Hiába várható viszonylag erős gyapottermés az Egyesült Államokban és Kínában, a pamut világ spotpiaci ára 10 éves csúcson van: pénteken délben már fontonként 1,16 dollárba került, amire legutoljára 2011 júliusában volt példa.
Mindez egy különös elegy következménye: a világon a szállítási kapacitások nagy részét lekötötték már, ami miatt a szokásos 1000-1500 dollár közötti konténerárak már több mint 10 ezer dollárba kerülnek. A szűk szállítási keresztmetszetek miatt így eleve költségesebb a nyersanyag importja. Csakhogy most kétszer is utazhatnak a termékek: egyszer pamutként, egyszer pedig már kész ruhaként.
Ugyanis a Trump-kormányzat 2020 decemberében a kényszermunkával kapcsolatos aggodalmak miatt blokkolta az amerikai vállalatok számára a Kína nyugati Hszincsiang régiójából származó gyapot és gyapottermékek importját. Elemzők szerint ezek a szankciók, amelyek a Biden-kormányzat idején is érvényben maradnak, arra késztettek néhány kínai vállalatot, hogy az Egyesült Államokban termesztett gyapotot vásárolják meg, abból készítsenek árukat, majd a termékeket visszaszállítsák az USA-ba és más piacokra. A probléma Európát is érinti: a rabszolgamunka miatt az európai ruházati cégek sem vásárolnak Hszincsiangból, és EU-s szankciók is érvényben vannak.
Ha ez nem lenne elég, akkor még egy oka van a gyapotrallynak: az aszályok és hőhullámok kiirtották a gyapottermést az Egyesült Államokban, a világ vezető gyapotexportőrénél. "Ez egy hiánytól szenvedő piac. A betakarítási szezon nem ment olyan jól" - mondta Robert Yawger, a Mizuho Securities energia határidős ügyletekért felelős igazgatója a CNN-nek.
Drága vagy semmilyen ruha nem lesz a boltokban
Ez pedig világszerte dráguláshoz vezet: ahogy arra a Fortune is kitér, a ruházati cikkek ára idén már emelkedett az Egyesült Államokban. Az augusztusi amerikai fogyasztói árindex 4,2 százalékos emelkedést mutatott a divatcikkek árában, ami nagyrészt összhangban van az inflációval. A gyapot árának emelkedése azonban a nyersanyagárak mellett a szállítási költségeket is figyelembe véve jelentősen megemelheti ezt a szintet még az idén.
A pénteki magyar inflációs adatokból is drágulás látszik: szeptemberben a ruházkodási cikkek ára 0,7 százalékkal nőtt, a tavalyi év azonos időszakához képest 4 százalékos a drágulás.
A java pedig még hátravan: több ruhabolt már most azzal számol, hogy a karácsonyi szezonban alig lesz készlete, vagy az alapanyag- és szállítmányozási árak emelkedései miatt drágábban kell értékesíteniük a termékeket. A Benettonhoz hasonló divatmárkák emiatt egyre inkább el is fordulnak a világméretű ellátási láncoktól és az ázsiai olcsó gyártási központoktól, ami a Covid-19 világjárvány maradandó örökségének bizonyulhat.
Az Inditex - amelyhez olyan márkák tartoznak, mint a Zara vagy a Massimo Dutti - már döntöttek arról, hogy közelebb hozzák a gyártást. Az említett Benetton is hasonló lépéseket hajt végre. Más cégek pedig Ázsiából inkább sokkal drágábban, de repülővel szállítanak, hogy legyenek készleteik a boltokban.
A koronavírus-járvány miatt pedig sok cég gyártási gondokkal is küzd. Elsőként a Nike jelentette be szeptemberben, hogy Vietnamban, az újabb karanténintézkedések miatt le kellett állniuk, így készlethiány várható a boltokban a cipőikből.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!