A Bank of Japan volt eddig az egyetlen jelentős jegybank, amely nem csatlakozott az idei kamatemelési hullámhoz. Ez a különállás azonban akár hamarosan véget érhet és ez komoly megrázkódtatásokat okozhat a globális tőkepiacokon - írja a UBS szakértőinek elemzésére hivatkozva a Handelsblatt német gazdasági napilap.

Mint ismert, a japán jegybank április óta nagy mennyiségben vásárol tízéves államkötvényeket, hogy azok hozamát 0,25 százalék alatt tartsa.  Az úgynevezett hozamgörbekontrollal a jegybank más bankokhoz hasonlóan nem határoz meg irányadó kamatot, amit véd, ehelyett a teljes hozamgörbét, azaz az állampapírok összes lejáratára irányítja a hozamok alakulását, egészen 2016 óta.

Ennek a monetáris politikai stratégiájának az ára elég nagy. A Bank of Japan japán államkötvény állománya 220 milliárd euróval, 3,9 billió (ezermilliárd) euróra (558,6 billió jennek felel meg) nőtt az elmúlt hét hónapban. Az összeg magasabb, mint a japán GDP. Eközben a pénzügyminisztérium rekordösszeget, 62 milliárd dollárt költött négy devizaintervencióra szeptember óta, hogy megállítsa a jen rohamos értékvesztését, amely során annak árfolyama 30 éves mélypontra süllyedt.

Mindenki arra fogad, hogy nem bírják tartani

A befektetőket ennek ellenére nem nyűgözte le az elszántság. Tavasz óta a globális hedge fundok egyre nagyobb tétekben fogadnak arra, hogy a BOJ 20 év után fel kell adja kamatemelésekkel szembeni ellenállását.

Ugyanakkor egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a legeladósodottabb ipari országban a kamatlábak fordulata nem fog zökkenőmentesen lezajlani, hanem az komoly zűrzavart okozhat a globális pénzügyi piacokon, és válságot robbanthat ki Japánban.

A jegybank jelenleg mínuszban tartja a rövid lejáratú kötvények hozamit, a 10 éves kötvények számára mínusz 0,25 és plusz 0,25 százalék közötti kereskedési folyosót tesz lehetővé, míg a hosszabb lejáratú kötvényeknek is pozitív hozamot biztosít. Az még nem világos, hogy a Japán jegybank mikor változtat a hozamgörbekontroll politikáján, tény azonban, hogy az infláció a szigetországot is elérte. Ami biztos, Haruhiko Kuroda jegybankelnök megbízatása áprilisban jár le, s van aki szerint ez hozhatja majd el a fordulatot.

Masamichi Adachi, a UBS tokiói közgazdásza szerint a japán jegybank enyhe normalizálásra fog törekedni, anélkül, hogy komoly megrázkódtatásokat okozna a piacoknak vagy a gazdaságnak. A jegybank láthatóan arra játszik, hogy 2023-ban az infláció mérséklődik, a recessziók pedig a kamatemelések feladására kényszerítik a többi jegybankot. Ebben az esetben a befektetőknek, bankoknak és cégeknek lenne idejük felkészülni a fordulatra. Ha azonban a további emelkedő árak, a hozamok vagy a pénzpiaci fejlemények hamarabbi irányváltásra kényszerítenének ki, az elkerülhetetlenné tenné a komolyabb piaci turbulencia kialakulását. Jó jelzés volt erre az Egyesült Királyságban kialakult kötvénypiac pánik.

Pusztító hatása lenne az emelésnek

Egy japán fordulatnak azonban nem csak a szigetországban lenne messzemenő következménye. Megfordulhatna a tőkeáramlás megszokott iránya és a japán befektetők elkezdhetnék hazavinni pénzüket. Mivel az ő súlyuk nemzetközi viszonylatban is nagy, ennek komoly hatása lenne a nemzetközi pénz- és tőkepiacokra is. A kötvényárak külföldön esnének, azaz hozamemelkedés lenne, ami magasabb reálkamatokat és jó eséllyel zuhanó részvénypiacokat eredményezne.

A UBS szakértőinek szimulációja szerint a negatív hatások az amerikai, francia és ausztrál jelzálog-fedezetű értékpapírok esetében lennének a legnagyobbak, a japán befektetők kedvenc terpén, az államkötvényeknél a hatás korlátozottabb maradna. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a japán befektetők nagy súlyát az amerikai állampapír tulajdonosok között.

A fordulat egyik legvalószínűbb variációja a UBS szerint a kamatfolyosó felső határának emelése, például 0,5 százalékra. Ekkor a számítások szerint a vezető európai részvényindex, az Euro Stoxx 50 és az amerikai S&P 500-as index csak emiatt 3-5 százalékkal esne. Ha a Bank of Japan egy százalékra emeli a limitet, nyolc-tíz százalékos zuhanás fenyeget.

A szigorítás a persze a japán tőzsdén is lenyomná az árakat. A befektetési bank szakértői enyhe forgatókönyv esetén hat-tizenkét százalékos veszteséget jósol a Topix Indexnek, ha a kamatok egy százalékra emelkednek, akár 25 százalékos zuhanás sem elképzelhetetlen.

Persze nem csak itt lenne hatása egy kamatemelésnek, az nyilván komolyan befolyásolná az ingatlanpiaci folyamatokat is, amellett, hogy a kötvényárfolyamokon keresztül komoly veszteségeket okozna a gyengébb helyzetben lévő regionális bankoknak is.

Pont ezek miatt az elemzők nagy része inkább arra számít, hogy a BOJ következő lépése a közvetlen szigorítás helyett inkább csak egy egyszerű visszavonulás les a masszív monetáris lazításból.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!