A forint árfolyama állandó téma, hisz több mint 6 éve gyengülő trendben van az euróhoz képest, és az elmúlt hónapokban épp az volt a nagy kérdés, hogy véget érhet-e ez a trend, és újra stabilitás következik, vagy az egyetlen, még gyengülő deviza marad a forint az EU-ban.
A kérdésre eddig nem is kaptunk választ, mivel a kritikusnak tekinthető 400-as szintet átlépte az euró a forinthoz képest, ami még a 2022-es nagy kiugrással együtt is a gyengülő trendbe illeszkedik, bár a 400-as ellenállás áttörése még nem szignifikáns, még visszatérhet alá tartósan az árfolyam, így a kérdés továbbra is nyitva marad.
Csodavaluta
Ami azonban különösen érdekes, hogy van egy valuta a térségben, ami a rendszerváltás óta többször trendszerűen erősödni is tudott: a cseh korona. A forint így hozzá képest még inkább leértékelődött: míg tíz éve 11,50 körül mozgott a cseh korona árfolyama, most közel 16 forintot kell adni érte, vagyis nagyjából 40 százalék a leértékelődés. Az euróhoz lépest nagyjából 310-ről 400-ig változott a forintárfolyam ugyanennyi idő alatt, ami 30 százalék körüli leértékelődés.
A folyamat érdekes módon már a rendszerváltást követően is megfigyelhető volt, pedig akkor úgy tűnt, hogy a forint lehet a legstabilabb valuta az addigi helyzete és az országban már a kommunista rendszerben meglévő relatív árubőség miatt. A többi "szocialista" valuta egytől egyik összeomlott, teljesen elértéktelenedett, így le is vágtak belőlük rendszerint hat 0-t, mire stabilizálódtak. A csehszlovák, majd a különválásuk után cseh-, illetve szlovák korona azonban meglepően stabilak maradtak, míg a forint is leértékelődött.
Hosszabb távú mozgások
Ez azonban már régen volt, nincs is sok jelentősége, a szlovák koronát pedig felváltotta az euró. 2001-től azonban a forint addigi csúszó leértékelése megszűnt, árfolyama erősödni kezdett, és egész a 2008-as válságig 240-250 környékén volt az euróhoz képest. A válságot követően 280 környékére került, majd a 10-es évek elejének európai adósságválságai idején 300 fölé került. 2014-től 2018 elejéig stabil volt 310-315 körüli értékkel. 2018-ban indult az újabb forintleértékelődés, amelyről most sem tudjuk, hogy véget ért-e.
A cseh korona ezzel szemben 34-38 között mozgott az euróhoz képest a 90-es évek végén, majd onnan 10 év alatt, a 2008-as válságig 24-re csökkent az euró a koronához képest, vagyis elképesztő erősödésen ment keresztül a cseh fizetőeszköz, ami csak igen masszív gazdasági fejlődés-, hatékonyság-, és exportnövekedés hatására tud bekövetkezni. Azóta a 24 és 28 korona közti sávban mozgott a korona árfolyama az euróhoz képest, de ezen belül csak kétszer gyengült: bő 10 éve, amikor a cseh jegybank beavatkozására történt ez, mivel túl erősnek tartották az árfolyamot, majd 2020 elején, közvetlenül a világjárvány indulásakor.
Amikor a jegybank befejezte az interveniálást, az árfolyam visszaerősödött az eurónkénti 24-25 körüli szintig, és a 20-as évek eddigi részében is ugyanez történt: ráadásul 2022-ben nyoma sem volt az energiaválságnak az árfolyamban. Így valósult meg a korona nominális felértékelődése az euróval szemben a 10 évvel ezelőttihez képest, amikor a jegybank gyengítette az árfolyamot.
Fejlettségi szint
De vajon miért nem gyengült sosem a korona, szemben a forinttal, sőt, erősödött olyannyira, hogy egyszer még a jegybank is beavatkozott, ennek során hatalmas mennyiségű devizatartalékot felhalmozva? A válasz tulajdonképpen az, hogy ez volt a normális folyamat, hisz a visegrádi országok már nagyon régen elérték azt a fejlettségi szintet, ahol a valuta trendszerűen nem gyengül, ha csak nem történik rendkívüli esemény. Csehországban alapvetően rendben van a fizetési mérleg és a költségvetés egyaránt, az ország egy főre jutó GDP adata igen magasra, 30 ezer dollárra nőtt az IMF idei becslése szerint, lehagyva a visegrádi társakat.
A forint rendellenes trendje
Ami rendellenes, az a forint gyengülése 2018 óta. Ennek a 2022-es energiaválság időszakát kivéve semmi alapja nem volt, hisz a fizetési mérleg többletes volt, ahogy most is az, és a költségvetés hiánya is csak az utóbbi években ugrott meg, de nem annyira, hogy ez önmagában befolyásolja a forint árfolyamát. A legvalószínűbb, hogy 2018-tól tudatos kormányzati, esetleg jegybanki beavatkozás volt a forint gyengítése, ezzel fejlődő országok módjára erőltetve a gazdasági növekedést, amire semmi szükség nem volt, hisz az export enélkül is erős volt, a forintba vetett bizalom viszont megingott.
2022-ben aztán vissza is ütött ez a helyzet, mivel a fizetési mérleg átmeneti hiányba fordulása pánikot váltott ki, felerősítve a gyengülő trendet olyannyira, hogy az MNB-nek kellett megmentenie a hazai fizetőeszközt, ami aztán igen nagy költséggel járt a magas kamatok miatt. A 430-ig száguldó euró árfolyamot végül sikerült megfékezni, sőt, tavaly kifejezetten biztató folyamatok játszódtak 370-es szintnél, utána azonban ismét egyedi tényezők jelentek meg: nem jönnek az uniós pénzek, a bizalom pedig végképp lecsökkent a forint iránt: egyre többen gondolják azt, hogy az euró a biztos, nem kockáztatják a további leértékelődést.
Összegzés
A két visegrádi deviza rendkívül eltérő mozgása így alapvetően az országok által követett gazdaságpolitika következménye az utolsó nagyjából 10 évben, míg korábban szerepet játszhatott Csehország kedvezőbb földrajzi fekvése: az országot kétharmad részben a fejlett Ausztria és Németország határolja, ami érthető módon erősebb beruházási hajlandósághoz vezetett a kis távolság, de akkor még nagy bérkülönbség okán.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!