Az Egyesült Államok piacain augusztus második hetére a földgázárak három éves mélypontra estek, köszönhetően egy átmeneti lehűlésnek az északi féltekén, másrészt mert a spekulánsok a 2008-as válság óta nem látott short pozíciókat építettek ki. Vagyis úgy jelezték előre, hogy szerintük áresés jön az energiahordozó piacán, hogy még csak nem is rendelkeztek határidős szerződésekkel. Azt állították, hogy szívesen kölcsönvesznek kontraktusokat, hogy aztán azokat az esésen realizált profit után visszaadják olcsóbban a társaságoknak - derül ki a WSJ összefoglalójából.
A terv viszont besült és szeptember második hetére 25 százalékos drágulás történt az észak-amerikai földgázpiacon. Ennek oka pedig egyszerű: a gázt főként az áramtermelésben hasznosító Egyesült Államokban megnőttek az igények a forró időszakokban a nagy fogyasztású légkondicionálók csúcsra járatása miatt. De nem érkezett meg - egy átmeneti időszakot nem számítva - a jósolt lehűlés ősszel, amely az áramigény csökkenésével járt volna. Helyette szeptember első hetében a hőmérsékleti rekordok sorra dőlnek meg, a klímaberendezések pedig továbbra is üzemelnek. Az erőművek így elkezdték felvásárolni a magas árakon a legkisebb szabad kapacitásokat is.
Túl sok lett a kockázat, jött a menekülés
A shortolás pedig itt adott pofont: olcsóbban szerezték meg és adták el a szerződéseiket, mint amennyiért vissza kell vásárolniuk azokat most, hogy az áresés helyett drágulás jött. A spekulánsok és a hedge-fundok vélhetően a saját mohóságukkal kergették bele egymást az eladási pozíciókba, ami egy hógolyóból duzzadt lavinává.
Eljutottak ugyanis arra a pontra, hogy az őszi felmelegedés és a túl sok rövid lejáratú short pozíció miatt a kockázatok túl nagyra emelkedtek. Az erőművek megnövekedett igénye, valamint a gázexport mellett az amúgy is felfelé tartó árakra rájött egy veszteségminimalizáló stratégia, ami előidézte a 25 százalékos emelkedést. Leegyszerűsítve az történt, hogy amikor látták, hogy nem jön a várt áresés, annyira szabadulni akartak a szerződésektől, hogy egymásra kellett licitálniuk, ezzel is felhajtva az árakat.
Ugyanezt a taktikát folytatták több gázkitermelő céggel szemben is a tőzsdei részvények esetében: az amerikai piacon érdekelt ellátóknál átlagosan több mint 10 százalékkal emelkedtek a részvényárfolyamok hétfőn, amikor a gázáraknál megjelent az első jelentősebb, összesen 3,6 százalékos drágulás. A két intenzíven shortolt cég a Chesapeake Energy Corp. és a Gulfport Energy Corp. volt, melyek részvényei 20 illetve 18 százalékkal emelkedtek szeptember 2-án, ahogy kiugrottak a spekulánsok a pozícióikból.
Európa talán megússza
Az amerikaival szemben az európai piacon kevesebb a rövidtávú határidős szerződés, valamint az energiamixben is kisebb szerep jut a hőerőműveknek. Így a légkondicionálók energiaigényét kisebb részben elégítik ki földgázzal termelt energiával. Ezzel együtt is a nyáron hasonló kép alakult ki az itteni gázáraknál is, még ha ennek más is az oka: a tározókat kezdték el feltölteni a nyáron az olcsó gázzal. A meleg időjárás miatt itt szeptemberre 10 éves mélypontra csökkentek a földgázbeszerzési árak.
Az ősz - hasonlóan az amerikaihoz - enyhébb, melegebb lehet az átlagosnál, ami tovább lökheti lefelé az árakat - írja a Bloomberg. Vagyis a jelenleg 90 százalékig megtelt tározókból a fűtési szezon hagyományos kezdetén (október első és második hetében) nem kell majd leengedni. Vagy ha mégis, akkor az is elképzelhető, hogy a még drágább nyár eleji készleteket lövik ki az erőműveknek és a fogyasztóknak, hogy az előrejelzett még olcsóbb beszerzési áron tárazzanak vissza.
Csavart csak az okozhat a tervekben, hogy a Gazprom már bejelentette: a 2018-as rekordhoz képest idén kevesebb gázt exportál Európába. Az orosz óriásnak így is 33 százalékos a részesedése a piacon, de nagy kérdés, hogy milyen módon rendezi egymással vitáját Moszkva és Kijev. Ugyanis az orosz szándék az, hogy az év végével leállítják a tranzitot Ukrajnán keresztül, amely ha tényleg megvalósul, még előidézhet egy árrobbanást Európában a csökkenő importálási lehetőségek miatt. Egyelőre ugyanis sokan bíznak abban, hogy mivel az Északi Áramlat 2. gázvezeték még messze nem üzemkész, az oroszok elhalasztják a leszámolást Kijevvel és megmarad az ukrajnai csatorna.
Azokban az országokban pedig, amelyek próbálnak leszakadni az orosz ellátásról - például Lengyelország - az amerikai lng-nél most látott gyors áremelkedés akár egy mérsékelt drágulást is előidézhet, amelyet majd a fogyasztóknak kell kifizetniük. Az európai piacokon, ha nem is domináns, de egyre fontosabb az USA-ból (és Katarból) érkező lng-import, ha pedig a Gazprom mégis elzárja a csapokat, akkor a többlet igényeket vélhetően a most intenzíven dráguló tengerentúli gázzal kell majd csillapítani.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!