A főbb tőzsdeindexek hosszútávon emelkednek, és összességében a részvények nagyobb hozamot is biztosítanak, mint a kockázatmentes banki kamatok vagy állampapírok. Ez közismert, és logikus is, hisz a tőzsdén a kockázat is felmerül, miután vállalatokról van szó, melyek egy része remekül működik, mások előfordul, hogy csődbe mennek. 

Tőzsdei ciklusok

Persze ha valaki egy komolyabb index arányában vásárol részvényeket, vagy épp egy indexalapot vesz, az egyes cégek kockázatát kiszűri, és már csak a piac egészének kockázatával néz szembe. Ez abból áll, hogy néha az index is eső trendbe kerül, esetleg hosszabb ideig alacsonyan is marad. Ha valaki rosszkor vásárol, előfordul, hogy igen sokáig kell várnia, hogy akár csak viszont lássa pénzét, de kellően hosszú távon (ez évtizedeket is jelenthet) már biztosan meglesz a megfelelő hozam.

Kapcsolódó

Ha megnézzük az elmúlt 30 évben a legnagyobb index, az S&P 500 alakulását, azt látjuk, hogy a 90-es évek páratlan fellendülése után az ezredfordulón elérte az 1500 pontos csúcsot az index, és utána visszaesett a felére, az ezredfordulós technológiai lufi kipukkadása után. Ezt újabb fellendülés követte a pénzügyi szektor és az olajipar vezetésével, de ugyanott lett csúcs 2007-ben, majd jött a 2008-as válság, és megint lefelezte az indexet, sőt, ennél talán mélyebbre is esett, míg a bankszektorban 90 százalékos visszaesések is előfordultak.

Kép: Economx

A mélypont 2009 március elején volt, onnan megindult újra az emelkedő trend, ahogy annak illet is, hisz a piac túlreagálta a válságot. Igen ám, de ezúttal már nem jelentett tetőt az 1500 pont: 13 évvel ennek első elérése után végül sikerült áttörni. Ez kicsit gyorsnak tűnt a mélyponthoz képest, és volt is oka a gyorsaságnak, hisz az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már 2012-ben eszközvásárlási programot indított, melynek lényege, hogy fedezetlen pénzből vásárolt állampapírokat és egy egyéb befektetési eszközöket.

Megjelent a fedezetlen pénz

A fedezetlen pénzt a gazdaság fellendítésére bocsátották ki, de az leginkább a részvénypiacon kereste helyét, így gyorsabb lett az emelkedés. Ez magyarázza is a gyors ütemet, és látszik, hogy a trend folytatódott is. Ezt segítette, hogy miután a Fed befejezte az eszközvásárlást, az Európai Központi Bank kezdte el ugyanezt: először német, majd mindenféle eurózónás állampapírt vásároltak, ennek mértéke azonban ekkor nem volt olyan nagy, hogy erősen torzítsa a piacot.

2018-ban a Fed megkezdte a korábban kibocsátott fedezetlen pénzek visszavételét, de ettől úgy megijedt a piac, hogy egy hirtelen zuhanás következett, ami a grafikonon is látszik. Erre megijedt az akkori amerikai elnök, Trump, de a Fed maga is, így gyorsan abbahagyták a pénzvisszavételt, sőt, a kamatemelést is, és az tőzsdék máris szárnyalni kezdtek, sőt, újra csúcsra kerültek.

Visszavonás helyett ami a csövön kifért

Az igazán érdekes szakasz azonban 2020 elején indult, amikor megjelent a járvány. Egyrészt hirtelen pánikba esett mindenki, ezért a jegybankok összehangoltan szinte végtelen fedezetlen pénzkibocsátásba kezdtek, hogy elkerüljenek egy pénzügyi válságot. Ez akkor jól is jött, de nem állítottak le időben ezt a mértéktelen kibocsátást (főleg a Fed), noha a pánik már rég elmúlt, a gazdaság üzemelt. A tőzsdék így érthető, hogy a járvány ellenére új csúcsra kerültek 2021-ben, hisz fűtötte őket ez a pénz.

Jött azonban rögtön a következő, az inflációs válság, ami részben a fedezetlen pénzkibocsátás következménye, hisz a pénz egyszer csak megtalálta az útját a fogyasztási cikkek felé. Erre még rátett Ukrajna Oroszország általi megtámadása, ami átmenetileg energiaválságot és gabonaár-emelkedést okozott. Az infláció miatt a jegybankoknak muszáj volt kamatot emelni, emellett az eszközvásárlásokat beszüntetni, sőt, a pénz visszavonását megkezdeni.

Kinn maradt a pénz

Ezt a Fed most havi 95 milliárd értékben teszi, ami által a korábban kibocsátott bő 9500 milliárd dollárból eddig 1500 milliárdot vontak vissza. A válság nem verte le olyan mélyre az árfolyamokat, mint amit hasonló esetekben (2008-ban) megszoktunk, aminek egyértelműen a pénztöbblet lehet az oka, az pedig, hogy 2022 végén máris felfelé indultak a részvényárak és egy év alatt csúcsra jutottak, majd most folyamatosan értik el az újabb és újabb csúcsokat, még inkább ennek lehet köszönhető.

A gazdasági helyzet a világban már sokkal jobb, mint a válság alatt, vagyis sikerült kilábalni, de fellendülés nem indult. Ilyenkor a tőzsdék szinte sose kerülnek csúcsra, a vezető részvények mögötti vállalatok rendszerint nem tudnak akkora profitot termelni, ami ezt indokolja. Márpedig a részvények többsége nem különösebben túlértékelt, és ez a szituáció legalább részben biztos annak köszönhető, hogy a különböző jegybankok fedezetlen pénzéből még legalább 10 000 milliárd dollár a piacon van.

Ezt még kiegészíti a japán jegybank, amely a hatalmas japán államadósság több mint felét megvásárolta, és ettől az óriási pénztől Japánban nem lett infláció, viszont a jen leértékelődött, hisz a rengeteg pénzt dollárra, euróra váltották, és a magasabb hozamok reményében amerikai, európai állampapírokba és részvényekbe fektették.

Torzított piac, nehezen felmérhető folyamatok

Így érthető, hogyan tudott az emelkedő trend, avagy ahogy az azt szimbolizáló állatról nevezik, bikapiac ilyen válságokon át kitartani, és az előző csúcshoz képest az indexek ekkorát emelkedni. A pénz sorsát persze figyelik a jegybankok: próbálják nem túl gyors ütemben visszavonni (kivéve a japánokat), úgy, hogy az infláció visszatérjen az optimális értékekre, ugyanakkor zavarják meg a piacot.

Hogy aztán innen hová vezet az út, azt nem tudhatjuk, hisz ilyen helyzetet még nem láttunk. A többlet jegybanki pénz részben inflálódott, így az egészet nem valószínű, hogy visszavonják, de az is lehet, hogy a nagyobb része örökre velünk marad, magasabb tőzsdei árfolyamok formájában. Így kérdés, hogy következhet-e belátható időn belül igazi visszaesés (medvepiac), ha pedig nem, akkor esetleg sávossá válhat-e a kereskedés. Akármeddig nyilván nem emelkedhetne az árak, mindenesetre a korábban látott ciklusok, ahol időnkén nagy összeomlások remek beszállási lehetőséget hoztak, most nem látszanak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!