Az EU többet fizet azért, hogy közös kötvényeivel kölcsönt vegyen fel, mint a blokk vezető tagállamai. Ez csorbítja a közös kibocsátás vonzerejét, és felbátoríthatja annak ellenfeleit.

A tavalyi nagy kötvényeladási hullámban az EU hitelfelvételi költségei gyorsabban emelkedtek, mint sok tagállamáé. Egy évvel ezelőtt az Európai Bizottság által kibocsátott kötvények hozama a német bundok és francia államkötvényeké között volt. Mára azonban már a francia hozamok is alacsonyabbak, pedig az EU tripla A hitelminősítése elvileg jobb, mint Párizs dupla A státusza – hívta fel a figyelmet a jelenségre a Financial Times. A tízéves uniós kötvények hozama jelenleg 2,63 százalék, a franciáé pedig 2,54.

Még a rossz tanulók is eminensek Brüsszelhez képest

Sőt, a rövidebb lejáratokon a brüsszeli hozamoknál még a Spanyolország és Portugália által kibocsátott kötvények hozamai is alacsonyabbak, pedig ezek az országok sokáig a blokk kockázatosabb kibocsátóinak számítottak. Az olasz hozamokat még nem sikerült leköröznie Brüsszelnek.

A hozamkülönbségek ugyan csekélyek, és a lap által megkérdezett befektetők szerint nem is Brüsszel hitelképességével kapcsolatos aggodalmakat tükröznek.

Ennek ellenére szimbolikus jelentősége van, s Christian Lindner német pénzügyminiszter ki is használta, amikor a mellett érvelt, hogy a tagállamok inkább saját maguk vegyenek fel hitelt. De visszalépést is jelent a blokk tőkepiacainak további egységesítésében.

Ugyanakkor a relatív gyengeség inkább technikai jellegű okokra vezethető vissza. Az EU éppen eddig példátlan kibocsátási hullám közepén a koronavírussal összefüggő gazdasági visszaesésre adott mentőcsomagok finanszírozása miatt. Ehhez jön még az egyes tagállamok által támogatott terv a zöld átállás támogatására és az Egyesült Államok 369 milliárd dolláros inflációcsökkentési törvénye által okozott versenyhátrányok leküzdésére.

A közös hozamok felfelé való elmozdulása azt mutatja, hogy a befektetők az EU-t nem mint államot, hanem inkább mint egy szupranacionális vállalatot árazzák. Ilyenek például az olyan EU-ügynökségeket, mint az Európai Beruházási Bank és az Európai Stabilitási Mechanizmus, a régió mentőalapja. Az általuk kibocsátott kötvények kereskedése jellemzően sokkal illikvidebb, és ami sokkal fontosabb, ezek nem tagjai a sok nagybefektető által követett államkötvény-indexeknek. Az ilyen kötvények általában alulteljesítik az államkötvényeket az olyan kedvezőtlen piaci körülmények között, mint a tavalyi nagy eladási hullám.

Nagyon kéne a likviditás

A bizottság kedden fejezte be első 2023-as kötvényértékesítését, és 5 milliárd eurónyi forráshoz jutott 30 éves lejáratú kötvények eladásából. Hiába küzdött az EU azért, hogy kötvényei kitörjenek a szupranacionális kategóriából, ez egyelőre nem sikerült. A lap szerint semmi jele annak, hogy a brüsszeli kötvények kiszorítanák német bundokat, amelyek az amerikai kötvényekhez hasonló benchmark szerepet töltenek be a piacon.

Antoine Bouvet, az ING kamatstratégája szerint az Unió közös kötvényeinek a megjelenése egyelőre a jelek szerint a helyett, hogy egységesítené, inkább tovább töredezi az európai kötvénypiacot, ami ezzel egyre távolabb kerül az áhított amerikai modelltől.

A közös kötvényekből hiányzik például az, ami a tagállami kötvényeket vonzóvá teszi. Ez pedig a „hazai preferencia”, azaz az, hogy a befektetők és a bankok szívesebben vásárolnak saját kormányuk által kibocsátott kötvényekből, ami a kötvények iránti kereslet egyik fontos forrása, különösen rövidebb lejáratokon. Egy konzervatív német bank mindig előnyben részesíti a német bundot, ugyanez egy francia bank esetében is igaz. Így komoly lesz a küzdelem azért, hogy ezek a kötvények valódi biztonságos eszközként viselkedjenek a piacon – mondta a szakértő.

Egy nagy európai bank treasury vezetője a lapnak úgy nyilatkozott, szerinte még mindig az az általános vélemény, hogy az EU jelenléte nem lesz állandó a kötvénypiacokon. Hiányoznak az EU-s kötvényekhez kapcsolódó derivatív termékek is a kontinens tőzsdéin, márpedig a német, francia és olasz kötvényekhez kötődő határidős ügyletek jelentősen növelik ezek likviditását.

A tőzsdék azonban egyelőre nem szívesen vezetnek be hasonló termékeket a közös EU-adósság esetében, mivel kétségeik vannak a 2026 utáni kibocsátás mértékével kapcsolatban. Ezt erősíti, hogy az Unió is azt állítja, a NextGenerationEU program egyszeri – mondta a szakember.

A Bizottság ettől a hónaptól alkalmazza az úgynevezett egységes finanszírozási megközelítést. Ennek  keretében egyetlen uniós kötvénycímke alatt gyűjt pénzt különböző feladatokra. Azt remélik, hogy ezzel a rendszerrel elősegítik a piac likviditásának növekedését is. Ők úgy látják közleményük szerint, a tagállamok kötvényeivel szemben kialakult árkülönbség nem jelenti azt, hogy a befektetők aggódnak az EU mint kibocsátó miatt. Hangsúlyozták, a befektetők továbbra is erős érdeklődést és étvágyat mutatnak az EU-s kötvények iránt, amit ezek sokszoros túljegyzési szintje is tükröz.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.