszeri hatásoknak tudható be, amely majd az idővel elmúlik.

Ezt az álláspontot többször is megvédték utólag, mondván, amikor nyilvánvalóvá vált, az infláció tartósabb marad, elkezdték kommunikálni a monetáris szigorítás várható kezdetét.

Bernanke szerint bár sokan hasonlítják a 70-es és 80-as évek hiperinflációs környezetéhez a mostanit a Fednek van jelenleg egy nagy előnye az akkorihoz képest. Ez pedig az, hogy a jegybank hitelessége most sokkal magasabb az infláció elleni küzdelemben és a kamatemelések társadalmi támogatottsága is sokkal magasabb. Még akkor is, ha ennek érezni a hatásait a piacokon, például az ingatlanpiacon.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!