A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Előrelépés történhetett a Mol és a kormány tárgyalásain a stratégiai gáztároló ügyében, ugyanis a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) szeptember 27-ére taggyűlést hívott össze, amelynek napirendi pontjai között szerepel az ügylet jóváhagyása. Ugyanakkor megállapodás még nincs a két fél között, Szolár Domokos, a Mol kommunikációs igazgatója ugyanis a Napi Gazdaságnak azt mondta, hogy még tartanak a tárgyalások és folyamatban lévő ügyről részleteket − ahogyan korábban − most sem közölnek.

A kormány az idén tavasszal döntött arról, hogy a stratégiai tárolónak a kormány kezében kell lennie. A tárgyalások megkezdéséről márciusban írtak alá szándéknyilatkozatot. A megbeszélések tárgya az algyői Szőreg−1 biztonsági földgáztárolót üzemeltető MMBF Zrt. tulajdonjogátnak átruházása. A szándéknyilatkozat értelmében a magyar állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. útján 51 százalékos többségi részesedést szerez az MMBF-ben. A jelenleg meglévő 72,46 százaléknyi Mol-részesedésből fennmaradó 21,46 százalékot az MMBF-ben eddig is kisebbségi tulajdonos MSZKSZ vásárolja meg. Így az elképzelések szerint az MMBF Zrt. tulajdonosi struktúrája úgy alakul majd, hogy az 51 százalékos MNV mellett az MSZKSZ 49 százalékos részvénycsomagot birtokol, ezért lehet szükséges a taggyűlés jóváhagyása. Márpedig ha már itt tart az ügy, akkor közel lehet a megállapodás. Ez azonban önmagában nem meglepetés, már korábban is jeleztük, hogy igazából más alternatíva nincs, hiszen a peres eljárás hosszadalmas procedúra lenne, ami egyik félnek sem érdeke.

Márpedig a megállapodásra szükség van, hiszen a hatályos törvény szerint stratégiai földgáztároló csak állami tulajdonban lehet, ami azt jelenti, hogy az MMBF Földgáztároló Zrt.-nek is az államhoz kell kerülnie. A Mol viszont a szőregi tározót 220 milliárd forintért építette meg, miután az erre vonatkozó állami megbízást elnyerte. Ennek fejében harminc évre kapott egy letéti szerződést, amelynek alapján évi 13-14 milliárd forintos bevétele származik 2010 óta a társaságnak, így teljesen természetes, hogy az érvényes szerződés alapján üzleti megállapodást szeretne a Mol. A legnagyobb kérdés tehát igazából az, hogy mennyit fizet az állam a Molnak. Mivel a szakértők szerint a szőregi tározó könyv szerinti értéke 150 milliárd forint lehet, az ez alatti összeg csalódást jelenthetne.

Kép: Napi grafikonok

 

Szintén a Mollal kapcsolatos hír, hogy szerdán délután lezajlott az első tárgyalás Horvátországban. A tárgyalások meglepetések nélkül zajlottak és rendben voltak, ugyanis  tényszerűen az INA-ról beszéltek a felek − értesült a Napi Gazdaság az ügyet jól ismerő mol forrásból. Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter pedig azt mondta, hogy elégedett azzal az iránnyal, amely felé a tárgyalások fejlődnek. A horvát cél az, hogy az INA erős vállalat legyen, amely sikeresen fejlődik. Mindent összevetve a magyarok célja is ez − mondta a politikus.

Érdekes hír, hogy a magyar tárgyalódelegációt vezető Csányi Sándort a horvát rendőrség "magához kérette" egy meghallgatásra. A Mol alelnökeként Csányit azért akarta a rendőrség meghallgatni, mert a horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) korábban vizsgálatot kért a Mol INA-részvény-vásárlásával kapcsolatban. Bár hivatalos nyomozás nincs az ügyben, azonban a rendőrség már számos Mol-vezetőt meghallgatott. A vizsgálat arról szól, hogy 2010-ben a Mol nyilvános vételi ajánlatot tett az INA részvényeire, ezt azonban a horvát kormány magánnyugdíjalapok segítségével igyekezett megakadályozni, velük vásároltatva fel a részvények egy jelentősebb csomagját. A Mol végül a J&T Bank 1,6 százalékos részvénycsomagját szerezte meg, azonban a a horvát felügyelet szerint az egész művelet csak elterelés volt, a cseh bank már a Mol kérésére vásárolt INA-részvényeket, ami szerintük bennfentes kereskedelem. Mindez azonban egyelőre, úgy látszik, a tárgyalásokra nem volt befolyással, gyors megegyezés azonban nem várható, mivel lapunk úgy tudja, arról született megegyezés, hogy a felek havonta egyszer találkoznak a közeljövőben.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!