Évek óta tartó eredménytelen találkozók és semmitmondó közgyűlési határozatok után néhány befektetési alap egyszerűen elkezdett kiszállni az összes olajipari és szénbányászatban érdekelt cég részvényeiből - írja összefoglalójában a Bloomberg.

A londoni Legal & General Investment Management (LGIM) nevű vagyonkezelő cég például júniusban 300 millió dollárnyi Exxon részvény eladását jelentette be, s azt is, hogy megmaradt tulajdonrészével ellenezni fogja a cég elnök-vezérigazgatója, Darren Woods újraválasztását.

Kapcsolódó

Meryam Omi, az LGIM fenntartható és felelős befektetési stratégiáért felelős vezetője szerint szükség volt arra, hogy valamilyen következménye legyen a cég magatartásának. Amint a hírügynökségnek elmondta, képviselői idén leültek egyeztetni az Exxon igazgatóságával arról, hogyan kívánja az olajóriás kezelni a klímaváltozás problémáját. Elmondása szerint az Exxon vezetői ugyan meghallgatták őket, azonban egy javaslatuk sem talált támogatásra. Ugyanakkor eközben az Exxon vezetése meggyőzte az amerikai értékpapír-felügyeletet, hogy kaszáljon el egy részvényesi határozatot. Ez pedig arra kötelezte volna az Exxont, hogy az eddigieknél komolyabban foglalkozzon a klímaváltozást övező kockázatokkal.

Elég volt a beszédből

A klímaváltozás kérdése egyre hangsúlyosabbá válik, s ezzel párhuzamosan a nagy befektetőcégek egyre inkább a környezetbarátabb irányba próbálják meg a cégek működését terelni. Először beszéltek, aztán határozatokat hoztak a közgyűléseken, s most a drasztikusabb fegyverhez nyúltak, elkezdték eladni a nekik nem tetsző cégek részvényeit. Bér az Exxon elmondása szerint évről évre tartják előre meghatározott kibocsátási kvótájukhoz, s csökkentik metán kibocsátásukat, az LGIM meglátása szerint ez nem sokat jelent. Nem folytathatjuk le 15 éven keresztül eredménytelenül mindig ugyanazt a párbeszédet - mondta Omi a hírügynökségnek.

Úgy tűnik, megérkezett a lendület - mondta Mark Lewis, a BNP Paribas Asset Management klímaváltozás hatásait kutató vezető befektetési elemzője. Szerinte a most zajló folyamatok a befektetés világában ahhoz hasonlatosak, amikor az intézmények annak idején elkezdték kiszórni a dél-afrikai apartheid rendszert támogató vállalatok részvényeit, ami akkor hozzájárult a rendszer bukásához. Lewisnak szerepe volt abban, hogy a BNP Paribas márciusban bejelentette, aktívan kezelt alapjai teljesen kiszállnak mintegy 1 milliárd euró értékben a szénbányászatban érdekelt cégek részvényeiből.

Elmondása szerint akkor nem kevés telefonhívást és e-mailt kapott az iparágból, ezek közül sok nem volt túl udvarias. Lewisnak jó kapcsolatai vannak az energetikai szektorban, hiszen korábban a Deutsche Bank közműszolgáltatókkal foglalkozó elemzője volt, s ez E.On német energetikai óriás befektetői kapcsolatok osztályának helyettes vezetőjeként is tevékenykedett. Szerinte a szenes cégekből való kiszállás fájdalmas döntés volt, de a számok is igazolják a lépés helyességét.

Megvannak az első lépések

Az elektromos energia előállítására alkalmas szén iránti kereslet globálisan csökken, ahogy a különböző kormányok megpróbálnak erőfeszítéseket tenni a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Eközben néhány vagyonkezelő úgy döntött, hogy túl kockázatos ügyfelei pénzét olyan iparágba lapátolni, amely környezeti szempontból nem fenntartható stratégiát követ - írja az összefoglaló (meg kell jegyezni, hogy az összefoglalást közlő Bloomberg fő tulajdonosa, Michael R. Bloomberg júniusban szintén útjára indított egy kezdeményezést, amely célja a szenes erőművek leváltása az Egyesült Államokban.) Eközben idén már szinte az összes olyan olajipari cég, amelyek részvényei tőzsdei forgalomban van, hozott olyan közgyűlési határozatot, amely a klímaváltozás kérdéskörét érinti.

Az alapkezelő cégek Climate-Action 100+ nevű csoportja, amelynek tagjai összesen 33 ezer milliárd dollárnyi vagyont kezelnek már számos eredményt elért az idén. Rávették például a Royal Dutsch Shellt, hogy tűzzön ki rövidtávú klímacélokat. A BP-nél támogatták a részvényesi kezdeményezést, amelynek következtében a cégnek ezentúl közölnie kell, hogy befektetései mennyire felelnek meg a 2015-ös párizsi klímaegyezménynek. Nyomásukra a világ legnagyobb bányászati vállalata is vállalata, hogy csökkenti szénkitermelését.

A klímaaktivisták szerint ugyanakkor ezek a kis lépések nem elegendőek, túl kicsik és túl későn jönnek. Ugyanakkor a pénzügyi világot belülről ismerő források a hírügynökségnek azt mondták, a változások mértéke meglepően gyors. Nick Stansbury, az LGIM szakértője elmondása szerint még emlékszik a napra 2016-ban, amikor összehívták a cégnél a portfólió-menedzsereket és elmondták nekik, ezentúl a klímaváltozás hatásainak megértése az elsődleges fontosságú ügyek között szerepel.

Az egész olajpiac bajban lehet

Stansburynak egyébként most, hogy már komolyan beleásta magát a témába komoly kétségei vannak az egész olajpiac jövőjével kapcsolatban. Szerinte az olajcégek értékeltségénél a befektetők abból indulnak ki, hogy az olaj iránti kereslet örökké emelkedni fog. Ennél azonban jóval zavarosabb a kép. Szerinte a megújulók iránti kereslet nőni fog és az olajé pedig csökkenni. Ez pedig komoly átárazódási hullámot indít majd el a nagy olajcégek piacán.

Stansbury nem a levegőbe beszél, több mint egy évet töltött el elemzőcsapatával azzal, hogy egy megbízható modellt építsen fel az energetikai piac várható változásainak előrejelzésével, modellezésével. Modelljüket először tavaly októberben próbálták ki, s az eredmények igazolták aggodalmaikat. E szerint a különböző kormányzatok energiapolitikájában bekövetkező apró változások is földrengésszerű folyamatokat indíthatnak el az energetikai piacon, ezek következtében 2050-ig a globális olajkereslet a felére is csökkenhet, de duplázódhat is. Szerinte az olajpiac a következő öt évben a durván volatilissé válhat majd, s a befektetők igyekeznek majd kiszállni erről a piacról. Szerinte az olajkereslet alakulására vonatkozó bizonytalanságnak komoly hatásai lesznek majd a befektetői magatartásra is.

Meryam Omi szerint a fentihez hasonló, szilárd tényekre alapuló elemzések voltak képesek meggyőzni a nagy cégeket hozzáállásuk megváltoztatására. Mint mondta, alapkezelői is szkeptikusak voltak először a döntéssel kapcsolatban, mondván, ezek jó részvények. Persze, ezek jó részvények lehetnek nektek, de a tények mást mutatnak - válaszolta.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!