Nagy ígéret volt, annál nagyobb csalódásnak bizonyul a libra. A Facebook által vezetett, nagy pénzpiaci szereplőkkel közösen létrehozott szövetség közös digitális pénze 2020-ban indult volna, és minden adott volt, hogy új terepekre emelkedjen ezzel a digitális fizetőeszközök piaca.

A legutóbbi nyilatkozatok ismét megerősítették, hogy mégsem vár fényes jövő a librára. Mint azt Svájc pénzügyminisztere, egyben leköszönő elnöke Ueli Maurer a Reuters szerint kijelentette, nem megfelelő az a termékkosár, ami a pénzeszköz fedezeteként szolgált volna.

Kapcsolódó

A kezdeményezés, ebben a formában elbukott

-    mondta Maurer.

Ez azért különösen fájó, mert Svájc, mint a kriptodevizákat és általában az innovatív pénzpiaci szolgáltatásokat és kezdeményezéseket támogató ország lett volna a központja az új pénznek. Miután a legfontosabb szponzor, a Facebook is lényegében kihátrált a kezdeményezésből, nagy bátorságra lenne szükség a libra sikerére fogadni.

Eleve, mi ez?

A történetnek fontos elvi tanulságai vannak. A különböző kriptodevizák mint alternatív fizetőeszközök, befektetési formák, mint amilyen a bitcoin már évtizedes távlatban is működtek, működnek. A szabályozók akkor sem tudtak mit kezdeni a jelenséggel, ahogy most sem tudnak. Viszont bármennyire is nagy a lelkes kereskedők tábora, világviszonylatban továbbra is megmaradt a műfaj egy szűk réteg szórakozásának.

A libra bejelentése azzal tudott ekkora hullámokat vetni, hogy potenciálisan milliárdos felhasználói táborhoz juthatott volna el az alternatív pénz, ha a Facebook felhasználói állománya a kiindulás.

A libra érdekessége a komoly háttér mellett az volt, hogy mindez, egy úgynevezett stablecoint takar - ami miatt a műfaj ismerői gyakran kikeltek, ha a sajtóban kriptodevizaként aposztrofálták a terméket - vagyis van a piacon ismert, elfogadott termékekből álló fedezet is az egész mögött. Akár dollár, euró, vagy állampapír.

Ha milliárdnyian librával fizetnek, ahhoz sok dollárt kell vennie fedezetként a kibocsátó szövetségnek, ami általában likviditásszűkösséget hoz, ez kihat a jegybanki kamatpolitikára, és így tovább.

Ráadásul ezzel már érezhető arányban kiváltható mondjuk a dollár, vagy az euró, és komolyan torzul nehezen, vagy egyáltalán nem befolyásolható tényezők által a piac. Ez már kiverte a biztosítékot.

Nem szeretik a versenytársakat

Szinte komikus volt 2019-ben is végighallgatni olyan elvi kifogásokat, amelyek már hosszú évek óta léteznek arról, hogy mi is a kriptodeviza, milyen veszélyeket rejt, és mi a feladata szabályozóknak. A libra által egyszer csak feltűnt mindenkinek, hogy ez a jelenség létezik, és akár tömegessé is válhat.

A másik oldalról az a fontos tanulság, hogy ez a felismerés eddig nem látott ellenálláshoz is vezetett. A libra indulásakor és most is az egyik alapelv az volt, hogy csak akkor kerül piacra a termék, ha azzal elégedett lesz az összes érintett ország felügyelete. Eleinte a rövidnek tűnő, egyéves bevezetési fázist nézve az is elképzelhető volt, hogy a felügyeleti akadályokat eleve beleterezték az ütemezésbe, de az események nem ezt igazolják.

Európában és az Egyesült Államokban is egymás után keltek ki miniszterek és jegybankárok a libra ellen, mondván nem tűrik meg az alternatív pénz létét, ami magát a szuverenitást, és az ehhez kacsolódó kulcsfontosságú privilégiumot, a pénzverés jogát ásná alá.

A libra kibocsátóinak meglett volna, az optimisták szerint még talán most is megvan a lehetősége, hogy a független svájci központból mindennek ellenére piacra vigye termékét. Látva, hogy egymás után szálltak ki a fontos szereplők a kezdeményezésből, és immár Svájcban is lemondtak a termékről, ennek kicsi a valószínűsége.

Magának akarja a terepet az állam

Az elvi kérdéseken túl az egyes országoknak kőkemény pénzügyi érdekük is fűződik a privátszektorból jövő versenytársak kordában tartásához.

Talán már kijelenthető, hogy minden jegybank elfogadta, hogy a digitális téren működik majd a közeli jövőben, mostaninál is sokkal nagyobb mértékben a pénzforgalom, és általában a pénzpiaci termékek forgalmazása.

Dolgozik a bitcoin alapját képező blokklánc technológiákon nyugvó rendszereken több európai ország, az Egyesült Államok, és a Magyar Nemzeti Banknak is van ilyen fejlesztése.

A technológia hívőit viszont elkeserítheti, hogy a központi bank által kibocsátott digitális pénz a távoli jövő zenéje. Optimisták szerint öt év múlva lehet rá kísérlet, mások szerint 20 évet kell várni.

Mindezt úgy, hogy az alapvető technológia megvan, ilyen akadálya az állami szintű piaci belépésnek sincs.

Kínáról azt híresztelték, hogy már novemberben piacra lép a digitális jüannal. Ott is az ország szuverenitásának megtartásával indokolták a döntést. Maga a termék még nem jelent meg - amiben minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy immár nincs akkora sietség a libra elé gördített akadályokat látva - de ettől még ez bármikor megtörténhet, és jóval hamarabb, mint nyugaton.

Bánkódhatnak a befektetők

Visszatekintve a kriptodevizák közül legfontosabb bitcoin történelmére, ostobaság lenne temetni, mint ahogy azt már sokszor tévesen megtették. Az azonban vitathatatlan, hogy nem túl biztatók a rövidtávú kilátások.

Nem rég indult Amerikában egy új tőzsdei platform, a Bakkt, aminek kifejezetten az volt a célja, hogy a már kiépült és intézményesült befektetői köröket is bevonja a kriptopénzek világába. Elmaradt a remélt érdeklődés.

A libra 2020-as indulásától lehetett várni egy olyan löketet, ami a bitcoin és az összes többi kriptopénz iránt jelentősen felhajtja a keresletet, így az árfolyamot is. Ez a tényező kiesett, 2020-ra, és jó eséllyel végleg.

Amire még lehetett spekulálni rövidtávon, az a bitcoin következő feleződése, amikor ismételten csökken a létrejövő érmék száma. Ez hagyományosan mindig árfelhajtó hatással bírt a kínálat szűkülése okán, most azonban látszólag ezt beárazta a piac, így kisebb tér marad a haszonszerzésre.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!