Ha elég nagyra nő Mészáros Lőrinc, akkor meg kell venni

Még nem elég nagy, de már közel van hozzá - mondták a lapunk által megkérdezett külföldi intézményi befektetők a fúzió előtt álló, Mészáros Lőrinc érdekeltségeit tömörítő két tőzsdei cégről, az Opusról és a Konzumról. A két társaság összeolvadása jelenleg zajlik, a részvényesek első körben most hétfőn bólintottak rá az egyesülésre, amely a modern kori magyar tőzsde első fúziója lesz.

A cél nem titkoltan az az akcióval, hogy egy olyan befektetési holding jöjjön létre, amelynek érdekeltségei a magyar GDP egy jól látható százalékát adják, másrészt mérete alapján már a nagy nemzetközi intézményi befektetők számára is látható. A nemzetközi befektetők megnyerése jelenleg is zajló folyamat - amint azt a cég bejelentette, a Goldman Sachs és a Renaissance Capital szervezésében Londonban, Frankfurtban, Stockholmban, Helsinkiben és Tallinban non-deal roadshow keretében ismertetik meg a feltörekvő piaci befektetőkkel, hedge-fundokkal és befektetési alapok képviselőivel a két magyar tőzsdei társaság összeolvadásának főbb lépéseit és céljait.

A fúzióval a két cégnek a BÉT honlapján közzétett prezentációja szerint valóban méretes cég jöhet létre, a jelenlegi árfolyamokkal és a bevezetett részvényekkel számolva együttes piaci kapitalizációjuk 240 milliárd forint körül van. Ez már egy erős midcap cégnek számít a régióban, azonban korántsem nevezhető még blue-chipnek - mondta az egyik, neve elhallgatását kérő nagy külföldi alapkezelő szakértője. Ő úgy látja, ahhoz, hogy egy ötödik blue-chip jöjjön létre a BÉT-en, a nagy ugródeszka az lenne, ha sikerülne az egyesült cégnek valamikor a jövőben bekerülnie az MSCI indexszolgáltató Emerging Market indexébe, ehhez viszont az alsó határ valahol a kétmilliárd dolláros (570 milliárd forint) piaci kapitalizációnál húzódik.

Az indexbe való bekerülés megítélése szerint azért fontos, mert globálisan visszaszorulóban van az iparágban az aktív alapkezelés szerepe. Becslése szerint a BÉT-en jelenlévő külföldi befektetők már mintegy 20-30 százaléka etf-eken (tőzsdén jegyzett alap - exchange-traded fund) keresztül fektet be Magyarországra. Az etf-ek által generált piaci forgalom nagysága ennél jóval nagyobb, hiszen azokat napi szinten adják veszik a befektetők, míg egy aktívan kezelt alap portfóliómenedzsere ennél jóval ritkábban kereskedik.

A sztori nem rossz és a struktúra nem is ismeretlen a feltörekvő piacokon mozgó pénzügyi befektetők előtt - mutatott rá a szakértő. Számos hasonló céggel találkozni a feltörekvő piaci univerzumban, igaz, ezek eddig leginkább Törökországra, Oroszországra és egyes dél-kelet ázsiai országokra voltak a jellemzők. A koncepció létjogosultsága azonban véleménye szerint vitathatatlan. A magyar gazdaság ugyanis "hasít" az elmúlt években, még ha ebben döntő szerepet töltöttek is be az uniós transzferek. Egy pénzügyi befektetőnek nem elég a jó sztori, termék is kell, amelyen keresztül azt le lehet kereskedni, eddig Magyarország esetében erre elég szűkös volt a kínálat. Ebből a szempontból az Opus-Konzum páros jó eszköz lehet, hiszen nem csak a magyar gazdaság várható teljesítményét lehet vele lekereskedni majd, hanem az uniós transzferekét is - tette hozzá a szakember.

Azt, hogy valójában mennyit ér a cég és indokoltak-e a jelenlegi árfolyamok, nehéz megmondani - hangsúlyozták a lapunk által megkérdezett szakértők. Igazán mélyreható elemzés eddig független brókercég részéről nem igazán látott napvilágot a cégcsoportról, a magyar brókercégek eddig jórészt kitértek a lehetőség elől, nem igazán akartak állást foglalni velük kapcsolatban. Most majd meglesz a lehetőség arra, hogy a piac igazán beárazza, mennyit is érnek valójában ezek a cégek- tették hozzá az alapkezelők.