A jelek szerint meglehetősen kétségbeesett lehet a kínai kormányzat a kínai tőzsdék gyenge szereplését látva, október második felében ugyanis egy csomó olyan liberalizációs lépést vezettek be, amely homlokegyenest szembemegy az előző két év szigorítási hullámában meghozott intézkedéseivel - írja összefoglalójában a Reuters.
A meghozott intézkedések jelentősen megkönnyítik azt, hogy egy már tőzsdén lévő társaság újabb részvényeket bocsásson ki, és azt is, hogy valaki bevásárolja magát egy tőzsdén lévő társaságba és úgynevezett backdoor-listinget hajtson végre. A backdoor-listing lényege, hogy egy cég úgy lép tőzsdére, hogy nem az ilyenkor szokásos első nyilvános részvénykibocsátást követően bevezeti részvényeit a tőzsdére. Inkább egy, már tőzsdén lévő cégbe vásárolja be magát és abban emel tőkét, azaz a már tőzsdén lévő részvénytársaságba költözteti bele tőzsdére készülő cégét. A módszer nem ismeretlen a Budapesti Értéktőzsdén sem, hiszen gyakorlatilag ilyen volt a Mészáros cégek megjelenése a BÉT-en az addig alvórészvénynek számító Konzumon keresztül, de jó példa erre a Wallis is, amely az Alterába költözött be.
A döglődő, sokszor komoly pénzügyi nehézségekkel küzdő részvények piacára azonnali pezsgést hoztak az intézkedések a hírügynökség szerint a kínai ST index, amely a komoly pénzügyi nehézséggel küzdő, magas kockázatú esetleg tőzsdei kivezetés előtt álló cégek részvényeit követi, október 19-e óta 30 százalékkal emelkedett, míg a kínai blue-chipek teljesítményét mutató index mindössze három százalékkal emelkedett ebben az időszakban.
Üdvözölendő vagy veszélyes játék?
Míg a piaci szereplők egy része üdvözölte a kormányzati fordulatot a spekulatív részvények és cégek irányában, addig a másik része szerint veszélyes játékot játszanak a szabályozó hatóságok. A kínai tőzsde 2014 és 2015 nyara között elképesztő reneszánszát élte, a Shanghai Composite részvényindex sokéves nyűglődést követően egy év leforgása alatt 2000 pontról 5200 pont fölé emelkedett, ami ha nem is érte el a 2008-as válság előtt szintet, azért hatalmas felfutást jelentett. Sztori is volt az emelkedés mögött, amiért a blue-chip részvényeket vették. Sokan arra számítottak, hogy 2015 nyarán az MSCI nevű globális indexszolgáltató cég, amelynek mutatóit a világ intézményi befektetőinek többsége benchmarkként használja, beveszi majd feltörekvő piaci indexébe az addig abból kiszorult nagy kínai cégeket.
Amikor 2015 nyarán kiderült, hogy erre még várni kell, az árfolyamok összeomlottak, ehhez persze hozzájárult az is, hogy a kínai gazdaság a lassulást jeleit mutatta. A Shanghai Composite 2016 márciusára felezte értékét, alig kilenc hónap leforgás alatt. Még a felfutás éveiben azonban nem csak a blue-chipeknél, hanem a kisebb cégek körül is virágzott a spekuláció, nagy volt a vállalatfelvásárlások és összeolvadások terén az aktivitás. Mindennaposak voltak ezek során a tranzakciók során, hogy egyik cég a másik részvényeit alaposan túlértékelve vásárolta fel, s ezért az ilyen cégek könyveiben tömegével álltak az olyan felpumpált értékű goodwillek és ilyenkor szokásos tételek, amelyeknek sokszor nem sok valós értékük van. Aztán amikor jött a tőzsdei lejtmenet, az ilyen csontvázak természetesen tömegesen dőltek ki a szekrényekből - emlékeztetett a Reuters.
Pont azért, hogy egy újabb hasonló tőzsdei buborék kialakulását, illetve a kipukkadással járó kedvezőtlen reálgazdasági hatásokat elkerüljék, a kínai hatóságok egy csomó olyan intézkedést vezettek be ezt követően, ami jelentősen megszigorította a tőzsdei társaságok különböző tranzakcióit, illetve a spekulációs célú részvényvásárlást.
Eljött a fordulat
Most ebből a regulációs hullámból farol ki egy 180 fokos fordulattal Kína. A Kínai Értékpapír Szabályozási Bizottság (angol rövidítése CSRC) október 19-én bejelentette, hogy kezdeményezte egy olyan eljárás bevezetését, amely gyorsítottan bírálná el a különböző cégösszeolvadási és felvásárlási akciókat. Másnap azt közölte, hogy támogatná a backdoor-listinget olyan cégek részéről, amelyek nyilvános részvénykibocsátási kérelmét korábban elutasították. Október utolsó napján azt közölték, hogy csökkentik az összes olyan szabályozói előírás szigorúságát, amely szükségtelen beavatkozást jelent a piaci folyamatokba. Eközben a Sanghaji Értéktőzsde közölte, a jövőben arra törekszik, hogy elkerülje a felesleges intervenciókat, ilyenek például egy részvények kereskedésének, vagy értékpapírszámlák felfüggesztése.
A Reuters gyors körkérdése szerint az elemzők és a befektetők hozzáállása alapvetően kétféle az intézkedésekhez. Az optimisták örülnek szerintük végre megnyílik az út az egészséges spekuláció előtt a kínai tőzsdén, amely az olajat adja a piacok hatékony működléséhez. A pesszimistább nézet szerint azonban az intézkedések komoly bajokat takarnak.
Az Egyesült Államok és Kína között kirobbant kereskedelmi háború hatásait egyre jobban érzi a kínai gazdaság és tőzsde is. A Shanghai Composite index január óta már 25 százalékkal esett, s szerintük ezekkel az intézkedésekkel a hatóságok a további áresést kívánják megelőzni, a piaci szabályok ilyen mértékű lazítása azonban szerintük hosszabb távon komolyan visszaüthet. Még akkor is, ha rövidebb távon népszerűnek látszanak az ilyen intézkedések.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!