Éves összevetésben tovább gyorsult a lakások felértékelődése az ingatlan.com augusztusi lakásárindexe alapján, a drágulás üteme 6,5 százalékra nőtt, ami arra utal, hogy élénkülő állapotban van a lakáspiac.  

Sőt, Budapesten már 7,8 százalékos volt a 12-havi áremelkedés a múlt hónapban, jóval nagyobb a júliusi 6,6 százaléknál. Ekkora megugrás egyáltalán nem szokványos, a jelek szerint a budapesti lakáspiac komoly lendületet kapott a nyáron. Pedig eddig sem volt szó helyben-járásról: a Duna House becslései szerint 30 százalék feletti a befektetési célú vásárlások aránya Budapesten az összes ingatlantranzakción belül. 

Kapcsolódó

Azoknak, akik befektetési céllal vettek ingatlant és azt kiadták, a nem-realizált áremelkedés mellett bérbeadási hozamuk is keletkezett, ami a Magyar Nemzeti Bank ingatlanpiaci jelentése szerint Budapesten évi 5 százalék körül mozgott, míg vidéken meghaladta a 7 százalékot. 

Aki például tavaly augusztusban vett egy budapesti lakást és azt kiadta, összesen 7,8 + 5, azaz 12,8 százalék éves haszonra tehetett szert, ez azonban - amíg a lakás nincs eladva - részben csak elméleti hozam.

A friss piaci adatok alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy egy éves időtávon a lakóingatlanok drágulásához képest mekkora hozamot lehetett elérni ingatlanalapokkal és a BÉT-en jegyzett ingatlanrészvényekkel. 

Szolid teljesítmény az ingatlanalapoktól

A bárki számára elérhető – nyilvános, nyíltvégű – ingatlanalapok közül a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) statisztikái szerint mindössze négy hozama volt negatív egyéves időtávon, kétszámjegyű plusznak viszont csak egy alap befektetői örülhettek.

A legtöbb alap teljesítménye a 6-9 százalékos sávban szóródott. 

Az üdítő kivételnek tekinthető kétszámjegyű, 12,5 százalékos hozamot az MBH Ingatlan Alap érte el. Nyolc százalék fölé két Erste és egy OTP alap jutott, valamint az MPT Ingatlan Alap B sorozata is megugrotta ezt a küszöböt.

Kép: economx

Az viszont látványos, hogy az elmúlt 3-6 hónapban romlott az ingatlanalapok teljesítménye, így erősen valószínűtlen, hogy megismétlődjön a 2023-as teljesítmény, amikor a lakossági, közvetlen ingatlanalapok közül sokan 10 százalék feletti éves hozamot produkáltak, sőt volt példa 14-16 százalékos hozamra is. 

A BAMOSZ adatai szerint augusztus végén 1 976 milliárd forint pihent nyilvános nyíltvégű ingatlanalapokban. Ezekre a befektetésekre nem vonatkozik a 2023. július 1-től életbe léptetett szochó fizetési kötelezettség, az ingatlanalapok befektetési jegyéből származó kamatjövedelem továbbra is mentes a 13 százalékos szochótól.

Remekeltek a BÉT ingatlanrészvényei

Egyéves időtávon, a részvénypiacok felfutásával együtt a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett ingatlancégek is remekeltek, rendre magasabb hozamot produkáltak, mint az ingatlanalapok, vagy a klasszikus ingatlanvásárlás.

A legmagasabb megtérülést az Appeninn részvény hozta, amelynek árfolyama 12 hónap alatt 138 százalékkal emelkedett, a befektetők szerint ennyivel ér többet a cég azzal, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társasággá (szit) vált idén júliustól, amelynek legfontosabb következménye, hogy az éves nettó nyereség (vagy a szabad pénzeszközök) 90 százalékát ki kell fizetni osztalékként. 

Több mint 64 százalékkal hízott egy év alatt egy Duna House részvénye. A cég magas osztalékot fizetett a tavalyi nyereségéből, a jelenleg valamivel 900 forint felett forgó DH papírok árfolyam-emelkedése előtt lehet még tér, a Wood elemzője 1 189 forintos célárat tűzött ki, a Concorde Értékpapír szerint pedig 975 forintig képes emelkedni az árfolyam.

Az Akko Invest papírjai 27 százalékkal drágultak egy év leforgása alatt: a társaság háza táján zajlanak az események, a nagytulajdonos kivásárlási szándékáról itt írtunk részletesen.

Közel ennyivel, 23 százalékkal nőtt a Graphisoft Park részvények árfolyama, az ingatlanüzemeltető is rendszeresen fizet osztalékot (szintén szit-ként működnek), az árfolyam emelkedés ráadásul euróban értendő, mivel egy ideje már euróban kereskednek a Park papírokkal.  

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!