Üres kézzel állunk, ha tényleg itt a baj

Ha ez elmúlt napokban napvilágot látott kedvezőtlen adatok tényleg egy komolyabb globális gazdasági visszaesés első jelei, akkor nagyobb lehet a baj, mint legutóbb. A jegybankok fegyvertára ugyanis ezúttal szinte üres, amikor tenniük kellene a recesszió ellen - írja összefoglalójában a CNNMoney.

A nagy jegybankok drasztikus és unortodox lépéseket tettek a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően, hogy megelőzzenek egy nagyobb összeomlást, nullára vágták a kamatokat és ezermilliárd dollárnyi összegeket költöttek kötvények és más befektetési eszközök vásárlására, hogy életet leheljenek a lassuló gazdaságba. Azóta eltelt egy évtized, és a jegybankok többsége még mindig ott tart, hogy éppen csak most kezdi el fordítani eddigi elképesztően laza monetáris politikáján. A kamatok azonban a legtöbb nagy gazdaságban azonban még mindig elképesztően alacsonyan vannak, néhol a negatív tartományban. A Fed ugyan már megkezdte a kvantitatív lazítás során hatalmasra duzzadt mérlegét leépíteni, azonban az Európában és Japánban ez a folyamat még nem indult el. A nagy kérdés most az a szakértők szerint, hogy a nagy jegybankok nem túl későn kezdték-e el monetáris politikájukat a normális útra terelni, s ez nem teszi-e őket felkészületlenné a következő válsággal szemben - teszi fel a kérdést az elemzés.

Ha recesszió lesz, akkor szerintem az rosszabb lesz a szokásosnál. Sokkal nehezebb lesz válaszlépéseket tenni ellene - mondta Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem tanára, az IMF korábbi vezető közgazdásza.

Egyre rosszabb kilátások

A globális gazdaság kilátásai jelentősen romlottak az elmúlt hónapokban. A kereskedelmi háború kedvezőtlen hatásai már a legnagyobb gazdaságokban is érezhetőek, amint ezt a legutóbbi német és kínai növekedési adatok mutatják. Az IMF és a Világbank már csökkentették a globális gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzéseiket és a szakértők további problémákat várnak az amerikai kamatemelések, a kereskedelmi háború és a geopolitikai konfliktusok miatt. Persze senki sem várta azt, hogy a globális növekedés mindenhol egyszerre az örökkévalóságig folytatódhat.

A világgazdaság most olyan, mint egy autó, amely a rossz úton cseregumi nélkül hajt. Ebben a helyzetben senki sem akar egy újabb defektet - jellemezte a jegybankok helyzetét Mohamed El-Erian, az Allianz vezető közgazdásza. Szerinte a Fed a tavaly végrehajtott nagy kamatemelés miatt most kedvezőbb helyzetben van, mint a többi nagy jegybank. Azonban a jelenleg 2,25 és 2,5 százalék között álló amerikai irányadó kamat még mindig mélyen a historikus átlag alatt van, s ez kisebb rugalmasságot tesz lehetővé, mint ami a múltban megszokott volt - hívta fel a figyelmet.

Ellőtték a puskaport

Azonban az ECB és a Bank of Japan helyzete még rosszabb. Japánban a rövidtávú kamatok már 2016 óta a negatív tartományban vannak, az ECB irányadó kamata nullán jár, betéti kamata pedig mínusz 0,4 százalék. Így nagyon kevés dolgot tudnak most ezek a jegybankok lépni, ha baj van - vonta le a következtetést Rogoff.

A Fed ugyan már megkezdte mérlegének leépítését, 2017 októbere óta az általa tartott kötvények értéke 4,5 ezer milliárd dollárról 4 ezer milliárdra zsugorodott, az ECB-nél és Japánban még el sem indult ez a folyamat. Bár technikailag a Fed ismét indíthatna egy kvantitatív lazítási programot, azonban ennek hatásossága sokkal kisebb lenne a növekedésre, mint korábban - mondta El-Erian.

Európában az ECB tavaly decemberben fejezte be a kvantitatív lazítást, ennek során mintegy 3 ezermilliárd dollárnyi összeget pumpáltak a pénzügyi rendszerbe, a Bank of Japan által tartott eszközök értéke elérte az 5,1 ezermilliárd dollárt. Ez több, mint az ország egyéves GDP-je. Leegyszerűsítve a képet, a jegybanki rendszerek egyszerűen kifogytak a lőszerből. Elképzelhető, hogy a következő fordulóra már nem marad sok tűzerejük és hitelességük - foglalta össze Ed Yardeni, a Yardeni Research elnöke.

A politika rátesz egy lapáttal

Ráadásul az elemzés szerint nem csak az eddig megtett lépések miatt szűkülhet a jegybankok mozgástere, de a politikusok sem könnyítik meg számukra az életet. Az olyan országokban, mint India és Törökország már most is komoly politikai nyomással kell szembesülniük, de már az Egyesült Államok sem kivétel, ahol Donald Trump egyre erőteljesebb kritikákkal igyekszik nyomást gyakorolni a Fed döntéshozóira.

Igaz, a politikusok ezekben az esetekben a lazább monetáris politika irányába próbálták meg befolyásolni a jegybankokat, ami néhány esetben elég durva következményekkel járt. Elég csak a török jegybank esetére gondolni, amely a kívánt helyzetben nem emelt kellő mértékben kamatot, s ez a líra mélyrepüléséhez vezetett.

A lényeg azonban az, hogy egyre több és több olyan példa van, hogy a világban nem a jegybankok egyre nagyobb függetlensége az uralkodó tendencia. Ez elsősorban ott figyelhető meg, ahol a populista erők vannak kormányon - mutatott rá Yardeni. Nem is az elvárt monetáris politika irányán van a hangsúly, hanem azon, hogy a jegybankok képesek-e az adott esetben a lehető legjobb választ adni, mindenféle külső nyomástól függetlenül. A jegybanki függetlenség csökkenése, párosulva azzal, hogy a rendelkezésre álló eszközök ereje is csökken ahhoz vezethet, hogy a jegybankok nem tudnak majd a következő válság ellen megfelelően fellépni. Yardeni szerint pont emiatt hiba lenne abban bízni, hogy azok majd újból megoldják az összes problémát, mint tették azt 10 évvel ezelőtt - vonja le a következtetést az összefoglaló.