Kisida a múlt hónap végén a Hét fejlett ország (G7) csoportjának csúcstalálkozója után kiadott közös közleményre hivatkozva Tokióban tartott beszédében elmondta, hogy olyan mechanizmust fognak kidolgozni, hogy az orosz olajat nem lehessen az olajársapkánál magasabb áron megvásárolni. 

Az olajárplafonra vonatkozó terv olyan lehetőségeket is tartalmazna, mint például az orosz tengeri nyersolaj és kőolajtermékek globális szállításának engedélyezése csak akkor, ha az olajat egy meghatározott áron vagy az alatt vásárolják meg. Az olajár korlátozása várhatóan nagyobb súlyt adna az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióknak, mivel az ország vélhetően hasznot húz a háború miatti ellátási gondokból eredő magas energiaárakból.

„Súlyos helyzettel állunk szemben, amelyben a békét fenyegetik” – mondta Kishida a július 10-én tartandó felsőházi választások alkalmából tartott beszédében. „Meg kell mutatnunk, hogy az agressziónak súlyos ára van” – tette hozzá. 

Kisida megjegyezte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt az árak az egekbe szöktek, és hozzátette, hogy a G7-ek csúcstalálkozóján felszólította a többi vezetőt, hogy közösen tegyenek intézkedéseket a növekvő költségek ellen. Kisida szerint az árplafon bevezetése 50 százalékkal értékelné le az orosz kőolajat a piacokon – derül ki a Japan Times cikkéből.

Mi az a vevőkartell, amely plafont rakna az olajárakra?

A tervezett olajárplafon két fontos elemből áll: egyrészt a rendszer megtiltaná az orosz olajszállítmányok biztosítását, amelyeket a Brent jelenlegi 117 dolláros hordónkénti áránál és az orosz Urals nyersolaj 90 dolláros hordónkénti áránál alacsonyabb szinten értékesítenek. Ennek azonban magasabbnak kellene lennie, mint Oroszország kitermelési költsége, amely a becslések szerint hordónként 40 dollár körül van.

A másik elem pedig az, hogy egy vevőkartellt kellene létrehozni, amely nem hajlandó drágábban megvásárolni az orosz olajat, mint a megszabott kurzus: vagyis hogy Oroszország ne adhassa el a többi olajtermelő országéhoz hasonló tarifán a saját szállítmányait, hogy így valóban fájdalmat okozzon az uniós olajembargó.

Ahhoz, hogy a plafon működjön, globális támogatásra lenne szükség, különösen olyan országok részéről, mint India vagy Kína. Ezek az országok az elmúlt négy hónapban felvásárolták az orosz olajat, mivel az EU csökkentette importját (igaz 25-30 százalékos diszkonttal a Nesté adatai szerint).

Az is probléma, hogy a Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint az EU és az Egyesült Királyság által előírtnál olcsóbb biztosítási alternatívákat is találhatnának. Valamint semmi sem akadályozná meg őket abban, hogy orosz olajat vásároljanak a plafon feletti áron. Viszont sem India, sem Kína nem ellensége önmagának, tehát a nyugati vezetők azzal számolnak, hogy kihasználják, ha 70 dollár helyett mondjuk csak 50 dollárt kell fizetniük hordónként Oroszországnak. A Brent már most is 30-35 dollárral drágább, mint az Ural.

Szakértők szerint viszont az Egyesült Államok és szövetségesei valószínűleg nem lesznek készek vagy képesek arra, hogy a szankciókat kiterjesszék azokra az országokra, amelyek egyszerűen figyelmen kívül hagyják a plafont.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!