Viszonylag stabil a kávé fogyasztói ára a boltokban: a KSH ármonitoringja szerint 2017 januárjában még 681 forint volt egy 200-250 grammos kiszerelés, míg idén augusztusban 718 forint. Igazán nagy ingadozások a világpiacon sem voltak, mivel négy éve januárban 1,5 dollár környékén mozgott a fontonkénti ár, addig idén júniusban is nagyjából 1,5 dollár volt az árfolyam. Közben hiába 2018 és 2021 között az 1,3-0,9 dolláros sávba az árfolyam a határidős piacokon, se olcsóbb, se drágább nem lett a termék.
Ennek részben az az oka, hogy a kávé egy könnyen és jól tartósítható árucikk, tehát jól lehetett készletezni a termést a pörkölés után, másrészt mivel inkább árcsökkenés jellemezte a piacot, a fogyasztói árak maradtak a korábbi magasabb szinteken, miközben javult a kávéértékesítéssel foglalkozó cégek jövedelmezősége.
A koronavírus-járvány tavaly még szokatlan irányváltást okozott a piacon: az épp emelkedő trend a készlethiányok mellett is bezuhant, amit részben az magyaráz, hogy az emberek bezárva az otthonaikba nem jártak kávézókba, ami csökkentette a keresletet.
Ha pedig valaki az elmúlt nyáron ment egy kávézóba, akkor már magasabb árakkal találkozott. Viszont ezt sem a készletmennyiség és a kereslet-kínálat dichotómia határozta meg, hanem egyrészt a világon mindenhol megugró infláció, másrészt pedig az, hogy a vendéglátásban munkaerőhiány jelentkezett, így a bérek is megjelentek egy eszpresszó árában.
Eddig nem így volt, most így lesz
Most viszont mégis érdemes arról beszélni, hogy a következő hónapokban drágább lesz egy csomag a boltokban. A készlethiány állandósult, a logisztikai problémák egyre erősebbek az olyan országokban, mint Brazília és Vietnam, ahol a járvány berobbant. Mindez pedig a piaci logika alapján beszivárog a késztermékek árába is, a közel múlt eseményei alapján ez kivédhetetlen.
A tartós aszály, majd a két júliusi fagy kiütötte a brazil kávétermesztést, ami a népszerű arabica bab nagykereskedelmi árát azonnal több mint 2 dollárra emelte kilónként. A fagy jelentősen befolyásolja a 2022-23-as termést - mondta az AP-nek Carlos Mera, a Rabobank kávépiacokért felelős elemzője. A szakértő szerint ezt csak tetézi, hogy a Covid 19 miatt az ellátási láncban is fennakadások vannak az országban, míg a szállító konténerek hiánya globálisan emeli a logisztikai költségeket. Azóta pedig a legtöbb kávétermő piacon a munkaerőhiány és más termelési zavarok is megjelentek. Ha ehhez hozzávesszük a gyakorlatilag mindenre kiható infláció hatásokat, akkor a kávéfogyasztók számára még keserűbb lesz egy csésze.
"Ez példátlan" - mondta Alexis Rubinstein, a StoneX Group árutőzsdei brókercég kávé- és kakaó-kereskedelemért felelős elemzője. "Ilyen tökéletes vihar még soha nem volt [a piacok]. Általában csak a kereslet-kínálat forgatókönyve határozta meg az árakat. Soha nem volt még dolgunk a kereslet-kínálati problémával, amihez még hozzájön egy logisztikai probléma, egy munkaügyi probléma és egy globális járvány" - tette hozzá.
Mekkora drágulás jöhet
Noha nehéz meghatározni a brazíliai terméskiesés nagyságát, Carlos Mera szerint a becslések alapján 2 és 6 millió zsák közé teszi a kávétermelés visszaesését. Mivel az ország a világ legnagyobb arabica-termelője, a világszerte értékesített kávé nagy része, 12 százaléka eshet ki a piacról. A kisebb kínálat szinte mindig magasabb árakat jelent.
Grace Wood, az IBISWorld piackutató cég iparági elemzője szerint, ha a fogyasztók nem is látják a kávé árának emelkedését az idei év végéig, 2022-ben szinte biztosan tapasztalják majd a boltokban, mivel az egy főre jutó kereslet várhatóan növekedni fog.
"Ez csak hozzájárul a kereslet növekedéséhez, ami tovább növeli majd az ellátási problémákat, és megnehezíti a már most is ellátási problémákkal küzdő feldolgozók helyzetét" - mondta Wood.
Mera szerint azok az emberek, akik az élelmiszerboltban vásárolnak kávébabot, valószínűleg érezhetőbb áremelkedést fognak tapasztalni, mivel a polcon lévő zacskó árának körülbelül a fele kizárólag magából a kávébabból származik. Hozzátette, hogy a nagy kávézókban azonban a kávébab ára csak körülbelül 5 százalékát teszi ki egy csésze kávé árának, így a kávézóláncoknak "nem biztos, hogy azonnal át kell vinniük az emeléseket".
Apró reményfoszlányok
Ahogy azt a cikk elején már említettük, a magasabb kávéárak önmagukban nem jelentenek garanciát arra, hogy az emberek kedvenc kávézóiban is emelkedni fognak az árak. A sérült brazíliai termés betakarításáig még több mint egy év van hátra, így még rengeteg idő van arra, hogy számos tényező megváltozzon, ami az árupiacokra kihathat.
Hagyományosan a magasabb árak a nemzetközi piacon gyakran ösztönözhetik a termelést - a gazdáknak több pénzük lesz a termésbe fektetni -, és ha több kávé van a piacon, az árak visszahúzódnak. Ez azonban attól is függ, hogy a nagy pörkölők elegendő kávébabot halmoztak-e fel, hogy átvészeljék, bármeddig is maradnak az árak magasan.
A Starbucks, a világ legnagyobb kávékereskedője azt sugallta, hogy Brazília alacsonyabb termelése miatt nem kell emelnie az árait. Az arabica árának megugrása idején a befektetőkkel folytatott telefonbeszélgetésen a seattle-i székhelyű kávézólánc elnök-vezérigazgatója, Kevin Johnson elmondta, hogy vállalatának 14 hónapnyi készlete van, ami szerinte elegendő lesz 2021-ig és a 2022-es pénzügyi év nagy részéig.
Csakhogy az Egyesült Államokban a válság után annyira erős a munkaerőhiány, hogy még a McDonald's-okban is csak emelt órabérrel lehet dolgozókat találni. A dolgozókért folyó harc miatt mindenhol áremelés készül, ezért a kávézókat is szép lassan eléri. A meglévő munkaerő megtartását pedig nehezíti, hogy a vendéglátás az elmúlt másfél év lezárásai miatt nem tette vonzóvá a területet, mert a legkevésbé tűnik biztonságos munkahelynek. Tehát a béremelések egyre gyakoribbak, hogy megelőzzék a felmondásokat, pályaváltásokat.
Ha pedig ez nem elég, akkor az infláció is béremelésre készteti a munkáltatókat: augusztusban az Egyesült Államokban 5,2 százalékos volt az áremelkedés, Magyarországon a fogyasztói árak átlagosan 4,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek ára 3,7, ezen belül az étolajé 30,6, a munkahelyi étkezésé 9,2, a margariné 9,1, a baromfihúsé 8,9, a liszté 8,2, a büféáruké 7,2, az éttermi étkezésé 7 százalékkal emelkedett.
Tehát az USA-ban és itthon - de az eurózóna legtöbb országában is - várhatóan az infláció és a munkaerőhiány miatti béremelés okozta költségnövekedést is be kell építeni a dolgozók fizetésébe. Ez pedig minden egyes kávézóban rendelt espresso árában is jelentkezik. Akár már most, a kávé világnapján.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!