A befektetők által már nagyon várt szabálytervezet, amelyet a Kínai Értékpapír-szabályozó Bizottság tett közzé honlapján, kiterjeszti a hatóságok által az offshore tőzsdei jegyzésekre gyakorolt felügyeletet a változó érdekeltségű jogi személy (VIE) struktúrával rendelkező kínai cégekre is. A befektetők és a kínai cégek körében nagy volt a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mennyire lesznek szigorúak az új szabályok, valamint teljes tilalomtól is tartottak.

"Kína szigorítja az offshore tőzsdei bevezetésekkel kapcsolatos előírásokat, de nem zárja el teljesen a szelepeket" - mondta a tervekről Andrew Collier, az Orient Capital Research ügyvezető igazgatója a Reutersnek.

Kapcsolódó

Az offshore - jelen esetben Kínán kívüli - tőzsdei bevezetéseket korlátozó meglévő szabályok elavultak, a javasolt új szabályok pedig Kína további nyitási szándékát tükrözik, és "nem a politika szigorításáról szólnak". Korábban a szabályozó hatóság csak azokat a Kínában bejegyzett vállalatokat vizsgálta, amelyek offshore tőzsdei bevezetést javasoltak, például Hongkongban.

Peking idén Hszi Csin-ping elnök vezetésével számos szabályozási szigorítást vezetett be: többek között a versenyellenes magatartás ellen léptek fel, betiltották a magántanulói csoportokat és próbálták visszavágni az ingatlanfejlesztők eladósodását is egy olyan széles körű kampány keretében, amely megrázta a hazai és a globális piacokat. Az Evergrande bedőlt, a kínai cégek pedig sorra szenvedtek az amerikai tőzsdéken, ahol sok már olyan helyzetbe került, hogy az év végével kirakhatják őket az indexekből.

A VIE-ket többnyire olyan vállalatok használták, amelyek offshore tőzsdéken, elsősorban az Egyesült Államokban jegyeznek, hogy megkerüljék a külföldi befektetéseket korlátozó kínai szabályokat az olyan érzékeny iparágakban, mint a média és a távközlés. A legtöbb offshore tőzsdén jegyzett kínai technológiai cég, köztük az Alibaba Group és a JD.com, használja is ezeket a struktúrákat, amelyek nagyobb rugalmasságot biztosítanak számukra a tőkebevonásban, miközben megkerülik az ellenőrzést és a hosszadalmas IPO-átvilágítási folyamatot, amelyen a helyben bejegyzett vállalatoknak át kell esniük.

"Az igazi kulcs az, hogy mennyi adatot kell megőrizni, hol vannak a szerverek, és hogy az Egyesült Államok vagy Kína felel-e a könyvelésért" - mondta Collier. A mostani módosítási javaslat szerint a regisztrációs folyamat legfeljebb 20 munkanapot vehet igénybe, ha megfelelő anyagokat nyújtanak be. Cserébe a kínai cégek offshore tőzsdei jegyzését vállaló nemzetközi bankoknak is regisztrálniuk kell a kínai felügyeletnél.

Az offshore tőzsdei bevezetések alternatív tőkeforrást jelentettek a kínai vállalatok számára, és a New York-i tőzsdei bevezetés sokak számára presztízsnek is számított. Amellett, hogy segítette a tőkekiáramlást is Kínából, ami nem tetszett a Hszi elnök vezette kabinetnek.

Peking először a Didi nevű helyi fuvarozási óriáscég 4,4 milliárd dolláros tőzsdei bevezetésekor csapott le. Azóta szigorított folyamatosan a tengerentúli tőzsdei bevezetések felügyeletén, és a pénteki javaslatok nem voltak olyan szigorúak, mint amire egyesek számítottak.

A Refinitiv adatai szerint a kínai cégek 2021-ben mintegy 12,8 milliárd dollárt (4200 milliárd forintot) gyűjtöttek be amerikai tőzsdei bevezetések során, de a Didi július eleji New York-i debütálása után az ügyletek megtorpantak.

A kínai szabályozó hatóságok most jelezték, tiszteletben tartják a vállalatok tőzsdei bevezetés helyére vonatkozó választásait, és a szabályokat nem fogják visszamenőlegesen alkalmazni, hozzátéve, hogy nem fogják vizsgálni, hogy a cégek teljesítik-e a tengerentúli bevezetés helyének követelményeit. A kínai kormány azonban a javasolt új szabályok szerint elrendelheti, hogy egy vállalat elidegenítse eszközeit vagy üzletágait, ha a külföldi tőzsdei bevezetés veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

A bejelentésre akkor került sor, amikor az amerikai piacok pénteken a karácsonyi ünnepek miatt zárva voltak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!