Az eurózóna bankjainak lehetősége lesz arra, hogy jövő évtől visszatérjenek az osztalékfizetéshez. Mindehhez azonban meg kell győzniük a velük foglalkozó felügyeletet, hogy a mérlegeik kibírják a koronavírus-járvány okozta gazdasági és pénzügyi visszaesést - mondta az Európai Központi Bank (ECB) egyik vezető tisztségviselője a Financial Times üzleti lapnak.

Az ECB még márciusban tiltotta mag az eurózóna bankjainak azt, hogy részvényeseik számára kifizessenek összesen 30 milliárd eurónyi osztalékot, röviddel azután, hogy a járvány megérkezett Európába. A szektor erősebb és jobban tőkésített képviselői azóta folyamatosan lobbiznak annak érdekében, hogy legalább jövő év elejétől oldják fel ezt a korlátozást,s ismét fizethessenek tulajdonosaiknak.

Kapcsolódó

Tartanak a bankok döntéseitől

Yves Mersch, az ECB felügyelő bizottságának alelnöke azt mondta a lapnak, elég nagy a félelem az európai jegybankban attól, hogy a bankok olyan összegeket is kifizetnek majd osztalékként, amelyeket egyébként nem tudnának. Az ECB ugyanis a válságra való reakcióként jelentősen enyhített a bankok tőkemegfelelésére és tartalékaira vonatkozó előírásain, hogy életben tartsa az eurózóna hitelintézeteit. Az ellen azonban nem tudnak mit tenni hosszabb távon, hogy ezt kihasználva egyes bankok tulajdonosi pénzt vonjanak ki a pénzintézetekből. Szerinte ugyanis erősen kérdéses, hogy a tilalmat jogszerűen meg tudnák e hosszabbítani az év végét követően is, ráadásul más országok, például az Egyesült Királyság már engedélyezi jövőre a kifizetést.

Mersch szerint a döntés meghozatalakor sok múlik majd a bankok belső modelljeinek konzervativizmusán, s azon, hogy a tőkeszerkezet pályáját mennyire józanul ítélik meg. A 71 éves luxemburgi szakember, aki a jövő hónapban megy nyugdíjba az ECB irányító testületéből úgy vélte, a jegybank elég konzervatív lesz. Nem valószínű, hogy egy az egyben engedélyezi a bankok visszatérést a válság előtti osztalékfizetési szintekre. Ugyanakkor nem szeretnének általános tilalmat fenntartani, ezt nem is tehetnék meg, hiszen a jegybank csak szabályozó intézmény és közvetve tud hatni a felügyelete alá tartozó bankokra, amelyeknél minden egyes eset egyedi elbírálás alá kell essen.

Szerinte vannak olyan bankok, amelyek túlságosan is rózsaszín szemüvegen keresztül nézik a jövőt, amikor azt akarják meghatározni, mennyi tőkére lesz szükségük. A jegybankár szerint az európai bankok a járványba jóval erősebb mérleggel érkeztek, mint a 2008-as pénzügyi válságba. Ugyanakkor szerinte az azért elég meglepő hozzáállás a szektor egyes szereplőinek a részéről, hogy az ECB által kínált könnyítéseket a részvényeknek szánt osztalékok fedezetére akarják fordítani.

Néhány ország, például Svédország és Svájc már enyhített a bankok osztaléktilalmán, az amerikai Fed ugyanakkor még nem jelezte, hogy az osztalékok korlátozására vonatkozó rendelkezésein mikor kíván enyhíteni. Emellett a Bank of England sem határozott még erről. Magyarországon az MNB eredetileg szeptember 30-ig tiltotta ezt meg, azonban szeptemberben ezt a határidőt jövő január végéig kitolta.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!