A tőzsdék szezonalitásával foglalkozó elméletek szerint a január kiemelt jelentőséggel bír. Az egyik elmélet szerint ugyanis az amerikai részvények januárban nagyobb mértékben emelkednek, mint más hónapokban, egy másik szerint magának a hónapnak a teljesítménye előre jelezheti a tőzsdék egész éves irányát. 

A Bloomberg összefoglalója szerint az előbbi hatás 1940-től az 1970-es évek közepéig a kisvállalati részvények körében volt a leginkább érezhető, azonban úgy tűnik, az ezredforduló óta egyre kisebb mértékben.

Kapcsolódó

A januári piaci anomália felfedezése Sidney B. Wachtel befektetési bankárhoz köthető, a róla elnevezett Wachtel & Co. befektetési bankot vezető szakértő már egy 1942-ben megjelent cikksorozatban felismerte a tőzsdei árfolyamok e hónapban nyújtott extra teljesítményét. Ő tanulmányában két évtizedre visszatekintő adatok felhasználásával mutatta ki, hogy a kisebb részvények, amelyekkel jellemzően kisebb volumenben kereskednek, mint a nagyvállalati részvényekkel, januárban hajlamosak emelkedni és jelentősen felülmúlni nagyobb társaik teljesítményét.

Ha igaz az összefüggés, akkor most lehet itt az ideje megvenni a kisebb cégek részvényeit, hiszen azoknak lenne honnan talpra állniuk. Decemberben ugyanis a kisebb részvények teljesítményét nyomon követő Russel 2000-es index alaposan alulteljesítette a nagyobb papírokat tartalmazó S&P 500-as indexet.

A kisebb részvények indexe 8,4 százalékot csökkent,a  szakértők szerint elsősorban a Fed hó eleji bejelentésének köszönhetően, amely szerint idén a vártnál kisebb mértékben csökkentik az irányadó amerikai kamatokat. De szerepet játszhatott benne a Donald Trump közelgő hivatalba lépésével kapcsolatos bizonytalanság is. Ugyanakkor az elemzés szerint a kisebb kapitalizációjú részvényektől átlagosan kétszámjegyű növekedést vár idén a piac.

A másik elmélet szerint a piac januári teljesítménye képes előre jelezni a tőzsde egész éves irányát. Az összefüggést először Yale Hirsch, a Stock Trader’s Almanac szerzője vélte felfedezni 1972-ben. Kiváló példa erre 2022, amikor az addig menetelő tőzsdéken januárban masszív esés következett be, és ezt medvepiac követte, amelynek során az S&P 500-as index október közepéig 20 százalékot meghaladó mértékben esett.

Az összefüggés egyébként a statisztikák szerint 1950 és 2021 között az esetek 85 százalékában működött. Ugyanakkor a kritikusok szerint ez nem mond sokat, mivel maga a részvénypiac ebben az időszakban meglehetősen trendszerűen szerepelt és az évek 85 százalékában így is, úgy is emelkedni tudott.

Az elméletnek van egy módosított változata is, ami a „january trifecta”, a januári nyerő hármas névre hallgat. Ez január első kereskedési napjának, január hónapnak és az év végi Mikulás-rally teljesítményének kombinálásával próbálja meg meghatározni a következő évben várható tőzsdei folyamatokat.

Az S&P 500-as index és a Russel 2000-es index teljesítménye
Az S&P 500-as (sárga) index és a Russel 2000-es (piros) index teljesítménye
Kép: Economx, stooq.com

A január-hatás ha működött is, sokak szerint az ezredforduló óta gyengült. Ennek egyik oka a magyarázatok szerint a piac hatékonyságában keresendő. Ha ugyanis sokan számítanak egy hónapban kiemelkedő tőzsdei teljesítményre, akkor nyilván idejekorán igyekeznek azt megjátszani és ezzel az emelkedés folyamatosan korábbra tolódhat.

Mások szerint a nagyobb kapitalizációjú technológiai részvények felértékelődésével megváltozott a piac szerkezete. De más változások is történtek az elmúlt negyed évszázadban. Először a hagyományos befektetési alapok súlya nőtt meg, majd később az indexkövető és nyilvánosan jegyzett alapok vették át a vezető szerepet, amelyek teljesen más logika alapján vásárolnak részvényeket, mint az egyedi részvényeket vásárló befektetők.

Mindenesetre a Stock Trader's Almanac szerint 1979 és 2001 között a Russell 2000 átlagosan 3,4 százalékkal teljesítette felül a nagyobb cégeket követő Russel 1000-es indexet. Ennek mértéke azonban 200 óta egyszázalékosra csökkent.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!