A Magyar Nemzeti Bank (MNB) július 1-jén indítja a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), hogy serkentse a vállalati kötvénypiacot, a program keretében 300 milliárd forintnyi kötvényt vásárol. Július 21-én várhatóan jön egy prospektus-rendelet és ugyanakkor módosul majd a tőkepiaci törvény is.

Az MNB úgy látta, Magyarországon a vállalatok finanszírozása alapvetően bankhitelből történik, a jegybank azt szeretné, ha más forrásokra, kötvényekre is támaszkodnának. Ezáltal kiegyenlítettebbé válna a finanszírozás, és egy válság során az MNB-nek nagyobb hatása lehetne a vállalati hitelezésre a kötvényprogramon keresztül. A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kibocsátó vállalat arra vállalkozik, hogy a lejegyzőinek a futamidő közben kamatot fizet, a kölcsönvett forrást pedig a futamidő végén fizeti vissza - magyarázta Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.

Kapcsolódó

Májustól lehetett regisztrálni

A kötvények kibocsátói hazai székhelyű nem pénzügyi cégek lehetnek. A kötvények devizaneme forint, a lejárata 3-10 év között van. A vállalatnak szereznie kell egy legalább B+-os hitelminősítést. A jegybank legfeljebb a papírok 70 százalékát vásárolhatja meg, az elsődleges kibocsátás során 50 százalékot jegyezhet le, a többit a másodlagos piacon veheti meg. A kibocsátások minimális értéke egymilliárd forint lehet.

A jegybank ütemterve alapján a cégeknek május elejétől regisztrálhattak a programba. Ezután meg kell bízniuk egy befektetési szolgáltatót vagy bankot, hogy szervezze meg a kibocsátást. A hitelminősítés ezekben a hetekben történhet meg a programba már regisztrált cégeknél.

Zárkörű vagy nyilvános

Ezt követően el kell dönteni, hogy zártkörű vagy nyilvános lesz-e a kibocsátás. Előbbinek az előnye, hogy gyorsabb és kisebb a költsége, a nyilvános kibocsátás nagyobb befektetői kört érhet el, nagyobb a likviditás, de a költség és a dokumentációs igény is. Nyilvános kibocsátásnál bonyolultabb tájékoztatót kell készíteni, és a tőzsdei bevezetéshez MNB-engedély kell majd. Ezt követően roadshow-ra indulnak a cégek, majd jöhet a kibocsátási szakasz.

Legalább öt befektetőnek kell vásárolni a hitelpapírból az MNB-n kívül. A sikeres kibocsátást követően 180 napon belül be kell vezetni a papírt a szabályozott piacra. Ez lehet a tőzsde kötvénypiaca, de a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) egy új platform kialakításán is dolgozik kifejezetten a kötvényekre, a xBond piacra is be lehet majd vezetni a papírokat.

Fontos a jó minősítés

A hitelminősítés a folyamat elején található, de kritikus abból a szempontból, hogy részt vehet-e a cég a programban - mondta Pósfay László, a Deloitte tanácsadási osztályának szenior menedzsere. A hitelminősítés folyamata körülbelül 8 hétig tart, néhány vállalatnál már el is indult. Az MNB szerződött két hitelminősítővel a program keretében, de más céggel is lehet minősítést végeztetni, ha az az Európai Értékpapír Felügyeleti Hatóság engedélyével működik.

A kibocsátó relatív hitelminőségét határozza meg a hitelminősítést, azt mutatja meg, hogy a cég mennyire tudja időben teljesíteni a kötelezettségeit. A hitelminősítő elsősorban az üzleti és pénzügyi kockázatokat vizsgálja. Az üzleti profil során a piacot és a cég stratégiáját veszi górcső alá a hitelminősítő. Ha a piac stabil, nehéz belépni más cégeknek, az például felfelé mozdíthatja el a hitelminősítést, ha könnyen megjelenhetnek konkurens cégek, alternatív megoldások, az viszont ronthatja a besorolást.

Javíthatja a minősítést, ha erős anyacég áll a társaság mögött vagy kompetens a menedzsment. A pénzügyi kockázatok mutatószámokon keresztül mérhetők, erre érdemes felkészülniük a cégeknek. Fontos, hogy jól összerakott üzleti tervvel álljanak oda a hitelminősítők elé, hogy megfelelő besorolást érjenek el - mondta Pósfay. Ahhoz, hogy ezt időben és megfelelő minőségben teljesíteni tudják a cégek, szükség lehet professzionális tanácsadásra.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!