A cikk szerzője a Napi Gazdaság munkatársa, a VTAD (Német Technikai Elemzők Szövetsége), az IFTA (Technikai Elemzők Nemzetközi Szövetsége) társult szervezetének tagja.

 

Kapcsolódó

Tipikus kulcsfordulós napot mutatott be az amerikai részvénypiac a tegnapi kereskedésben. A hétfői hatalmas zuhanást követően, amelyben az S&P 500-as index minden tagja csökkent, tegnap a Fed döntést követően meredeken esni kezdtek az árfolyamok, majd az utolsó órában fordult a trend, s ekkor jött a napon belül 70 pontot meghaladó emelkedés, hatalmas forgalom mellett.

A nagy emelkedés optimizmussal töltheti el a befektetőket, azonban csak rövidebb távon. A Wall Street-i mondás szerint ugyanis a döglött macska is nagyot pattan, ha elég magasról ejtik le, s igaz ez a részvényárfolyamokra is. Olyan messziről, olyan intenzitással estek idáig a részvények rövid idő leforgása alatt, hogy ennek mozgásnak a korrekciója is hatalmas felfelé köröket képes produkálni. Minden piaci mutató a részvények masszív túladottságáról árulkodott az elmúlt napokban, s ezt előbb utóbb a piacnak ki kell pihennie valahogy.

A technikai elemzéssel foglalkozó szakkönyvek szerint a kulcsfordulós napokról a következőket illik tudni. Általában csak rövidtávú implikációi vannak, ritkán eredményezik az elsődleges trend megfordulását a piacon, ugyanakkor a minor trendben - amely általában nem kevesebb mint hat nap, de ritkán több három hétnél - fordulatot hozhatnak. Ahhoz, hogy akár az elsődleges trendben (amely évekig tarthat), akár a másodlagos trendben (amely hónapokig tart) fordulat legyen, általában egy komplexebb alakzatot, bázist kell építeni az indexeknek.

Vége lehet az első lefelé körnek?

A nagy kérdés, mi lehet az elsődleges trend. Az nem kérdés, hogy 2009 márciusa óta bikapiac volt az amerikai tőzsdéken, a nehéz feladat annak eldöntése, hogy ez véget ért-e, vagy sem. A már korábban hivatkozott Dow-elmélet a medvepiac fázisairól így ír: az elsődleges lefelé trendek három fázisból állnak, persze lehet több szakaszuk is, sőt ki is maradhatnak egyes fázisok. Az elsődleges csökkenő trend általában disztribúciós fázissal kezdődik, még az előző bikapiac utolsó szakaszában. Ekkor a befektetők úgy érzik, hogy a vállalati nyereségek abnormális, fenntarthatatlan magasságokba emelkedtek, s elkezdenek megszabadulni részvényeiktől. Az emelkedések rendszerint alacsonyabb csúcsokban végződnek, s az emelkedésben a forgalom rendszerint elmarad a csökkenésekben mért forgalomtól. A kisbefektetők még aktívak a vételi oldalon, de egyre kisebb lelkesedéssel.

A második szakasz a pániké. Az eladók egyre agresszívebbekké válnak, a vevők elfogynak, az árak csökkenése egy idő múlva függőleges zuhanásba megy át, gyakran hatalmas forgalomban. A pánikszakaszban az árak gyakran túl sokat esnek az akkor aktuális üzleti környezethez és a vállalatok aktuális értékéhez képest, emelkedés jön, s elérkezik a viszonylag hosszú második szakasz. Ez lehet egy tartósabb, impresszív nyereségeket hozó emelkedés is, amely már medvepiaci rally, vagy egy hosszabban tartó oldalazó mozgás, s ezután jön a harmadik szakasz. Ezt először az olyanok eladásai jellemzik, akik az első pánik szakaszban kitartottak, vagy azoké, akik pont ebben a szakaszban vásároltak. Az üzleti környezet, a vállalatok profittermelő képessége jellemzően ebben a szakaszban kezd el romlásnak indulni. Az áresés lassú lemorzsolódás inkább, s a folyamatosan alacsonyabb árak láttán a befektetők egyre inkább kiábrándulnak a részvényekből. A kispapapírok, amelyek nagy növekedést ígértek és az előző bikapiac kedvencei voltak a kisbefektetők részéről ebben a fázisban gyakran az egész előző bikapiacon megszerzett árfolyamemelkedésüket visszaadják, de végül a masszív áresés eléri a legjobb és legmegbízhatóbb vállalatok részvényeit is, amelyektől jellemzően utoljára szabadulnak meg a csalódott befektetők.

Tényleg megvolt a trendforduló?

A technikai elemzés különböző iskolái különböző technikákat alkalmaznak arra, hogy felismerjék, az elsődleges trend megváltozott a részvénypiacon. A Dow-elmélet szerint egyértelműen medvepiac köszöntött be, erről részletesebben itt olvashat.

Martin Pring, neves technicista szerint szerint a bikapiac medvébe fordulásakor a következőket érdemes vizsgálni. Részvénypiaci ciklus, hosszabb távú oszcillátorok, mozgóátlagok, kamatkörnyezet és a piac belső szerkezetét mutató indikátorok, trendfordító alakzatok és végül Elliott-hullámok.

Mivel Pring szerint a részvénypiacon a 4 éves ciklusok a legjellemzőbbek, ezért érdemes megnézni, eltelt-e már az előző részvénypiaci csúcs óta négy év, illetve az előző medvepiaci mélypont óta 2-3 év. Ez figyelembe véve a 2007. őszi csúcsot és a 2009. márciusi mélypontot úgy néz ki, rendben van.

A hosszabb távú oszcillátorok a szakértő szerint jó képet adhatnak arról, hogy az aktuális lefelé kör a piacon egyszerű bikapiacokon természetes korrekciónak tekinthető-e vagy a medvepiac egy fázisának. Ezek közül kiragadva egyet, egy hosszabb távú, 30 napos RSI-t látszik, hogy olyan mértékű túladottságot ért el az S&P 500-as index, amely az elmúlt 10 évben csak medvepiaci zuhanásokban alakult ki, bikapiaci korrekciókban soha. Azonban a 80-as évektől kezdve hasonló túladottságot már találhatunk olyan időszakban is,amikor nem követte egyértelmű áresés középtávon a pánikot, csak hosszabb oldalazás. Mégis, az esélyek nagyok arra, hogy a mostani eladási hullám medvepiaci volt.

A kamatkörnyezetet és az abból levezethető trendfordulatot azonosító technikák ezúttal nem segítenek, tekintve, hogy 2008 óta kvázi nulla kamatpolitikát folytat a Fed. A bikapiaci csúcsokon jellemzően ugyanis emelkedésnek szoktak indulni a kamatok, ami most nem igaz. S így a Dow Jones Utility Index, amely a kamatérzékeny közszolgáltató cégek részvényeit tartalmazza szintén nem futott alacsonyabb csúcsra, miközben az Industrial magasabb csúcsot csinált.

A mozgóátlagok közül a legtöbbek által követett 200 napos mozgóátlag letörése az S&P 500-as indexben medvepiacot feltételez, de erre utal az elsődleges trendhez tartozó 270 napos mozgóátlag törése is.

A piac belső szerkezetét mutató indikátorok, az emelkedő és csökkenő részvények számának kumulált értékéből előállított Advance/Decline line, illetve az új éves csúcsok és mélypontokból kalkulált Highs-Lows line nem utalnak piaci tető kiépítésére, nem futottak alacsonyabb csúcsra a májusi indextetőn. Ugyanakkor e két mutató megbízhatósága az elmúlt 10 évben jelentősen csökkent, mivel immár sok, nem részvényt (pld. ETF-et) is tartalmaz a NYSE-en és az Amex-en..

Trendfordító alakzat van az indexben, egy klasszikus fej vállak tető formájában. Erről bővebben itt olvashat.


Az Elliott hullámokkal kapcsolatban Pring mindössze annyit jegyez meg, érdemes megvizsgálni, a bikapiac produkált-e három jól elkülöníthető emelkedő hullámot, ekkor nagy az esély arra, hogy a piac már kijelölte tetőpontját. Ez ránézésre igaz lehet most is - persze nagyon szubjektív lehet az ítélethozatal - s ezt valószínűsíti, hogy a harmadik felfelé hullám pont az Elliott-csatorna tetejéről fordult (2-es, 4-es mélypont a 3-as pontra tolt visszatérési vonallal).

Összefoglalva pro és kontra a piacot

A tegnapi kulcsfordulós napnak az amerikai piacon jelentősége egyelőre rövid távú, ahhoz, hogy az emelkedő trend visszatérjen, legalább valamilyen trendfordító alakzatot kellene kiépíteni ez indexeknek. Ugyanakkor a kulcsfordulós nap alkalmas arra, hogy az elmúlt hetekben hatalmas zuhanások által jellemzett minor trendet megfordítsa az amerikai piacon. A pánik eladási hullám jó eséllyel medvepiacba fordította a 2009 márciusa óta tartó bikapiacot, az elsődleges trend a Dow-elmélet, a mozgóátlagok, a trendfordító alakzat, a hosszabb távú oszcillátorok és az Elliott ciklusok alapján mostantól lefelé mutat, így alacsonyabb mélypontok és csúcsok kialakulására lehet számítani.

Az elsődleges trendfordulót azonban a piac belső szerkezetét mutatók közül kettő nem erősítette meg - ennek akár technikai okai is lehetnek - s a kamatkörnyezet alakulása sem utal részvénypiaci trendfordulóra, ez viszont a Fed áldásos tevékenységének a következménye.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!