Jelentősen megugrott hétfőn az olaj árfolyama a nagyobb nemzetközi árutőzsdéken a hétvégi, szaúdi olajlétesítményeket ért támadások következtében. A WTI és a Brent olaj határidős jegyzése a hétfői kereskedésben 13-15 százalékkal ugrott meg a különböző lejáratokra, a nyitást követően némileg visszább jöttek ugyan az árak, azonban késő délelőtt még így is 8-9 százalékos pluszban jártak a pénteki záráshoz képest.
Az, hogy az eseményeknek milyen tartós és mekkora hatása lehet világszerte, nyilván függ majd attól, hogy mennyire lesz tartós a most tapasztalt megugrás az olaj árfolyamában (a kieső termelést elvileg a szakértők szerint könnyedén tudja pótolni egyrészt a többi OPEC tagállam, másrészt elvileg egy idő után a szaúdi létesítmények is ismét üzembe állhatnak). Azonban egy biztos, egy komolyabb olajár-emelkedés most nagyon rossz időpontban érné a világgazdaságot - vélik a Bloomberg által megkérdezett szakértők.
A támadások ténye és az olajár emelkedése tovább rombolhatja az üzleti és fogyasztói bizalmat globálisan, amely amúgy is eléggé törékeny a kínai-amerikai kereskedelmi háború fejleményei miatt. Ráadásul az ipari termelés gyengülése már most is érezteti negatív hatásait a kínai és a német gazdasági növekedésen.
Visszavetheti az amúgy is csökkenő fogyasztást
Pont egy negatív sokk a kínálati oldalról az, amire nincs szükségünk most, hogy a globális növekedés egy összehangolt lassulási fázisban van, s egy csomó geopolitikai gócpontban vannak problémák - mondta Rob Subbaraman, a Naomura Holdings globális makroelemzésének vezetője a hírügynökségnek. A ma napvilágot látott adatok szerint a kínai ipari kibocsátás havi változása a leggyengébb volt 2002 óta. A Nemzetközi Valutaalap júliusban csökkentette a globális gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését 3,2, a jövő évit 3,5 százalékra. Egy 3,3 százalék alatti érték már a legkisebb bővülést jelentené a pénzügyi válság mélypontja, 2009 óta.
Az olaj árának tartós megugrása természetesen eltérően érintené az országokat világszerte. Az olyan feltörekvő gazdaságok, amelyek nagyobb folyó fizetési mérleghiánnyal küzdenek - ilyen például India, a Dél-Afrikai Köztársaság - ilyenkor egy komolyabb tőke-kiáramlás kockázatával kell számoljanak, ami devizájuk gyengülését vonhatja maga után. Az olajexportőr országokban eközben viszont megugrik a vállalati és az állami bevételek nagysága, miközben az importőrök viselik az áremelkedés költségeit, ami emelkedő inflációban és csökkenő fogyasztásban csapódhat le. Mint a világ legnagyobb olajimportőre, Kína elég érzékeny az olaj árának változásaira, akárcsak egy sor európai ország.
Mivel az infláció jelenleg nem jelent igazán komoly veszélyt globálisan, ezért a nagyobbik kockázatot az olajár hirtelen megugrásának fogyasztásra gyakorolt hatása jelentheti - vélte Louis Kuijs, az Oxford Economics vezető közgazdásza. Az IMF még 2017-ben készített egy tanulmányt, amely azt vizsgálta, az olaj árának változása milyen hatással van a globális kibocsátásra. Ennek megállapításai szerint egy egy évig tartó, 10 százalékot meghaladó olajár emelkedés a globális gazdaság kibocsátását két évig évente 0,1 százalékkal csökkenti.
Lépéskényszerbe kerülhetnek a jegybankok
A gazdasági növekedésre gyakorolt várhatóan negatív hatások miatt azonban egy tartósabb olajár-emelkedésnek lehet egy olyan következményei is, hogy a jegybankok megpróbálják azt lereagálni. Mivel az energiaárak emelkedése olyan a fogyasztók számára, mint egy adóemelés, ezért ennek ellensúlyozása egy lazább hozzáállás lehet a monetáris politika részéről. Így a következő időszakban ez a vártnál enyhébb jegybanki megnyilvánulásokra lehet majd felkészülni - mondta David Mann, a Standard Chartered vezető közgazdásza.
A Federal Reserve-től már eleve azt várják, hogy a héten tovább mérsékli az amerikai jegybanki alapkamatot, de a héten ülésezik a Bank of Japan döntéshozó testülete is, amelyen szintén nagy a nyomás a befektetők részéről a további lazítás irányába. A héten ülésezik egyébként a brazil, a dél-afrikai, a norvég, a svájci és a brit jegybank is.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!