Reggel röviddel fél hét előtt jelentősen zuhant a török líra árfolyama a japán jennel szemben. Volt olyan pillanat, hogy a török deviza árfolyama a pénteki záróértékhez képest 12 százalékot is esett. Az időpontnak azért van jelentősége a Bloomberg hírügynökség szerint, mert tipikusan ez az az időpont, amikor a japán brókercégek elkezdik lezárni a veszteséges ügyfélpozíciókat a devizapiacon. Most erre úgy került sor, hogy múlt héten július közepe óta a legmagasabb szintre emelkedett a japán befektetők által nyitott török líra vételi pozíciók nagysága.

A líra gyengülésének irányába több hír is hatott, ezek közül a legfontosabb az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború további elmérgesedéséről érkezőek voltak. Erre már pénteken az amerikai tőzsdék is erőteljes eséssel reagáltak, s ilyen környezetben a befektetők rendszerint elkezdik vásárolni a biztonságos menedéknek számító eszközöket, ilyen például a japán jen is.

A jen már bemutatott idén egy a devizaspekulánsok számára elég horrorisztikusnak minősülő mozgást. Január első napjaiban egy pillanat alatt erősödött az amerikai dollárral szemben 3,7 százalékot, akkor az ausztrál dollár is nagyot mozgott, igaz a gyengébb irányban. Az akkori kiváltó ok a gyenge kínai gazdasági adatok, valamint az Apple profitfigyelmeztetése nyomás a tőzsdéken végigsöprő eladási hullám voltak.

A japán Pénzügyi Határidős Kereskedési Szövetség adatai szerint a japán kisbefektetők által leginkább kedvelt deviza júliusban a török líra volt, összesen 13,2 milliárd dollár értékben nyitottak rá pozíciókat a hónap folyamán.

A japán magánbefektetők fontos meghatározó tényezővé tudnak válni a devizapiacon, különösen az olyan magas kamatozású devizákban, mint amilyen a török líra is. A Bank of Japan egyik tanulmánya szerint azonban ezek a tőkeáttételes pozíciók rendszerint védtelenek a hirtelen hevesebb árfolyamváltozásokkal szemben.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!